Ukrán elemző mondta ki a nyilvánvalót: Magyar Péter nem tud nemet mondani Brüsszelnek

Szerhij Szidorenko, az Európai Pravda főszerkesztője kijelentette: biztos benne, hogy Magyar Péterrel meg tudnak egyezni az ukránok.

Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint Brüsszelben és Kijevben már kész tényként kezelik, hogy a Tisza Párt alkalmazkodni fog az uniós elvárásokhoz.

A Mandiner is beszámolt arról, hogy Szerhij Szidorenko, az Európai Pravda főszerkesztője nemrég kijelentette, hogy egy esetleges Tisza-kormány nem tagadhatná meg az Ukrajna uniós csatlakozására vonatkozó brüsszeli elvárásokat. Emellett úgy vélte, Magyar Péterrel „meg fogják találni a kompromisszumot még a nehéz kérdésekben is”, ami azt jelzi. A politikai fordulathoz fűzött kijevi és brüsszeli reményekről Dornfeld Lászlóval, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjével beszélgettünk, aki szerint ezek a kijelentések nem elszigetelt vélemények, hanem egy szélesebb nemzetközi narratíva részei.

Ezt is ajánljuk a témában

Szerhij Szidorenko, az Európai Pravda főszerkesztője kijelentette: biztos benne, hogy Magyar Péterrel meg tudnak egyezni az ukránok.

Ukrajna lehetséges uniós csatlakozása és a Tisza Párt külpolitikai irányvonala kapcsán a vezető elemző rámutatott:

az ukrán és brüsszeli megszólalások meglepő egységességet mutatnak.
Ha az ukrán főszerkesztő megszólalása egyedi eset lenne, akkor még mondhatnánk, hogy ez csak az ő véleményét tükrözi, de ugyanezt olvassuk a Politico hasábjain, ugyanezt mondják a brüsszeli vezetők, de Kijevből is folyamatosan ilyen jelzések érkeznek”
– mondta el Dornfeld László. Hozzátette: mindez arra utalhat, hogy nem egyszerű újságírói meglátásról van szó, hanem egy kialakult politikai várakozásról.
A szakértő szerint az is árulkodó, hogy a Tisza Párt nem kommunikál egyértelműen ezekben a kérdésekben.
Tudhatnak valamit, amit mi még nem, hiszen a Magyar Péter folyamatosan sumákol ebben a kérdésben”
– fogalmazott, kiemelve:
Valószínűnek tűnik, hogy az ukrán EU-csatlakozás a hivatalos álláspont a Tisza részéről, csak nem beszélhetnek róla, mert ahogy Tarr Zoltán fogalmazott, akkor megbuknának.”
Kapcsolódó vélemény
A Tisza Párt a kormánnyal szembeni álláspontot tartja helyesnek, mégsem vállalja fel e kérdések nyílt megvitatását.
Dornfeld szerint az ukrán médiában megjelenő hasonló kijelentések nemcsak elemzések, hanem tudatos kommunikációs eszközök is. Úgy véli, ezek egyszerre szólnak a nemzetközi és a hazai nyilvánosságnak:
Az ilyen üzeneteket részben a belföldi közönségnek szánják, mondván: nem kell már sokat várni, és megszavazzák az ukrán EU-csatlakozást.”
Szerinte ezek az üzenetek egyértelműen azt sugallják, hogy egy esetleges magyar kormányváltás után megnyílhat az út Ukrajna uniós integrációja előtt.
A vezető elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a narratíva nem új keletű és nem is egyszólamú, hiszen a nyugati médiából is folyamatosan visszaköszön:
Elég megnézni a Politico által nyilvánosságra hozott ötpontos tervezetet, szó szerint ugyanezt fogalmazza meg Magyar Péterék kapcsán, tehát egyértelműnek tűnik, hogy van egy ilyenfajta várakozás mind Brüsszel, mind Kijev részéről.”
Ezt is ajánljuk a témában

Döbbenetes, mit művel Ukrajna a hátunk mögött: már a magyar miniszterelnök személyéről is döntene Kijev.

Az ukrán belpolitikai viszonyokról szólva az Alapjogokért Központ vezető elemzője kiemelte: egy háborús helyzetben a nyilvánosság alakulása erősen kontrollált.
Az ukrán közvélemény esetében egyértelműen egy háborús közvéleményről beszélünk, ami gyakorlatilag csak abból áll, amit a kormányzat enged, hogy eljusson az emberekhez”
– mutatott rá Dornfeld László. Szerinte ebből következik, hogy a társadalomban is az a kép alakul ki, illetve erősödhet meg, hogy egy magyarországi politikai fordulat Ukrajna számára kedvező változásokat hozhat.
A szakértő úgy látja, ez a várakozás több konkrét kérdésre is kiterjedhet:
Nyilvánvaló, hogy ukrán szempontból az a percepció kell, hogy kialakuljon az emberekben, hogy Magyar Péter minden kérdésben változtat majd, ami Ukrajnát illeti, legyen szó akár a háború finanszírozásáról, akár az ukrán uniós tagság kérdéséről”
– mondta.
Ezt is ajánljuk a témában

Leginkább abban bíznak, hogy áprilisban leváltják az Orbán-kormányt, de a magyar vétó elvétele is terítéken van, csak félnek, hogy azzal a Fidesz kampányát erősítenék.

Szidorenko kijelentése, miszerint Magyar Péterrel a „nehéz kérdésekben” is meg lehet egyezni, illetve „kompromisszumokat” lehet kötni, a szakértő szerint komoly aggályokat vet fel. Dornfeld László rámutatott:
ezek a „nehéz kérdések” valójában olyan ügyek, amelyekben nehezen képzelhető el klasszikus, mindkét fél számára előnyöket rejtő kompromisszum.
Kiemelte például a kárpátaljai magyarok helyzetét, amely régóta feszültségforrás a két ország között:
Ukrajna 2014 óta nem hajlandó visszaállítani azokat a jogokat, amiket korábban élveztek, sőt sokszor megnehezítik az életüket.”
A vezető elemző szerint nehéz elképzelni, milyen kölcsönös lemondással járó megegyezés születhetne ebben a tárgyban:
Kérdés, hogy itt mi lenne a magyar kompromisszum: hogy elfogadjuk, hogy a kárpátaljai magyarság továbbra is jogfosztottságban éljen tovább a saját otthonában?”
A szakértő hasonló dilemmát lát az ukrán uniós csatlakozás ügyében is:
Ukrajna EU-tagsága kapcsán mi lenne a magyar kompromisszumos álláspont? Hogy az egyik lábukat betehetik, de a másikat nem?”
Dornfeld László szerint egyértelmű, hogy ezekben az ügyekben nem klasszikus értelemben vett kompromisszumokról lenne szó,
hanem egyoldalú engedményekről.
Ezek olyan kérdések, ahol tipikusan nem lehet úgy kompromisszumot találni, mint egy klasszikus vita esetén”
– hangsúlyozta.
A szakértő úgy látja, hogy a háttérben egy olyan elvárás állhat, amely a magyar nemzeti önrendelkezés feladásával lenne egyenlő:
Amire a főszerkesztő is céloz, az igazából az, amit Magyar Péter úgy fogalmazott meg – igaz, akkor Brüsszel irányába –, hogy egy pici szuverenitásról le kellene mondani.”
Végkövetkeztetésként Dornfeld László egyértelműen fogalmazott:
„Magyar részről ez nem kompromisszum lenne, hanem önfeladás.”
Szerinte egy ilyen irányváltás azt jelentené, hogy Magyarország „beállna azoknak az országoknak a sorába, amelyek kritikátlanul teljesítik a brüsszeli elvárásokat, és nem képviselné tovább a saját nemzeti érdekeit”.
***
Fotó: Facebook