Győrffy Ákos írása a Mandiner hetilapban.
Valamikor a műfordításnak nagy hagyománya volt Magyarországon. A hetvenes-nyolcvanas években még sorra jelentek meg antológiák különféle népek költészetéből, és az egyes szerzőkre koncentráló fordításkötetek is jelentős számban láttak napvilágot. Elég, ha csak az Európa Könyvkiadónál futó, legendás, Napjaink Költészete című sorozatra gondolunk. Mára mindez nagyrészt a múlté, a rendszerváltás után ez a nemes irodalmi hagyomány is drasztikusan háttérbe szorult. Az okok taglalására itt most nincs hely, annál inkább van helye az örömnek, hogy mégis egy új világirodalmi antológia megjelenéséről adhatunk hírt. Különösen annak fényében, hogy ezt a kötetet egy vidéki kiadó, az Új Forrás című folyóirathoz köthető Új Forrás Könyvek jelentette meg. A Vándorfények című könyv nem klasszikus értelemben vett világirodalmi antológia, szűkebb keresztmetszetből merít, ott viszont annál mélyebbre megy. A kötet Szilágyi Mihály műfordító munkáiból állt össze, aki évtizedek óta ültet át műveket főként angol, orosz és spanyol nyelvből. Nem kezdő tehát – a British Council műfordítói versenyének győztese is –, és nagyon ideje volt már, hogy egyfajta összegzésként elkészítse ezt a válogatást. „A nemzeti nyelvek irodalmát a szerzők, a világirodalmat a műfordítók gyarapítják” – ezzel a José Saramagótól származó idézettel indul a könyv, és ez az idézet nem valamiféle önfényezés akar lenni, hanem rávilágít egy egyszerű tényre, amelyről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. A Vándorfények kortárs költők műveit tartalmazza, részben tematikus elrendezéseben, ugyanis Szilágyi külön ciklusokat szentelt a festészettel és a zenével foglalkozó verseknek. Hiánypótló, kiváló kötet született, érdemes elmerülni a világában.
(Vándorfények. Új Forrás Könyvek, 2021)
Kérdezhetnéd persze, hogy minek beszélek itt önmagamról, amikor te vagy a levél címzettje. Azért, kedves Péter, mert megszólítva érzem magam. Általad érzem megszólítva magam. Győrffy Ákos írása.
Lynch álomvilága jórészt egybeesett a rendszerváltás körüli idők furcsa eufóriájával, a kamaszkorommal, a nagy tájélményekkel és a kíméletlenül közelítő felnőttkorhoz kapcsolódó balsejtelmekkel. Győrffy Ákos írása.
Száraz Miklós György bő negyedszázada van jelen az irodalmi életben.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
A magyar kultúra napján országszerte és a határokon túl is kiállításokkal, koncertekkel, díjátadókkal és színházi előadásokkal tisztelegnek Kölcsey Ferenc Himnusza előtt.
