Február előtt nem lesz közös lista, és a végleges programra is várni kell még. Márki-Zay Péter kénytelen volt elállni az önálló frakciótól, a döntő szó pedig továbbra is Gyurcsányé.
Kacsoh Dániel írása a Mandiner hetilapban.
Messze van még a megegyezés a közös baloldali választási listáról. A legfontosabb az első negyvenöt hely, hiszen ezt számítják befutónak a pártvezetők, alapvetően erről folyik az alkudozás. Ellenzéki forrásunk szerint legkorábban február közepére várható alku, a csúszás oka pedig leginkább az, hogy az egész tárgyalási folyamatot elölről kellett kezdeni, miután Márki-Zay Péter elállt a hetedik frakció ötletétől. Amíg ez nem dőlt el, megbénult a paktumozás. Lapzártánkkor legalábbis ez volt a helyzet, bár hét végi videójában a listavezető még belengette, hogy nem született végleges megállapodás a kérdésben.
Emlékezetes: Márki-Zay Péter rögtön azután, hogy az előválasztás októberi, második fordulóját kissé meglepő módon, Karácsony Gergely váratlan visszalépését követően megnyerte, bejelentette igényét arra, hogy az összefogásban részt vevő hat párt mellett az általa képviselt civileknek, kis pártoknak és a romáknak is legyen egy hetedik, külön frakciójuk. Érthető: a listavezetőnek esetleges megválasztását követően nem lenne parlamenti hátországa, közjogilag is lebegne a jelenlegi ellenzék felett, ami jelentősen korlátozná a mozgásterét. Ráadásul a legerősebb frakcióval minden bizonnyal Gyurcsány Ferenc rendelkezik majd, ami baloldali véleményformálók szerint is domináns szerepre predesztinálja a folyamatokra meghatározó befolyással lévő exminiszterelnököt. Nyilván más a helyzet, ha nem lesz kormányváltás, márpedig az elemzések ma ebbe az irányba mutatnak.
A kormányfőjelölt az elmúlt hónapokban szinte csak egyedül szerepelt, fórumozott, kampányolt, maratoni Facebook-bejelentkezésekkel bombázta a közvéleményt. Számos botrányos nyilatkozatot tett (lásd keretes írásunkat), apasztva saját népszerűségét is, mindenesetre az elvileg egységes – sőt: „leváltott” – ellenzék látványosan nem közösködött MZP-vel.
Maga Gyurcsány rögtön egyértelművé tette, hogy miniszterelnököt a parlamenti többség választ, először azt kell megszereznie a baloldalnak. Vagyis az előválasztási eredmény közjogi értelemben megfoghatatlan, ahogy arra korábban mások mellett az egyébként a listavezetőt tanácsadóként segítő Bod Péter Ákos vagy Ungváry Rudolf író is rámutatott.
A Demokratikus Koalíció végig háttérbe húzódó elnöke később Facebook-posztokban titulálta gúnyosan kapitánynak a miniszterelnök-jelöltet, majd rá hárított szinte minden felelősséget, megígérve, hogy nem fog kampányolni mellette. Pikáns. A kampányfinanszírozás amúgy is forró téma – nem sokkal később MZP és Jakab Péter között bontakozott ki számháború a költségekről. Mindenesetre jelen állás szerint a listavezető elfogadja például a gazdasági bűncselekményekkel vádolt műtrágyakirály, Bige László támogatását.
„Vártunk két hónapot, de közben elfogyott a lendület. Ezt Márki-Zay Péter is kénytelen volt belátni, ezért is adta fel a hetedik frakcióról szóló követelését” – fogalmaz forrásunk. Megérti, hogy emberileg kellemetlen lehet az új helyzet, hiszen a kormányfőjelölt többeknek is befutó helyet ígért a közös listán. „Milyen leendő miniszterelnök az, aki még ezt sem tudja elintézni? Mekkora a befolyása?” – fogalmazott DK-s informátorunk. Elmondása szerint az ő listájuk akár egy héten belül is meglehet.
Hasonlót hallani a Jobbik felől – csak ez a két párt várta ki, hogy MZP leálljon az önállósodással. Korábban ugyanis az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum is előállt a saját verziójával. A hat lista összefésüléséből alakítják majd ki a közös névsort, ami azért sem könnyű feladvány, mert ha a lista befutó helyén szereplő politikus egyéni mandátumot szerez áprilisban, úgy a szabályok szerint a következő személy kerül a helyére, aki vélhetően egy másik párt által delegált szereplő. Így viszont azonnal borul a kialkudott egyensúly. Erre is figyelniük kell tehát az ismét „füstös szobákban” alkudozó pártvezéreknek.
Hasonló feladvány volt korábban az előválasztáson a jelöltállítás, s akkor – ahogy arról többször is beszámoltunk – a legtöbb körzetben végül lezongorázták a jelölteket. Alig néhány helyen maradt valódi választási lehetőségük az urnákhoz járuló szimpatizánsoknak a „demokratikus vívmány” keretében.
Nyilvánosan egyébként nem Gyurcsány Ferencék, hanem legszorosabb szövetségesük, Jakab Péter Jobbik-elnök szállt bele Márki-Zay Péterbe az év elején. Nem is akárhogyan. Újévi videóüzenetében a kormányfőjelölt azt taglalta, növeli az ellenzék esélyeit, hogy az idősek körében aratott a koronavírus – a Telex megfogalmazása szerint sokan „hullottak el” közülük –, márpedig ők inkább fideszesek, szemben a változást akaró fiatalokkal. Az Alfahírnek adott interjújában a Jobbik-elnök ezt az okfejtést vállalhatatlannak nevezte, s így kommentálta: „A halál nem válogat pártszimpátia alapján, és úgy tűnik, hogy a hülyeség sem.” Vagyis Jakab tulajdonképpen lehülyézte Márki-Zayt, ami különösen annak tükrében figyelemre méltó, hogy elvileg közösen kérnek bizalmat a választóktól a kormány leváltására.
Mindenesetre a listavezető szóvivőjének szerződtetett, volt ATV-s műsorvezető Péterfi Juditnak – aki Simon András exműsorvezető és korábbi jegybanki szóvivő mellett csatlakozott a csapathoz – többek szerint az lenne a feladata, hogy kvázi szájkosarat tegyen a „leendő miniszterelnökre”. Ez a hosszú idő után ismét közös ellenzéki, a Karácsony-féle Fudan-népszavazáson való részvételre buzdító sajtótájékoztatón már meg is történt: lebeszélte a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetőjét arról, hogy válaszoljon egy, a saját frakciójáról szóló HVG-s újságírói kérdésre.
Hiába próbálják az ellenkezőjét bizonygatni az érintettek, az egység látványosan megroppant, a lendület elfogyott – utóbbit most az említett, a kínai elitegyem budapesti kampusza mellett az álláskeresési járadék (Márki-Zay szerint „jutalék”) meghosszabbításáról szóló referendum hivatott visszahozni. Az ehhez szükséges kétszázezer aláírást a múlt év végére ígérték a pártok, ám a mennyiség még lapzártánkkor sem volt meg, pedig a törvényi határidő szorít. A gyűjtést nyilván a hideg idő is nehezíti, s a témaválasztás sem feltétlenül szerencsés a kezdeményezők szempontjából. Hiszen például a Fudanról maga Karácsony Gergely mondta azt még novemberben, hogy szerinte a kormány elállt tőle, ezért sem akarja már a főváros megvétózni az atlétikai világbajnokság megrendezését. Ráadásul Gulyás Gergely kancelláriaminiszter épp a Mandinernek nyilatkozta azt még a nyáron, hogy a kormány támogatja budapesti népszavazás megtartását az egyetemről.
Közben a kormánypártisággal bajosan vádolható HVG is arról cikkezett, hogy több, az ellenzéki kampányban kulcsfigurának számító embertől is azt hallják, a jelölt Orbán újraválasztásával számol. Ezt olvasta ki a lap abból is, hogy elhasalt a hetedik frakció terve, hiszen ha kormányváltás lenne, úgy a befutó helyekhez való ragaszkodás is értelmét veszítené, mivel a pártok azzal számolhatnának, hogy hatalmi pozícióban tudják elhelyezni az embereiket. A baloldal esélytelenségérzése veszélyforrás lehet a kormánypárti szavazótábor mobilizálására is, bár még hónapok vannak hátra a választásig.
A balos pártok közben megválasztották az Egységben Magyarországért – az előzmények tükrében kissé disszonáns –elnevezésű közös brandjüket, s minden politikusuk immár ezzel az üzenettel korteskedik. Közös sajtóközpont is felállt, a megkeresésekre a pártok külön már elvileg nem reagálnak. Hátravan még azonban a közös program bejelentése, amely már több mint egy éve készül, és számos lényeges pont heves vitákat váltott ki a felek között. Vannak jelentős eltérések a pártok és Márki-Zay elképzelései között is, igaz, a listavezető befolyása jelentősen csökkent az utóbbi hetekben. Forrásunk januárra jósolja a dokumentum bejelentését, ám az olyan konfliktusos témákat, mint a határon túli magyarok szavazati joga, a drogliberalizáció vagy az atomenergia, alighanem kerülni fogják. Az ünnepek idején történtek bejelentések, ám ezek is leginkább általános elvek megfogalmazására szorítkoztak, különösebb hírverést nem is csaptak körülöttük.
Elemzők szerint az előválasztás körüli megbicsaklás után Gyurcsány Ferenc ismét érvényesítette befolyását a baloldali térfélen, ám Márki-Zay Péter elszabadult hajóágyúként hátrányba hozta a hatpárti összefogást. Kérdéses, ebből a helyzetből ki tudnak-e jönni a következő hónapokban, különösen úgy, hogy ebben az időszakban élesednek a kormány által bejelentett jóléti intézkedések is, az inflációs gondok ellenére a gazdaság kifejezetten jól teljesít, és például az atomenergia támogatásának uniós elismerésével a kabinet érdemi nemzetközi sikereket tud felmutatni. És ott van még a választással egy időpontban tervezett gyermekvédelmi népszavazás is, melynek kampánya szintén hamarosan beindulhat.
Az utóbbi hónapokban Márki-Zay Péter felelőtlennek és veszélyesnek nevezte a rezsicsökkentést, kormányra kerülése esetére belengette az intézkedés megszüntetését. Úgy fogalmazott, hogy a rezsicsökkentés „olyan, mint a migráció. Ezzel meg lehet nyerni egy választást addig, amíg az embereket sötétben tartjuk, és trágyával etetjük – ahogy mondják Amerikában: hogy úgy tartanak, mint a gombát”. Kritizálta a minimálbért, mondván, közgazdászként nincsen elragadtatva tőle. A határon túli magyarokat egy kalap alá vette a migránsokkal. Még korábban lemelegezte a fél kormányt, a fizetős egészségügy és a kórház-privatizáció előnyeit taglalta, továbbá rendszeresen árulókról beszélt a „leváltott ellenzék” köreiben.„Ha hat párt leül tárgyalni, akkor szeretjük, nem szeretjük, ott az osztályfőnök vagy az apuka, a Gyurcsány” – fogalmazott a Klubrádióban Bruck Gábor. A balliberális körökben meghatározó, Demszky Gábornak és Medgyessy Péternek, legutóbb pedig Dobrev Klárának dolgozó kampánytanácsadó beszélt arról is, hogy az Orbán-kormányt üti az EU, és még nem tudják, hogy belép Amerika vagy sem. „A környező országokban azért elég jó ritmusban csinálták. Az a gyanúm, de erről semmit nem tudok, hogy néznek, ha elég erős az ellenzék, akkor be fognak lépni. Nyilvánosságra kerülnek olyan információk, amiknek nem örül az, aki éppen hatalmon van” – fogalmazott.
***
Márki-Zay népszerűtlenre beszélte magát – baloldali helyzetkép ünnepek után – Kacsoh Dániel írása a mandiner.hu-n
„Nem túl fényes négy év után” a Fidesz képes volt közel két és félmillió szavazót elvinni az urnákhoz, ami nem kis eredmény – világít rá Megadja Gábor, aki Kohán Mátyással volt Kacsoh Dániel vendége a Reakcióban.
Végleg kilép a pártból.
Ezt az olcsó jakobinus hangulatkeltést kéne abbahagyni.
Stílust vált-e Bayer Zsolt? Merre tovább, Fidesz? Mik voltak a vereség legfőbb okai? Maradjon-e Sulyok Tamás? Ezekről is szó esett a REAKCIÓ legújabb adásában, akárcsak a formálódó Tisza-kormányról és a kampányhibákról.
Hányinger.
Két dolgot nem csinálhatunk az új kormány alatt: azt, amit eddig csináltunk – és azt, amit az Orbán-kormányok ellenzéke csinált. Kohán Mátyás írása.
A sport világában nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel a lehetséges kinevezést.
A volt helyettes államtitkár kifejtette, fizetésének hat havi összege jár neki juttatásként, amit elvár Magyar Pétertől, hogy kifizessen.
