Elképesztő: józan résztvevőkre költene milliókat a hetente csőddel riogató budapesti városvezetés
A terv totálisan ellentmond a Magyarországon hatályos törvényeknek.
Pest és Buda zajos felszíne alatt egykori, rég felszámolt, eltűnt temetők sorakoznak.
Nizalowski Attila írása a Mandiner hetilapban.
Minden magyar megtanulja, hogy II. József kalapos király rendeletekkel kormányzott, majd halálos ágyán egy-kettő kivételével visszavonta őket. Szép dolog beismerni a hibánkat, ám a tantétel arról nem szól, hogy számos intézkedés nem volt visszafordítható, s a felvilágosult, polgári normákban az elnémetesítés, a birodalomépítés szándéka is megbújt, brutális pusztítást okozva materiális és immateriális javainkban. Így tűnt el Székesfehérvár és Buda török után még megmaradt része, könyvek, kincsek és iratok ezrei.
II. József közegészségügyi határozatai jól mutatják, hogyan is volt Janus-arcú az osztrák igazgatás. Kórházakról, járványokról szólt, de tiltotta a városban való temetést, sőt felszámoltatta a templomkertekben lévő évszázados nyughelyeket, s a város falain túl új temetőket jelölt ki. Nemrég hallani lehetett egy ásatásról, ahol a középkori kúttól alig kétméternyire temetkeztek. Ennyiben igaza volt a királynak, hisz a kút vize zöld lehetett minden nagymama után. Ám a holtakhoz való viszony alapvetően határozza meg az ember és a közösségek életét, s akinek nincsenek halottai, az gyökértelen. A lengyelek nem felejtették ezt el a Habsburgoknak. Krakkóban harag nélkül ma is fehér utcakő jelzi a Mária-templom körül, hogy hol voltak a sírok, s másutt is vannak ilyen kegyeleti helyek.
A Budapesti Történeti Múzeum egy ablaktalan szobájában ezer év síremlékeit állították ki. Latin, szerb, német, török, bolgár, magyar és még ki tudja milyen feliratú, kiállású kövek sorakoznak ott, melyeket látnia kell annak, aki érteni akarja, kik is vagyunk. Úgyhogy amit az interneten régi temetőnek szokás nevezni, az valójában új: a 18–19. századból való, csak már felszámolták, ahogy terebélyesedett a város. Érdekes, hogy nem csak a múltat ítéljük meg felemásan. Temetőkről beszélve sosem jut eszünkbe a sok-sok templom, ahol manapság ismét hamvakat őriznek vagy szórnak.
Az internet tele hatásvadász újságcímekkel, melyek azt kérdezik, hogy régi temető fölött lakunk-e, avagy a belvárost hullahegyre építették-e. Budapesti emlékhelyek, temetők címmel egy Felföldi nevű felhasználó készített erről egy Google-térképet, bárki rákereshet. A 200 megjelölt pont majdnem annyi, ahány benzinkút van, elfödi a várost. Tehát nagyon is lehetséges, hogy egykori temető fölött vagy közelében élünk. Amúgy ha valamit beásnak a földbe, abból hogyan lesz hegy? És a bérházak emeletmély alapját hogyan ásták ki, hogy a két méterre lévő csontvázak (és nem hullák) a földben maradhattak?