Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Bár a baloldal már a kormányt vádolja tömeggyilkossággal, korábbi oltásellenes nyilatkozatai mai önmaga ellen tesznek tanúbizonyságot. Megőrültek, vagy csak ennyire kétségbe voltak esve?
A polgári eljárásjog általános szabályai szerint a „köztudomású tényeket” nem kell bizonyítani, s azokat a bíróság akkor is figyelembe veszi, ha a felek nem hivatkozzák. És igazából azzal is akartam kezdeni ezt a cikket, hogy amint az köztudomású, a baloldal – köztük olyan pártok, amelyeknek nincs okuk arra, hogy létezzenek – hónapok óta a kínai és az orosz vakcinákkal szemben táplált kételyeinek mámorában él. Ha az ember végignézi az ügyben tett megnyilatkozásokat „emberkísérletekről”, „orosz rulettről”, „kínai cuccokról”; ha figyelembe veszi, hogy az oltóanyagok betiltását kérve az Európai Bizottsághoz fordultak, petíciót indítottak és egy vonatkozó, jelenleg is „élő” határozati javaslatuk fekszik a parlament asztalán, akkor nem érzi szükségét bizonygatásnak, és ha egyáltalán felmerül kérdés az ügyben, talán nem is hivatkozná ezeket, hisz annyira nyilvánvaló az egész.
Mégis, az idő múlása nem adhat helyt a feledésnek – és a hallgatásnak sem. Azért sem, mert a baloldal megint csak halad a korral, és eladja a lelkiismeretét is. Gyurcsány Ferenc a múlt héten egy süketnéma óriás orgazmikus nyögésével már arról beszélt, hogy nem ők az oltásellenesek, hanem a kormány volt képtelen megvédeni a magyarokat, „hozzájárultak ahhoz, hogy százak haljanak meg, és ezért maguk lesznek a felelősök. Önök ölték meg őket”. A fenyegető erkölcsi felháborodás főleg annak tekintetében visszás, hogy a baloldal már korábban sem volt hajlandó kompromisszumot kötni a valósággal, és a járványt, illetve annak kezelését kifejezett politikai kérdésként kezelte – mégpedig a másodosztályú akadékoskodást feltételező percpolitikai értelmében.
Az igazság az, hogy ahogy tavaly tavasz óta – különleges jogrend bevezetése, lélegeztetőgép-beszerzés, kórháziágy-
kapacitások ügye – az ellenzéki klisékórus hazugságokkal az ajkán menetel, úgy kezdett el büszkén parádézni és óriási szakértelemmel előadni színlelt aggodalmát a keleti vakcinák beszerzése kapcsán is. Már 2020 késő nyarán mutattak arra jelek, hogy az uniós oltóanyag-tárgyalások eredményei nem lesznek minden tekintetben kielégítők (hogy finoman fogalmazzunk), ezért a magyar kormány az utóbbi években kialakított kapcsolatrendszerét felhasználva megkezdte a tapogatózást más irányokba is. A baloldal pedig itt, valahol november tájékán került ütemtévesztésbe, és indította el az orosz, valamint kínai vakcinákkal szembeni bizalmatlansági kampányát. A stratégiai hiba – a gerinctelenségen és az amoralitáson túlmenően – az volt, hogy eszközvita helyett egy rosszul megválasztott célvitába sodródtak bele. Az ezt megelőző csörtéktől eltérően – hány lélegeztetőgép vagy hány intenzív ágy kell a járvány kezeléséhez – most magát a célt, a járvány (oltakozáson keresztül történő) megállítását sikerült megkérdőjelezni. (Csakúgy, mint korábban a gazdasági-, majd migrációsválság-kezelés rendeltetését.)