Katar régóta próbál mozgásteret szerezni az arab világ és Irán szorításában. Az apró olajemírség manapság a vitatott Al Jazeera-médiabirodalom és a botrányoktól övezett 2022-es labdarúgó-világbajnokság előkészületei miatt kerül rendszeresen a figyelem középpontjába.
Kohán Mátyás írása a Mandiner hetilapban.
„Egyik utcán kikerüllek, a másikon megölellek” – vázolja az örökbecsű magyar népdal a csalárd lány és szeretője viszonyát, s a helyzet jelen állása szerint a Ha te tudnád nyugodtan szólhatna Katar és a világ kapcsolatáról is.
Január 5-én a UNESCO-világörökség részét képező, szaúd-arábiai Al-Ulában tartott csúcstalálkozót Katarral a házigazda királyság, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom. A négy ország bejelentette: feloldják Katar blokádját, amit azért rendeltek el, mert Doha általuk terroristának tekintett szervezeteket finanszírozott, és ismét felveszik vele a diplomáciai kapcsolatot. 2017 júliusa óta zárva tartották a kis emírség egyetlen Szaúd-Arábiával közös szárazföldi határát, kereskedelmi embargó volt életben, a katari felségjelzésű hajók ki voltak tiltva az öbölbeli szomszéd államok kikötőiből, a repülőgépek pedig a légterükből; más államok légitársaságai csak külön engedéllyel léphettek be Szaúd-Arábia, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek légterébe Kataron keresztül. Doha cserébe visszavonta a négy állam ellen a Kereskedelmi Világszervezethez benyújtott jogi kereseteit. Mohamed bin Szalman koronaherceg, SzaúdArábia miniszterelnök-helyettese szimbolikusan öleléssel fogadta al-ulai érkezésekor Tamim bin Hamád at-Táni katari emírt: „Ma nagy szükség van arra, hogy egyesítsük erőinket régiónk képviseletében, és szembenézzünk a minket körülvevő kihívásokkal, különös tekintettel az iráni rezsim nukleáris- és ballisztikusrakéta-programjára” – fogalmazott a szaúdi trónörökös.
Katar épp azon országokhoz került közelebb, amelyektől a szaúdiak el akarták távolítani”
„A blokáddal Szaúd-Arábia meg akarta regulázni Katart, amiért az ellenzéki és iszlamista csoportok támogatásával kiénekel a Szaúd-Arábia által dominált Öböl Menti Együttműködési Tanács kórusából” – magyarázza lapunknak Sayfo Omar, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete és a Migrációkutató Intézet kutatója. A konfliktus szerinte „valójában egyik félnek sem állt érdekében”, elsősorban a szaúdi–katari gazdasági összefonódások, a lakosságok közötti törzsi kötődések, valamint a tanács hatékony érdekképviseletéhez elengedhetetlen kohézió miatt. Kuvait, amely nem csatlakozott a Katart blokád és embargó alá vonó országokhoz, már a konfliktus kezdete óta igyekezett mediátori szerepet betölteni, és bár az Egyesült Államok 2017 nyarán még egyértelműen a szaúdiak oldalán állt a konfliktusban, a Katart terrorfinanszírozónak nevező Donald Trump amerikai elnök is hamarosan kiküldte a régióba vejét, Jared Kushnert, hogy összebékítse Izraellel és egymással az öbölbeli arab országokat. Sayfo Omar szerint azonban nem ennek köszönhető a blokád feloldása, hanem Szaúd-Arábia és Katar „jól megfontolt érdekeinek”; az amerikaiak és a kuvaitiak közvetítése pedig azért volt hasznos, mert „a két ország vezetői így arcvesztés nélkül tudtak kihátrálni a konfliktusból”.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Az arab vezetők megtárgyalják, hogy mit várhatnak a januárban érkező Trump adminisztrációtól.
Soha nem tudni, hogy aki a vonalon van Washingtonból, az most Dr. Jeckyl vagy Mr. Hyde.
Kétpólusú lett ismét a magyar belpolitika? Mikor foglal állást érdemi kérdésekben a Tisza Párt? Miért jó az EU-nak, hogy kormányváltást szorgalmaz?
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
