Nem fogyókúra, nem éhségsztrájk, hanem a lelked összegyűjtése, az életed középpontjának keresése és megtalálása. Ha naponta a fürdőszobai mérlegre állsz, és csalódottan vagy büszkén nyugtázod az aznapi eredményt, akkor még nem böjtölsz, akkor sem, ha a táplálkozásodban következetesen önmegtartóztató vagy.
A lemondásból csak akkor lesz igazi böjt, ha nem akörül forognak a gondolataink, hogy mi hiányzik, hanem arra figyelünk, amit a megüresedő helyre, időbe tehetünk. Az életünkben időt, teret szabaddá tenni lemondással és elengedéssel jár. El kell engedni valamit – azt, ami a mindennapokban kiszorítja, elhomályosítja az életünk valóságos erőforrását, hogy újra és újra létrejöjjön a szükséges minősített idő, amikor közelebb kerülhetünk ehhez az erőforráshoz. Kereshetünk neki különböző neveket, de a végállomás úgysem lesz más, mint Isten. Ő az erőforrás, Hozzá visz a böjt.
A bibliai koroktól kezdve a magyar népi keresztény kultúráig több ezer éves hagyománya van annak, hogy valaki, akár egy egész közösség egy konkrét élethelyzetben önkéntes böjtöt fogad, hogy így tudjon összpontosítani egy nehéz döntésre vagy egy súlyos ügy megoldására. S vannak azok a minősített idők, amelyeket a vallásos élet rendje ír elő. Ezek a keresztény üdvtörténet nagy eseményeire készítenek fel. A farsangi időszak után a nagyböjt ilyen évezredes egyházi előírás és hagyomány. A személyes böjt vállalásában segít az a tudat, hogy ezekben a hetekben a világ minden táján milliók igyekeznek keskeny útra lépve elérkezni a halál nagypénteki misztériumán át a feltámadott krisztusi élet győzelméhez.
A Názáreti Jézus története mind a mai napig megihleti az embereket, és ez már 1965-ben is így volt. Vagy még inkább így volt. Hatvanéves lett A világ legszebb története – A Biblia.
A Bárány feltörte a pecséteket, a démonok az emberek között járnak – Háború, Betegség, Éhínség és Halál vágtába kezdett. Az apokalipszis lovasait csak angyalok és mitológiai hősök állíthatják meg.
Az amerikai tizenévesek több mint fele „nagyon motivált” abban, hogy többet tudjon meg Jézusról.
Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója hangsúlyozta, „ez ma az európai kereszténység valósága is”.
Pröhle Gergely, Stefano Bottoni és Szilvay Gergely arról beszélgettek, hogy a kereszténység tette-e a Nyugatot gazdasági, kulturális szempontból a világ vezető hatalmává.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ismertette a tárgyalás részleteit.
„Ezeknek az átutalásoknak végre véget kell vetni” – írta a német politikus.
