A Kárpát-medencei magyar református egyház magyarországi területén általános tisztújításra készülünk. Magánügy, mondhatná bárki, aki nem tagja a mintegy ezerkétszáz gyülekezet valamelyikében az irányító testületnek, melyet presbitériumnak nevezünk (görög eredetű kifejezés, az eredetiben olyasmit jelent, mint „vének, tekintélyesek tanácsa”). Emlékszem az 1990-es évek közepi vitára a Fiatal Demokraták Szövetségében arról, hogyan határozzuk meg a vallást a párt egyházpolitikai programjában. Nekem mint párton kívüli ifjú református lelkész szakértőnek nem sok esélyem lett volna „a vallás magánügy” harcos liberálisaival szemben, ha Sasvári Szilárd, Németh Zsolt és Tirts Tamás nem támogatja azt a megfogalmazást, hogy „a vallás az egyik legszemélyesebb közügy”.
Igaz ez az állítás az egyházi választásokra is, melyek egy kereszt(y)én(y) közösség arcát, hangját, megjelenését a tágabb közösségen, a társadalmon és a nemzet életén belül határozzák meg. Ez a furcsa és helyesírási szempontból helytelen írásmód jelzi, hogy a keresztény egyházon belül különböző hagyományok léteznek, nemcsak az önmegjelölésre (magyarban a keresztyén a régebbi, inkább protestáns, a keresztény a későbbi, inkább katolikus használat), hanem a vezetők kiválasztásának, kijelölésének módjára is.
A római katolikus világegyház választási rendjében a pápaválasztás jelentőségben és közérdeklődésben is mindent visz. A helyi vezetőket, a püspököt viszont Rómából nevezik ki. A protestánsok nem szerveződnek világegyházba, világszövetségeik élére a tagegyházak küldöttei elnököt és főtitkárt választanak, akiknek szinte semmi beleszólásuk nincs a nemzeti, lokális egyháztestek életébe. Ezek vezetőit maga a helyi közösség, az egyházmegye, a kerület, a régió választja. Református püspök csak a magyar egyházak élén áll. A világban másutt egyházelnököt, moderátort, prézeszt, elöljárót választanak. A mi református püspöki hagyományunk a sajátos magyar katolikus–református együttélés történelmi következménye. Vannak is újra és újra, akik vehemensen a megszüntetését követelik. De talán ez is „magánügy”, egy egyházi közösség belügye?
A tartalmi álláspontunk fontosabb, mint a lojalitás és a klubtagság. Csak addig érdemes a klubban, vagyis az EU-ban maradni, amíg ezeknek legalább egy jó részét meg tudjuk tartani. Szilvay Gergely írása.
Az érdekfeszítő, inspiráló vitával tarkított beszélgetés során az archeogenetika szerepe, a magyar identitás fogalma, és a kettős honfoglalás elmélete is szóba került.
Az autóból rángatták ki, a vőlegényt pedig kényszerítették, hogy végignézze a brutális támadást.
Az elismeréssel a mesterek, férfi pedagógusok, felelős üzletemberek és közéleti szereplők áldozatos munkáját jutalmazzák. Díjat kapott mások mellett Kapu Tibor és Juhász Árpád is.
Az utóbbi évek egyik népszerű internetes trendje volt, hogy az átlag férfiak idejük egy jelentős részét az ókori Rómán való merengéssel töltik. Talán senkire nem igaz annyira ez a mondás, mint Grüll Tibor ókortörténészre.
Ébredj velünk, vagy kezdd a heted egy kis laza csevegéssel! Hétfőn ismét érkezik a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Minden hét első napján és csütörtökön 8:00-tól Gyürky Enikő és Szabó András Csuti ébreszt fel, hogy megvitassák veled közösen a legfrissebb közéleti témákat.
Egy világszerte tapasztalható leminősítési hullám kellős közepén Magyarország továbbra is megkapta a hitelminősítők bizalmát.
Egyes édességek és nassolnivalók is kisebb kiszerelésben kaphatók, de ezt jelezniük kell az üzleteknek.
