Megugorja a küszöböt a magyar érdekképviselet Szlovákiában?

Túlzás lenne azt mondani, hogy Párkány a választás lázában ég. Igaz, hétköznap délelőtt érkezünk a városba, így érthetőbb a pangás. A vasútállomástól néhány lépésnyire hirdetőtábla emlékeztet arra, milyen groteszk sztorikat tud produkálni a szlovák politika: a Most-Híd listáján szereplő Sólymos László tekint ránk, aki nemrég távozott a környezetvédelmi tárca éléről, miután egy pozsonyi kínai étteremben verekedésbe keveredett az alkalmazottakkal.

Legrosszabb, legkevésbé rossz

A hidas plakátok mellett értelemszerűen főként a Magyar Közösségi Összefogás hirdetéseivel találkozunk, a szlovák pártok nem nagyon vannak jelen a belvárosban. A járókelők legtöbbje elhárítja kérdéseinket, nem foglalkoznak a politikával, mondják. Egy fiatalasszony elárulja, hogy „természetesen” a magyarokra, tehát az MKÖ-re fog voksolni. „Bugár egy nagy színjátékos” – teszi hozzá. Beszél a nagy reményekről, amelyeket valaha hozzá fűztek, ám nem váltotta valóra őket, Szlovákiában szlovák politikusként vagy Magyarországon magyar politikusként viszont nagy formátumú honatyává válhatott volna – véli.

A sétálóutcán betérünk egy kocsmába, hátha ott többet tudunk meg. A korai órán csak két vendég, egy laptopján pötyögő férfi és egy idősebb úr tartózkodik bent, a pultossal éppen a felmérésekben előretörő OĽaNO esélyeit latolgatják. „Jó kis helyzet, választhatunk a legrosszabb és a legkevésbé rossz között” – jegyzi meg aztán a laptopos férfi, és rágyújt egy cigarettára. Mindenki hasonlóan kiábrándult, a választáson viszont részt vesznek majd, állampolgári kötelességnek tartják. A laptopos férfi közgazdásznak mondja magát, és nem táplál illúziókat egyik pártot illetően sem, szerinte korrupt mindegyik. A legkisebb rossznak mindenesetre az MKÖ-t tartja, rá szavaz majd. „Errefelé mindenki támogatja a Fideszt” – mondja aztán, hozzátéve ugyanakkor: meg tudja érteni azoknak az érveit is, akik szerint a nem Magyarországon élőknek nem kellene szavazniuk az anyaországi választásokon. A helyzet azonban az, hogy Gyurcsányéktól nem kaptak semmit, a Fidesz viszont támogatja a felvidéki magyarságot, a diákok is pénzt kapnak – hangsúlyozza.

A pultos arról beszél, hogy nem képes megérteni, hogyan szavazhat valaki a Smerre vagy Kotlebáékra. „Sehol Európában nincs ilyen magas támogatottsága egy ennyire radikális alakulatnak” – jegyzi meg az ĽSNS kapcsán. Felvetésünkre, hogy egyre több magyar is szimpatizál a szélsőjobbal, beszélgetőtársunk elmondja, hogy egy ismerősétől hallotta: szeretné alaposan megvizsgálni az ĽSNS programját, s ha úgy találja, hogy megvalósítható, hajlandó szavazni rájuk. A pultos a maga részéről viszont úgy véli, hogy Kotlebáék csak a levegőbe beszélnek. A választási opcióktól ő sincs elragadtatva, de ő is az MKÖ-re adja majd a voksát.

Párkányi megkérdezetteink tehát az MKÖ-t támogatják, a felmérések viszont azt mutatják, hogy Bugáréknak nagyobb esélyük lehet a parlamentbe kerülésre. Igaz, a közvélemény-kutatások alapján nehéz megítélni a valós esélyeket, ugyanis „nagyon félremérnek, és a szlovákiai pártok támogatottsága is változó tendenciát mutat” – hívja fel a figyelmünket Tokár Géza politikai elemző. „Az MKÖ és most már a Híd is túlnyomórészt a magyar nemzetiségű szavazókra támaszkodik, akikből nincs olyan sok, az ország lakosságának nyolc-kilenc százalékát teszik ki, és átlagon aluli a szavazókedvük. Ebből is látszik, hogy mindkét párt bekerülési esélyei minimálisak, és csak akkor van lehetőség a parlamenti jelenlétre, ha a magyarok körében az egyik vagy a másik párt kiugró támogatottságot szerez.”

A szlovák pártok vihetnek el voksokat

Miután a tavalyi EP-választáson sem a Híd, sem a Magyar Közösség Pártja nem nyert mandátumot, egy ideig úgy tűnt, véget érhet az évtizedes torzsalkodás korszaka. Októberben a pártok kidolgozták a közös listaállítás feltételeit, az MKP vezetősége azonban tisztában volt azzal, hogy ezzel magára haragítaná tábora jelentős részét, mivel az alkuban Bugár Béla és más kompromittálódott figurák túlélésének eszközét látnák. Az MKP elnöksége ezért elutasította a megegyezést: Menyhárt József elnök arra hivatkozott, hogy a Magyar Fórumot és a frissen bejegyzett Összefogást is szeretnék bevonni a tárgyalásokba. Utóbbit felvidéki közéleti szereplők alapították a magyar közösség egybekovácsolása és a politikai elitváltás céljával.

Végül eldőlt, hogy a Híd önálló listát állít, az MKP, az Összefogás és a Magyar Fórum pedig Magyar Közösségi Összefogás néven együtt indul majd. Az elemző hangsúlyozza: „a parlamenten kívüli létet nehezen éli túl egy párt, bár az MKP pont hangsúlyos kivétel, többek között a magyarországi szálaknak is köszönhetően már tíz éve tartja az erős régiós pozícióit”. A Fidesz a magyar pártot tekinti felvidéki partnerének, az amúgy szintén néppártos Bugárékkal nincsen éppen baráti viszonyban. Tokár szerint leginkább utólag lehet majd látni, hogy mennyire sikeres az MKÖ-kezdeményezés.

„Az MKP »újrabrandelése« ugyanúgy hozhat, mint távol tarthat szavazókat. Vannak a kampányban innovatív elemek és frissesség, erős lett a program, az ideológiai körítés, sokrétű a lista, technikailag új a pártszövetség. De nem tudni, hogy a hiányzó magyar szavazatok bevonzására ennyi elég lesz-e.” A Hídtól szlovák szavazói és a liberális véleményformálók is elidegenedtek, amikor a párt 2016-ban a korábbi fogadkozások ellenére koalícióra lépett a Smerrel. Kormányon maradása a Kuciak-gyilkosság után, illetve a Kočner-kapcsolat napvilágra kerülése tovább tépázta a szervezet imázsát. Vajon mivel igyekszik 2020-ban megszólítani a választókat? „Egyrészt a kormányzás eredményeivel, mondván, megérte belemenni a koalícióba, másrészt pedig az Orbán Viktorral való ijesztgetéssel próbálja mozgósítani a szlovákiai magyar társadalom egy részét” – mondja Tokár, hozzátéve: a roma közösségek és a ruszinok szintén a megszólított csoportok közt vannak.

A szakértő úgy véli, a Hidat sokkal jobban megviselné a parlamentből való kiesés. Az is elképzelhető szerinte, hogy az előre hozott választással számolva a párt még évekig halogatná az önreflexiót és „az egyébként elkerülhetetlen megegyezést a többi magyar politikussal a parlamenten kívül”. Mennyire lehet tényező az, hogy a felvidéki magyarok szlovák pártokra szavaznak? Tokár úgy véli, gyakorlatilag minden szlovák pártnak lehetnek magyar szimpatizánsai, „leginkább a PS–Spolu próbálkozik magyar tagozata megerősítésével, bár a prioritásai alaposan átrendeződhettek, mivel a támogatottsága még a szlovákok körében is elmarad a várttól”, emellett Kotlebára a leszakadó régiókban magyarok is szavazhatnak majd, „bár ennek a szimbolikus súlya nagyobb a valósnál”. Továbbra is a magyar pártok viszik majd el a magyar voksok túlnyomó részét, de a korábbi trend, miszerint átlagosan tízből kilenc magyar választó rájuk szavaz, biztosan gyengül majd – emeli ki a szakértő.