Nagyot akart mondani a bérekről Kapitány István, de valami nem stimmel – megszólalt a szakértő

„Félrevezető, ha valaki az átlagkereset alakulásával próbálja bizonygatni, hogy minden rendben van a magyar bérekkel. Egy statisztikai átlagba ugyanúgy beleszámítanak a kiugróan magas vezetői fizetések is, miközben a magyar emberek nagy része egészen más valóságot tapasztal a hónap végén” – írta szerdai bejegyzésében Kapitány István, a Tisza Párt gazdasági miniszter várományosa. Szerinte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a főállású dolgozók 28 százalékának inkább csökkent a bére, semmint nőtt tavaly. 

Ezekre a kijelentésekre reagált közösségi oldalán Szalai Piroska, a leköszönő miniszterelnök, Orbán Viktor főtanácsadója azt írta: a Tisza elkezdte elmagyarázni, miért is rossz a magyar bérdinamika, miért nem jó, hogy a friss KSH adatok szerint a reálkereset növekedésünk februárban ismét kétszámjegyű, 10,5 százalék! Sőt az elmúlt négy évben közel negyedével nőtt a reálkereset! A nominális értékek pedig a nettónál 38,9 százalékkal, a bruttó mediánnál 40,9 százalékkal, a bruttó átlagnál pedig 36,6 százalékkal emelkedtek.  

– tette hozzá. 

Emlékeztetett: februárban a bruttó átlagkereset 9,7 százalékkal, a nettó pedig 12 százalékkal lett magasabb, mint tavaly ilyenkor. Így a bruttó meghaladta a 725 ezer forintot, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó pedig közel 510 ezer forint lett. A bruttó medián kereset már majdnem 600 ezer forint (592 ezer forint), a nettó pedig 417 ezer forint. 

Kapitány István szavaira reagálva Szalai Piroska leszögezte: igen, mindenki a saját fizetéséből él, ezért szokás az átlag mellett a mediánt és számos egyéb mutatót is vizsgálni. Most éppen minden mutató szerint kimagaslók a magyar munkaerőpiacon a kereseti adatok. S évek óta az átlag alatti kategóriákban nagyobb a bérdinamika akár a mediánt vagy a bruttót, nettót vagy a nettó reálértékét nézzük. Sőt a nettó 2025 II. félévétől nagyobb ütemben nő, mint bruttó, családi kedvezmény duplázása és az anyák adómentességének a kibővítése miatt. 

Arra az állításra, hogy a főállású dolgozók több mint negyedének csökkent a reálbére, hozzáfűzte: 

„Vagy 2024-ben még volt valamilyen pótléka (pl. osztályfőnöki pótlék a tanároknál), s 2025-ben már nem volt vagy kevesebb hónapban kapta az aktuális pótlékot. Elárulok egy titkot! 2027-ben várhatóan a teljes hivatásos állománynak kevesebb lesz a nettó keresete, mint idén, hiszen ők négyévente kapnak egy összegben egy fél éves fizetésnek megfelelő összeget, idén januárban mindannyian megkapták, jövőre ez nem lesz nekik. De a normál fizetésük várhatóan nekik is emelkedni fog, csak ezzel a magas egyszeri kifizetés hiányozni fog az átlagkeresetükből. Szóval ez is félrevezetés csupán!” – írta. 

A minimálbéresek személyi jövedelemadójának 9 százalékra való csökkentési ígéretről pedig úgy vélekedett, hogy minimálbérért csak nagyon kevesen dolgoznak ma Magyarországon. Kevesebb, mint a foglalkoztatottak 5 százalékának az alapbére a minimálbér, s ők is kapnak pótlékot vagy egyéb rendszeres és nem rendszeres kereseti elemeket még az alapbéren felül, ami szintén adóköteles. S ha van ilyen fizetésük, már nem lesznek jogosultak a 9 százalékos kulccsal adózni. Sőt, ha most mondjuk adómentesek, mert jogosultak a 25 alatti fiatalok vagy édesanyák mentességére, akkor máris csökken a nettójuk, s rosszul járnak a tervezett megszorítások bevezetése után. S velük együtt a foglalkoztatottak legnagyobb része rosszul fog járni, azok is, akik bőven a medián kereset alatt keresnek. 

Nyitókép: MTI/Illyés Tibor