Az Eurostat szerint 2016 óta mindössze 2 olyan évünk volt, amikor a magyar reálkereset növekedése nem volt benne a legjobb öt tagállam között.
„Félrevezető, ha valaki az átlagkereset alakulásával próbálja bizonygatni, hogy minden rendben van a magyar bérekkel. Egy statisztikai átlagba ugyanúgy beleszámítanak a kiugróan magas vezetői fizetések is, miközben a magyar emberek nagy része egészen más valóságot tapasztal a hónap végén” – írta szerdai bejegyzésében Kapitány István, a Tisza Párt gazdasági miniszter várományosa. Szerinte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a főállású dolgozók 28 százalékának inkább csökkent a bére, semmint nőtt tavaly.
Ezekre a kijelentésekre reagált közösségi oldalán Szalai Piroska, a leköszönő miniszterelnök, Orbán Viktor főtanácsadója azt írta: a Tisza elkezdte elmagyarázni, miért is rossz a magyar bérdinamika, miért nem jó, hogy a friss KSH adatok szerint a reálkereset növekedésünk februárban ismét kétszámjegyű, 10,5 százalék! Sőt az elmúlt négy évben közel negyedével nőtt a reálkereset! A nominális értékek pedig a nettónál 38,9 százalékkal, a bruttó mediánnál 40,9 százalékkal, a bruttó átlagnál pedig 36,6 százalékkal emelkedtek.
Ezt is ajánljuk a témában
Óriásit nőttek februárban a reálbérek és az inflációt is sikerült visszaszorítani. Szalai Piroska rámutatott: ez a startvonal, az új kormánynak ehhez képest kell javulást elérnie, hiszen azt ígérték, ha lesz változás, jobb lesz.
Az Eurostat szerint 2016 óta mindössze 2 olyan évünk volt, amikor a magyar reálkereset növekedése nem volt benne a legjobb öt tagállam között. Sőt a 2020-2025 közötti javulásunk az OECD 2. legjobbja
– tette hozzá.
Emlékeztetett: februárban a bruttó átlagkereset 9,7 százalékkal, a nettó pedig 12 százalékkal lett magasabb, mint tavaly ilyenkor. Így a bruttó meghaladta a 725 ezer forintot, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó pedig közel 510 ezer forint lett. A bruttó medián kereset már majdnem 600 ezer forint (592 ezer forint), a nettó pedig 417 ezer forint.
Kapitány István szavaira reagálva Szalai Piroska leszögezte: igen, mindenki a saját fizetéséből él, ezért szokás az átlag mellett a mediánt és számos egyéb mutatót is vizsgálni. Most éppen minden mutató szerint kimagaslók a magyar munkaerőpiacon a kereseti adatok. S évek óta az átlag alatti kategóriákban nagyobb a bérdinamika akár a mediánt vagy a bruttót, nettót vagy a nettó reálértékét nézzük. Sőt a nettó 2025 II. félévétől nagyobb ütemben nő, mint bruttó, családi kedvezmény duplázása és az anyák adómentességének a kibővítése miatt.
Arra az állításra, hogy a főállású dolgozók több mint negyedének csökkent a reálbére, hozzáfűzte:
ez nem igaz, mert ezt nem mondja a KSH! Az igaz, hogy a teljes munkaidős foglalkoztatottak 28 százalékánál volt kimutatható, hogy a nettó kereset növekedése nem érte el a tavalyi inflációt, ami 4,4 százalék volt. Ez akkor szokott előfordulni, ha valaki pl. 2024-ben magas prémiumot vagy jutalmat kapott, s 2025-ben ezt nem kapta.
„Vagy 2024-ben még volt valamilyen pótléka (pl. osztályfőnöki pótlék a tanároknál), s 2025-ben már nem volt vagy kevesebb hónapban kapta az aktuális pótlékot. Elárulok egy titkot! 2027-ben várhatóan a teljes hivatásos állománynak kevesebb lesz a nettó keresete, mint idén, hiszen ők négyévente kapnak egy összegben egy fél éves fizetésnek megfelelő összeget, idén januárban mindannyian megkapták, jövőre ez nem lesz nekik. De a normál fizetésük várhatóan nekik is emelkedni fog, csak ezzel a magas egyszeri kifizetés hiányozni fog az átlagkeresetükből. Szóval ez is félrevezetés csupán!” – írta.
A Tisza terveivel kapcsolatban megjegyezte: folytatni kell a mostani intézkedéseket, s nem szabad hagyni az inflációt a mostani fölé menni! De ha az új kormány kivezeti az árkorlátozó intézkedéseket, akkor az infláció jelentősen emelkedni fog, s akkor kell majd megnézni a reálkereseteket is majd!
A minimálbéresek személyi jövedelemadójának 9 százalékra való csökkentési ígéretről pedig úgy vélekedett, hogy minimálbérért csak nagyon kevesen dolgoznak ma Magyarországon. Kevesebb, mint a foglalkoztatottak 5 százalékának az alapbére a minimálbér, s ők is kapnak pótlékot vagy egyéb rendszeres és nem rendszeres kereseti elemeket még az alapbéren felül, ami szintén adóköteles. S ha van ilyen fizetésük, már nem lesznek jogosultak a 9 százalékos kulccsal adózni. Sőt, ha most mondjuk adómentesek, mert jogosultak a 25 alatti fiatalok vagy édesanyák mentességére, akkor máris csökken a nettójuk, s rosszul járnak a tervezett megszorítások bevezetése után. S velük együtt a foglalkoztatottak legnagyobb része rosszul fog járni, azok is, akik bőven a medián kereset alatt keresnek.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán.
Annyira eltitkolt, hogy bárki meglátogathatja.
Orbán Balázs reagált Magyar Péter karmelitás akciójára: azok nem a volt kormánytagok, hanem a magyarok épületei.
Kettőből semmi.
Mi zajlik itt?
Jakab Péter köszönetet mondott a Fidesznek.
Felelősség, lehetőség, kockázat. Meg sok hangulatkeltés, ripacskodás, esetleg munka is, de az egyelőre ráér. Veczán Zoltán írása.
Ma ugyanis az MTI vélhetően politikai utasításra levágta Sulyok Tamás hivatalban levő államfőt a Magyar Péterrel és Bóna Szabolcs miniszterrel készült közös fotóról.
Sőt, egy helyi török szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy az idegenellenes incidensek és a politikai feszültségek egyre inkább biztonsági kérdéssé válnak.
