A nagy energiabiznisz hozhatta össze a Tisza Párt vezető politikusait: míg Kapitány István olajban, Orbán Anita földgázban utazik

Felbukkanása óta gyanakvást kelt Kapitány István, a Tisza Párt gazdasági és energiapolitikai szakpolitikusának a személye, mivel korábban a Shell alelnöke volt, évtizedekig dolgozott a globális olajipari szereplőnél, így kapcsolatrendszere is ide kötődik. Kapitány többször is elmondta, a diverzifikáció segítheti az orosz kőolaj kiszorítását, bár ezt az ellentmondásos állítást sosem fejtette ki részletesebben.

Szintén a Tisza Párt vezető politikusa Kármán András, aki az Erste Csoport vezető tisztségviselője volt az elmúlt években, ezért alakítója volt a banki működési folyamatoknak, többek közt a hitelezés területén.

Magyar Péter külügyi szakpolitikusként mutatta be Orbán Anitát, aki korábban diplomata volt és több nagy nemzetközi cég, egyebek mellett a Vodafone vezetésében, de más multik igazgatósági tanácsaiban is pozíciókhoz jutott. Már bemutatását követően kiderült, hogy 

aki több nemzetközi szervezet munkájában is részt vesz, nem egy esetben Bajnai Gordon volt miniszterelnökkel. 

A magyar ellenzék három vezető politikusa tehát együtt minden olyan kapcsolattal, tudással és lojalitással rendelkezik, amivel a nemzetközi nagyvállalatokkal közösen, Brüsszel és Kijev érdekeivel egyezően gyorsan és jó drágán le tudják választani Magyarországot az olcsó orosz energiaforrásokról. 

A Tisza Párt azonnal kizárná a stabil orosz energiát

Az orosz csővezetékes kőolaj és földgáz alternatívája a tengeren szállított, így jóval drágább cseppfolyósított-földgáz (LNG), és a nem orosz típusú kőolaj. Ezekből a forrásokból a pár hete kirobbant közel-keleti válság óta hiány van és brutális túlkereslet hajtja fel a gáz és az olaj világpiaci árát. Miközben az olaj- és földgázimportra szoruló, nagy keresletű térségek – Európa és a Távol-Kelet – energiasokkot idéztek elő a hiánytól való pánik miatt, addig Magyarország földgázellátása vált a legstabilabbá, amelyet jelenleg Ukrajna veszélyeztet. Ugyanez igaz a kőolaj-ellátásra is, amit Ukrajna blokkol hazánk és Szlovákia irányába azzal, hogy január vége óta politikai okokból zárva tartja a Barátság kőolajvezetéket.

A magyar kormány ellenzi a leválást az orosz energiáról, mivel Magyarországnak nincs tengerpartja, így minden más beszerzési forma kockázatosabb és jóval drágább, ráadásul a rezsicsökkentés is az orosz kőolajból származó árelőny miatt fenntartható.

A közel-keleti helyzet egyelőre nem javul, sőt, rosszabbra fordul a helyzet, mivel Irán továbbra is támadás alatt tartja az arab országok energia-infrastruktúráját és elzárva a Hormuzi-szorost, a közel-keleti kőolaj és LNG főútvonalának szűk keresztmetszetét.

Az elmúlt hetekben az Ukrajna által elzárt Barátság kőolajvezetékről esett a legtöbb szó, beleértve, hogy kiváltása egyelőre nem lehetséges, csak jóval drágább, alternatív forrásokból. Ám pont ezeknek az alternatív szállítmányoknak ugrott meg az ára, a Brent olaj hordónként 100 dollárnál is drágább lett.

Kevesebb szó esett a földgázellátástól, pedig az európai tőzsdei ár közel a duplája a februári díjnak, szintén a közel-keleti konfliktus miatt. Európa 90 százalékban földgáz-importőr, egyik legnagyobb beszállítója, Katar ráadásul leállította az LNG-termelést és szállítást, mivel Irán megtámadta a Quatar Energy legnagyobb létesítményeit.

Európa földgázellátása Moszkva helyett Washingtontól függ az orosz-ukrán háború kitörése óta, de meghatározó maradt az orosz földgáz is, ám a vezetékesnél jóval drágábban, tengeren érkezik az EU kikötőibe az orosz LNG. Európát ráadásul egy olyan pillanatban érte az energiaár-sokk, amikor a tárolók töltöttsége történelmileg alacsony szintre került a korábbiaknál hidegebb tél miatt.

Magyarország földgázellátása egyelőre stabil, köszönhetően a Török Áramlat gázvezetéknek, amely orosz földgázzal látja el Közép-Európát. A hosszútávú gázszerződés és az abban foglalt árképlet miatt egyelőre hazánkra kisebb hatást gyakorol a világpiaci ár emelkedése. A legnagyobb előny mégis az ellátásbiztonság.

Ukrajna ugyanakkor az elmúlt hetekben többször is megtámadta a vezeték oroszországi létesítményeit, amely a jelenlegi piaci helyzetben egyáltalán nem Moszkvának árt, hanem a közép-európai térségnek.

Kapitány István olajban, Orbán Anita földgázban utazik

Aligha véletlen egybeesés, hogy a Tisza Párt három vezető politikusa is az energiaszektorban szerzett tapasztalatokat.

• Kapitány István a Shell alelnöke volt,
• Orbán Anita energiadiplomata és egy LNG cég igazgatósági tagja,
• Kármán András pedig az Erste Csoport egyik vezetője volt. Az Erste jelentős finanszírozója az energetikai beruházásoknak.

Orbán Anita korábbi energiapiaci érintettségéről ugyanakkor – szemben Kapitány Istvánnal – eddig nem beszélt a Tisza Párt. Pedig a Tellurian LNG London munkatársaként komoly kapcsolatokra tett szert az LNG-piacon. Maga a Tellurian – az elérhető információk szerint – egy amerikai LNG vállalat, amelyet nemrég felvásárolt a legnagyobb ausztrál LNG-piaci szereplő, a Woodside Energy.

Így tehát a Tisza Párt külügyekért és a gazdaságért felelős politikusa is fontos szerepet tölt be Brüsszel és Kijev céljainak végrehajtásában. Orbán Anita ráadásul szakmai pályafutása során évtizedek óta az orosz energiabeszerzés ellenzője.

Az Európai Unió egyre hangosabban bírálja Magyarországot, amiért nem támogatja az olcsó és kiszámítható orosz energiáról való leválást. A kormány ugyanakkor világossá tette, a földgázbeszerzés és az alternatív kőolajbeszerzés most is adott, ugyanakkor az nem diverzifikáció, ha az orosz kapcsolatokat elvágjuk, így kevesebb beszerzési forrás áll rendelkezésre.

A halál vámszedői

Orbán Viktor miniszterelnök többször is elmondta, hogy a halál vámszedőinek tartja a fegyvergyárakat, az energiavállalatokat és a bankokat, mivel ezek nyernek a legtöbbet a háborún. Erre a közel-keleti konfliktus elmélyülése is világosan rámutat, mivel a Shell-részvények ára jelentősen nőtt, miközben a világot újabb energiaválság fenyegeti.

Kapitány István, Orbán Anita és Kármán András ráadásul a multinacionális vállalatok világából érkezett a politikába. 

A nagytőke irányította ellenzéki politikusok így aligha tudnának társadalmi érdekeket figyelembe venni a pénzügyi érdekek helyett, ha az ő kezükbe kerülne Magyarország energiapolitikájának gyökeres átalakítása.

Ez egyértelműen a rezsicsökkentés végét jelentené, ráadásul az általuk diverzifikált energiapolitikának nevezett, a multikra és a nyugati típusú beszerzésekre épülő modellel nem csak a lakosság fizetne brutális rezsiárakat, de a vállalkozások is, miközben jelentősen romlana a legnagyobb hazai vállalat, a Mol piaci pozíciója. Erre már Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke is utalt a közelmúltban.

A multik járnának jól, a lakosság fizetné az átállást

Egyértelmű, hogy a multiktól a Tisza soraiba érkező egykori olaj- és gázpiaci vállalatoknál, valamint a bakszektorban dolgozó szakpolitikusok nem a „nemzeti bajnok” szemléletet támogatják, vagyis az orosz energiától úgy fosztanák meg az országot, hogy a Mol versenyképességét nem javítanák.

Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke a közelmúltban a Politiconak is arról nyilatkozott, hogy amennyiben kormányra kerülnének, hozzányúlnának a Mol-hoz. Mivel Közép-Európa legnagyobb energiavállalatáról van szó, az ilyen kijelentések egyértelműen arra utalnak, hogy nem a Mol fejlesztése, a kőolaj-finomítás technológiai átalakítása élvezné az elsőbbséget, hanem a beszerzés szétterítése a Shell vagy a nagy globális LNG cégek között. Ez a Mol szempontjából a közép-európai befolyás csökkenését jelentené, vagyis ismét egy olyan kormánya lenne – hasonlóan a 2010 előtti időkhöz – amely a külföldi multik érdekeit helyezi a magyar érdekek fölé.

Noha Magyar Péter újabban azt állítja, a rezsicsökkentés megmaradna, erre gyakorlatilag semmi esély sem lenne. A rezsicsökkentést fedező rezsivédelmi alapot ugyanis a Brent és az Ural típusú kőolaj árkülönbsége után a Mol által fizetendő különadó fedezi. Az orosz kőolaj 10-20 dollárral olcsóbb hordónként, mint a Brent olaj, így a Mol az orosz olajon szerzett árelőny után adózik. Ha nincs orosz olaj, nincs különadó és nincs rezsivédelmi alap.

Ráadásul az alternatív kőolaj- és földgázbeszerzés a tengeri kapcsolatok hiánya miatt Magyarország esetén jóval drágább lenne, mint más uniós tagállamoknál, miközben minden más uniós országban a többszörösére emelkedett a rezsiköltség az orosz energiáról való leválással. Magyarországon a lakosság 102 forintot fizet a földgázért köbméterenként, miközben a mai piaci áron 300-400 forintba kerül egy köbméter földgáz.

Orbán Viktor arra is figyelmeztetett, a nagytőke vissza akarja szerezni azt a pénzt, amelyet a Fidesz-KDNP kormány elvett tőlük és egyebek mellett rezsicsökkentésre, nyugdíjemelésre vagy szja-mentességre fordítja. Ez 15 ezer milliárd forint, vagyis brutális összeg, amelyet a miniszterelnök szerint egy kormányváltás után a Tisza politikusai – hasonlóan a 2010 előtti baloldali kormányokhoz – ismét a multiknak adnák.

Maga Magyar Péter és Kármán András is többször világossá tette a nemzetközi sajtóban, hogy piacbarát fordulatot hajtana végre a Tisza, ami egyértelműen azt jelenti, hogy a magyar családoktól elvenné a támogatásokat, miközben a nagyvállalatok különadóját kivezetnék. Az így keletkező költségvetési hiányt pedig csak megszorításokkal lehetne fedezni, miközben az energiaárak a sokszorosára nénének. Ma Magyarországon a legolcsóbb a gáz és az áram az uniós országok közül.

Nyitókép: Orbán Anita Facebook-oldala