A közel-keleti helyzet egyelőre nem javul, sőt, rosszabbra fordul a helyzet, mivel Irán továbbra is támadás alatt tartja az arab országok energia-infrastruktúráját és elzárva a Hormuzi-szorost, a közel-keleti kőolaj és LNG főútvonalának szűk keresztmetszetét.
Az elmúlt hetekben az Ukrajna által elzárt Barátság kőolajvezetékről esett a legtöbb szó, beleértve, hogy kiváltása egyelőre nem lehetséges, csak jóval drágább, alternatív forrásokból. Ám pont ezeknek az alternatív szállítmányoknak ugrott meg az ára, a Brent olaj hordónként 100 dollárnál is drágább lett.
Kevesebb szó esett a földgázellátástól, pedig az európai tőzsdei ár közel a duplája a februári díjnak, szintén a közel-keleti konfliktus miatt. Európa 90 százalékban földgáz-importőr, egyik legnagyobb beszállítója, Katar ráadásul leállította az LNG-termelést és szállítást, mivel Irán megtámadta a Quatar Energy legnagyobb létesítményeit.
Európa földgázellátása Moszkva helyett Washingtontól függ az orosz-ukrán háború kitörése óta, de meghatározó maradt az orosz földgáz is, ám a vezetékesnél jóval drágábban, tengeren érkezik az EU kikötőibe az orosz LNG. Európát ráadásul egy olyan pillanatban érte az energiaár-sokk, amikor a tárolók töltöttsége történelmileg alacsony szintre került a korábbiaknál hidegebb tél miatt.
Magyarország földgázellátása egyelőre stabil, köszönhetően a Török Áramlat gázvezetéknek, amely orosz földgázzal látja el Közép-Európát. A hosszútávú gázszerződés és az abban foglalt árképlet miatt egyelőre hazánkra kisebb hatást gyakorol a világpiaci ár emelkedése. A legnagyobb előny mégis az ellátásbiztonság.