Túl kevés, túl későn: Von der Leyen ráébredt, nem kellett volna lemondani az atomenergiáról
Orbán Viktornak megint igaza lett.

Beismerte Brüsszel, az atomenergia nélkül nem lehet biztonságban Európa energiaellátása.

Gyökeres fordulat következett be az Európai Unió energiapolitikai stratégiájában 2026-ra: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elismerte, hogy az atomenergiától való korábbi elfordulás stratégiai hiba volt, amely rontotta a kontinens versenyképességét és fokozta energiafüggőségét.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss elemzésében felidézte, hogy a geopolitikai feszültségek és a magas importigény – kőolaj 97 százalék, földgáz 85 százalék – hatására

a nukleáris energia a megújuló források mellett az európai energiabiztonság és a dekarbonizáció alapvető tartóoszlopává vált.
A stratégia szövege kitér a tagállami megosztottságra – kiemelve a nukleáris elkötelezettség mellett korán döntő Magyarország stratégiai előnyét –, valamint az orosz fűtőanyag-függőség kiváltásának technológiai kihívásaira és a kis moduláris reaktorok (SMR) nyújtotta jövőbeli lehetőségekre.
Ezt is ajánljuk a témában
Orbán Viktornak megint igaza lett.

Az európai versenyképesség lemaradása az USA-val és Kínával szemben jelentős részben az olcsó energia hiányára vezethető vissza, ami az ipari kapacitások kivándorlásával fenyeget. Az EU belátta: ha nem garantál tiszta és olcsó áramot, a nehézipar (acél- és vegyipar) végleg elhagyja a kontinenst. Ezen elvek képviseletében Magyarország élen járt, az Európai Unió magyar elnöksége pedig prioritásként kezelte a helyzetet a 2024-es Draghi-jelentés és a Budapesti Nyilatkozat alapján.
Az európai országok két, élesen elkülönülő táborra szakadtak.
Franciaország és a közép- és kelet-európai országok, – Magyarország, Csehország, Lengyelország, Bulgária, Románia, Szlovákia, Szlovénia, – következetesen kiálltak a technológia mellett. Korábban Franciaország és a visegrádi négyek együttműködtek abban is, hogy a nukleáris energiát az Európai Unió tiszta energiahordozóként ismerje el 2022-ben.
Lengyelországban 2026-ban kezdődnek az első atomerőmű előkészítő munkálatai. Nyugat-Európában Belgium, Hollandia és Olaszország is a visszatérést vagy üzemidő-hosszabbítást tervezi, Dánia pedig a nehézipar igényei miatt gondolta újra álláspontját. Az SMR (kis moduláris reaktor) technológia iránt Észtország, Románia és Svédország is élénken érdeklődik.
Németország, Ausztria, Luxemburg, Portugália és Spanyolország továbbra is elutasító az atomenergiával szemben. Németországban Friedrich Merz kancellár – bár 2026 januárjában „stratégiai hibának” nevezte a korábbi leállításokat – kijelentette, hogy a folyamat visszafordíthatatlan, és országa nem tér vissza a nukleáris energiához.
A német kancellár ragaszkodása korábbi álláspontjához sajátos helyzetet eredményez a tekintetben, Friedrich Merz német kancellár és Ursula von der Leyen hasonló CDU-s háttérrel, de ellentétes elképzeléssel bír – részletezi az Oeconomus.
Nyitókép: MTI/Jánossy Gergely
