Óriási mentőövet dob a kormány a tartós válságba süllyedt ágazatnak, de a kilábalás még messze van

Egyelőre nem látszik a vendéglátást sújtó válság vége, ezért a kormány a szakmai érdekképviseletekkel közösen egy átfogó, 5+1 pontos akciótervet indít az éttermek megmentésére, amelynek a keretösszege 100 milliárd forint. 

A vendéglátásban tevékenykedő vállalkozások ráadásul nem csak Magyarországon vannak nehéz helyzetben gyakorlatilag a világjárvány óta, a tendenciák minden országban a vendéglátóhelyek tömeges bezárásához vezettek. Idehaza is riasztóak a statisztikák, több ezer étterem zárt be az elmúlt években a fővárosban és vidéken is.

– mondták a Mandiner által megkérdezett ágazati szereplők és étterem-vezetők. 

Az egyéb nehézségek közül kiemelkedik

• a forgalom visszaesése miatt a bevétel csökkenése,
• miközben jelentősen nőtt az elmúlt éveben a rezsiköltség,
• drágult a beszerzés,
• valamint a munkaerő,
• ráadásul a súlyos munkaerőhiány is fejfájást okoz a vendéglátásban,
• ahol jellemzően alacsonyak a bérek
• és magas a feketén foglalkoztatás aránya.

A világjárvány óta válságban lévő vendéglátás tehát összességében a működési költségek meredek emelkedésétől szenved, miközben a vendégek száma is jelentősen visszaesett, ráadásul a jelek szerint tartósan, mivel nem egy átmeneti pénzügyi krízisről van szó, hanem egy tartós jelenségről: 

Akcióterv az éttermek megmentésére

A kormány a szakmai képviseletekkel közösen ezért egy 5+1 pontos akciótervet dolgozott ki, amelynek részleteiről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy szerdai háttérbeszélgetésen mondta el a részleteket. 

A kormány célja, hogy a működési költségek okozta nyomást enyhítse az éttermeken és támogatást nyújtson a minimálbér 11 és a garantált bérminimum 7 százalékos emelésének végrehajtásához. 

Nagy Márton arra számít, hogy a feketézés visszaszorításával és a vendéglők forgalmának növekedésével az akcióterv költségvetési vonzata végül kisebb lesz, mint 100 milliárd forint. Fontos, hogy az akcióterv az éttermi szolgáltatást nyújtó egységeket támogatja, vagyis a cukrászdák, a kávézók és a kocsmák nem vehetik igénybe a kedvezményeket.

Nehezített terepen kell visszacsábítani a vendégkört

Miközben a belföldi és a nemzetközi turizmus folyamatosan bővül és több területen a Covid-19-járványt megelőző rekordokat is megdönti, a kedvező folyamattal ellentétesen mozog a vendéglátás. A bárok, éttermek és egyéb vendéglátóhelyek forgalma továbbra is messze elmarad a járvány előtti szinttől. 

A vendégek eleinte a járvány miatt bevezetett korlátozások miatt nem látogatták a helyeket, majd az orosz-ukrán háborút követően a megélhetési költségek megugrása miatt már önként mondtak le róla az emberek, hogy étterembe járjanak, a szolgáltatás újra luxussá vált sokak számára. 

A Mandinernek nyilatkozó érintettek ráadásul azzal szembesülnek, hogy a „vendégcsalogató” ötletekkel, például akciókkal, kibővített kedvezményekkel sem tudják újjászervezni a vendégkört. Néhány kivétel akad mindössze:

• a luxuséttermek,
• a szezonális turizmus időszakában nyitva tartó helyek,
• Budapest belső kerületeinek vendéglátóhelyei, ahol egész évben jelentős a turistaforgalom, 
• a saját online rendelési platformmal rendelkező éttermek,
• valamint az egyszerűbb, kifizetődő kínálatra váltó
• és magas minőséget megfizethető áron kínáló éttermek.

Kivárás, majd kilátástalanság

Az adatok elkeserítőek, országszerte több ezres nagyságrendben zártak be éttermek vagy változtatták meg kínálatukat és alakultak át például kávézókká, kocsmákká, de utóbbi kevésbé volt jellemző, mint a megszűnés. Ennek oka a tartósan visszaeső kereslet mellett a működési költségek jelentős emelkedése, vagyis jóval drágább lett az üzemeltetés, amelyet képtelenek már kitermelni a helyek.

Az ételkiszállításra épülő platformok sem váltották be az ezekhez fűzött reményeket, mivel a kezdetben jövedelmező szolgáltatás az évek során jelentősen megdrágult, ráadásul az étterem tulajdonosok közül sokan nem is tudnak megszabadulni a szolgáltatóktól. Így a rendelésre készített ételek iránti magasabb keresletből sem tudnak érdemben profitálni, mivel a kiszállítást nyújtó szolgáltató díjazása elvisz az esetleges többletbevételt.

Az alacsony bérszínvonal nem vonzó, magasabb keresetet ráadásul csak a nyári szezonban kiemelt turisztikai régiókban és a fővárosban lehet nagyrészt elérni, de sok esetben a jövedelem egy részét zsebbe fizeti a munkáltató. A vendéglátás ezért ma már nem életcél, a magas fluktuációhoz pedig a sok munkaóra és a sok esetben jelentős fizikai terhelés is hozzájárul.

Az ágazati szereplők egyelőre nem tudják sem idehaza, sem külföldön, hogy mi a jó válasz a vendéglátás elhúzódó és egyelőre tartósnak ígérkező válságára, amely már nem a gazdasági válságok időszakára jellemző vendégforgalom-csökkenés, hanem egy trendfordulónak tekinthető, tartós állapot. Ebben a helyzetben kérdésünkre a témában megszólalók egyetértenek, jelenleg az állam a költségoldali nyomás csökkentésével tudja a legnagyobb támogatást nyújtani azoknak a jellemzően családi vállalkozásoknak, amelyek évtizedek óta működnek és a helyi közösségi élet alapvető szolgáltatói.

Nyitókép: MTI/Nagy Zoltán