Több ezer fővárosi és vidéki étterem túlélését segíti a kormány és a szakmai szervezetek által közösen kidolgozott 5+1 pontos akcióterv, amelynek keretösszege 100 milliárd forint.
Egyelőre nem látszik a vendéglátást sújtó válság vége, ezért a kormány a szakmai érdekképviseletekkel közösen egy átfogó, 5+1 pontos akciótervet indít az éttermek megmentésére, amelynek a keretösszege 100 milliárd forint.
A vendéglátásban tevékenykedő vállalkozások ráadásul nem csak Magyarországon vannak nehéz helyzetben gyakorlatilag a világjárvány óta, a tendenciák minden országban a vendéglátóhelyek tömeges bezárásához vezettek. Idehaza is riasztóak a statisztikák, több ezer étterem zárt be az elmúlt években a fővárosban és vidéken is.
A bezárási hullám oka elsősorban az, hogy az emberek kevesebbet járnak étterembe és ezt a szokások tartós átalakulása okozza itthon és külföldön is. A vállalkozóknak amellett, hogy meg kell találniuk a módot arra, hogy a fizetőképes keresletet újraépítsék, egyéb nehézségekkel is meg kell küzdeniük
– mondták a Mandiner által megkérdezett ágazati szereplők és étterem-vezetők.
Az egyéb nehézségek közül kiemelkedik
A világjárvány óta válságban lévő vendéglátás tehát összességében a működési költségek meredek emelkedésétől szenved, miközben a vendégek száma is jelentősen visszaesett, ráadásul a jelek szerint tartósan, mivel nem egy átmeneti pénzügyi krízisről van szó, hanem egy tartós jelenségről:
az elmúlt évek nehézségei miatt leszoktak az emberek arról, hogy étterembe járjanak.
A kormány a szakmai képviseletekkel közösen ezért egy 5+1 pontos akciótervet dolgozott ki, amelynek részleteiről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy szerdai háttérbeszélgetésen mondta el a részleteket.
1. Az éttermi fogyasztáshoz kapcsolódó reprezentációs költségek adómentessége, a vállalatok árbevételének egy százalékáig. Ez leegyszerűsítve az üzleti célú éttermi fogyasztásra, például üzleti megbeszélésre vonatkozik. Ez évi 30-40 milliárd forintos bevételkiesést jelent a költségvetésben és idén januártól alkalmazható.
2. Az éttermeknek alacsonyabb turizmusfejlesztési hozzájárulást kell fizetniük, a jelenlegi 4-ről 2 százalékra csökken az adókulcs. Az intézkedés 30-35 millió forintos költségvetési támogatást jelent az ágazatnak, februártól alkalmazható az alacsonyabb adóteher.
3. Nagyobb adókedvezményt tudnak igénybe venni az éttermek: míg jelenleg a szervízdíj 15 százalékáig adózhatnak kedvezményesen az éttermek akkor, ha ezt a bevételt munkabérre fordítják, februártól a teljes bevétel 20 százaléka után vehető igénybe adókedvezmény. Csak abban az esetben érvényesíthető, ha abból a munkáltató az alkalmazott munkabérét fizeti, de kizárólag a minimálbér és a garantált bérminimum összegét meghaladó részre érvényesíthető.
4. Kedvezményes hitelhez juthatnak az érintett vállalkozások a Kisfaludy Turisztikai Hitelközponttól. A konstrukcióban legfeljebb 10 millió forint kedvezményes kölcsön igényelhető, amelynek egy része – bizonyos, jelenleg még nem ismert feltételek mellett – vissza nem térítendő támogatássá válna, vagyis a hitel egy részét elengednék.
5. Vendéglátás kisokos: a kormány gyakorlati útmutatót készít a vendéglátásnak a legfontosabb adminisztrációs és adókötelezettségekről és a napi működéshez szükséges tudnivalókról.
+1. Papírmentesség: kevesebb adminisztrációs kötelezettséggel és a papíralapú ügyintézés elhagyásával, vagy a számlák megőrzésére vonatkozó szabályok lazításával is segíti a kormány az ágazati szereplők talpon maradását.
A kormány célja, hogy a működési költségek okozta nyomást enyhítse az éttermeken és támogatást nyújtson a minimálbér 11 és a garantált bérminimum 7 százalékos emelésének végrehajtásához.
A felszolgálási díjhoz kapcsolódó adókedvezmény ráadásul jelentősen csökkentheti a fekete foglalkoztatást, amely hagyományosan a turizmus és a vendéglátás területén a legmagasabb.
Nagy Márton arra számít, hogy a feketézés visszaszorításával és a vendéglők forgalmának növekedésével az akcióterv költségvetési vonzata végül kisebb lesz, mint 100 milliárd forint. Fontos, hogy az akcióterv az éttermi szolgáltatást nyújtó egységeket támogatja, vagyis a cukrászdák, a kávézók és a kocsmák nem vehetik igénybe a kedvezményeket.
Miközben a belföldi és a nemzetközi turizmus folyamatosan bővül és több területen a Covid-19-járványt megelőző rekordokat is megdönti, a kedvező folyamattal ellentétesen mozog a vendéglátás. A bárok, éttermek és egyéb vendéglátóhelyek forgalma továbbra is messze elmarad a járvány előtti szinttől.
A vendégek eleinte a járvány miatt bevezetett korlátozások miatt nem látogatták a helyeket, majd az orosz-ukrán háborút követően a megélhetési költségek megugrása miatt már önként mondtak le róla az emberek, hogy étterembe járjanak, a szolgáltatás újra luxussá vált sokak számára.
A vendéglátóhelyeket korábban rendszeresen felkereső, jellemzően helyben élő vendégek szokásai átalakultak, így szabadidejükben már más lehetőségeket választanak.
A Mandinernek nyilatkozó érintettek ráadásul azzal szembesülnek, hogy a „vendégcsalogató” ötletekkel, például akciókkal, kibővített kedvezményekkel sem tudják újjászervezni a vendégkört. Néhány kivétel akad mindössze:
Az adatok elkeserítőek, országszerte több ezres nagyságrendben zártak be éttermek vagy változtatták meg kínálatukat és alakultak át például kávézókká, kocsmákká, de utóbbi kevésbé volt jellemző, mint a megszűnés. Ennek oka a tartósan visszaeső kereslet mellett a működési költségek jelentős emelkedése, vagyis jóval drágább lett az üzemeltetés, amelyet képtelenek már kitermelni a helyek.
A vendéglátóhelyek ráadásul a magasabb rezsi- bérleti díj- és bérköltségeket – ameddig csak tudták – áremelésekkel próbálták kigazdálkodni, emiatt sok egykori vendég már nem tudja, vagy nem szeretné megfizetni a bolti áraktól jelentősen elszakadó éttermi, kocsmai árakat.
Az ételkiszállításra épülő platformok sem váltották be az ezekhez fűzött reményeket, mivel a kezdetben jövedelmező szolgáltatás az évek során jelentősen megdrágult, ráadásul az étterem tulajdonosok közül sokan nem is tudnak megszabadulni a szolgáltatóktól. Így a rendelésre készített ételek iránti magasabb keresletből sem tudnak érdemben profitálni, mivel a kiszállítást nyújtó szolgáltató díjazása elvisz az esetleges többletbevételt.
Szintén súlyos gondot okoz a munkaerőhiány, amely Magyarország egyes részein érdemben hozzájárult a bezárásokhoz.
Az alacsony bérszínvonal nem vonzó, magasabb keresetet ráadásul csak a nyári szezonban kiemelt turisztikai régiókban és a fővárosban lehet nagyrészt elérni, de sok esetben a jövedelem egy részét zsebbe fizeti a munkáltató. A vendéglátás ezért ma már nem életcél, a magas fluktuációhoz pedig a sok munkaóra és a sok esetben jelentős fizikai terhelés is hozzájárul.
Az ágazati szereplők egyelőre nem tudják sem idehaza, sem külföldön, hogy mi a jó válasz a vendéglátás elhúzódó és egyelőre tartósnak ígérkező válságára, amely már nem a gazdasági válságok időszakára jellemző vendégforgalom-csökkenés, hanem egy trendfordulónak tekinthető, tartós állapot. Ebben a helyzetben kérdésünkre a témában megszólalók egyetértenek, jelenleg az állam a költségoldali nyomás csökkentésével tudja a legnagyobb támogatást nyújtani azoknak a jellemzően családi vállalkozásoknak, amelyek évtizedek óta működnek és a helyi közösségi élet alapvető szolgáltatói.
Nyitókép: MTI/Nagy Zoltán
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
Van viszont egy dolog, amin az egész áll vagy bukik.
A számok nem hazudnak: így verte kenterbe a magyar családpolitika a lengyeleket és a spanyolokat. Szalai Piroska elemzése.
A Tisza új üdvöskéje szerint hazánk „fogvatartott ország”, amely nem szuverén.
Mindenki más a béke akadálya.
Példát statuálnának Orbán Viktorral.
Rebán Zsolt szülei a gyász terhe alatt teljesen összetörtek.
Visszafordíthatatlan a baj: Nyugaton most jönnek rá, hogy a migráció nem játék.
A robbanás hat embert sebesített meg, köztük egy ötéves gyereket.
