Félő, hogy a kárpátaljai magyarokon csapódik le az ukrán harag: a szakértő szerint lehetetlen, hogy egy ilyen ország az Unió tagja legyen

Ukrajnából újabb személyeskedő hangvételű fenyegetés hangzott el Magyarországgal kapcsolatban. Dmitro Mikisa parlamenti képviselő egy videóban élesen bírálta Orbán Viktort amiatt, hogy a magyar kormányfő nem támogatja az uniós csatlakozási törekvéseket. A felvételen Magyarország európai státuszát is relativizálta, a magyar vezetést sértő kifejezésekkel illette, és Orbán Viktorról lekicsinylő hangnemben beszélt, utalva arra, hogy szerinte a jelenlegi miniszterelnöki pozíció nem tartós.

A képviselő kifogásolta, hogy a magyar kormányfő korábban ellenségként hivatkozott Ukrajnára, és kijelentette, hogy ezt nem felejtik el. A videóban azt is előrevetítette, hogy Magyar Péter lesz a következő miniszterelnök, aki megváltoztatja az ország működési modelljét. Szerinte ezek az intézkedések népszerűtlenek lesznek a magyar társadalomban, elégedetlenséget válthatnak ki, és szükség lesz arra, hogy a lakosságnak elmagyarázzák, mi a helyes irány. A kijelentések több ponton is közvetlenül a magyar belpolitikai folyamatokra utaltak.

A Mandinernek Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő értékelte az ügyet. Szerinte elsőként azt kell tisztázni, hogy az adott politikus képviseli-e a kormánypártokat vagy ellenzéki szereplő. 

– fogalmazott, ugyanakkor hozzátette: attól még nem tekinthető hivatalos álláspontnak.

Ukrajna és a belügyekbe való be nem avatkozás elve

Somkuti emlékeztetett arra, hogy az EBESZ és általában a nemzetközi kapcsolatok kimondják a belügyekbe való be nem avatkozás elvét. Bár ez az elv a gyakorlatban gyakran sérül, a nemzetközi jogi keretek világosak. A szakértő szerint a fenyegető kijelentéseket minden esetben komolyan kell venni, de a súlyuknak megfelelően kell kezelni.

Somkuti szerint az ilyen megszólalásoknak kézzelfogható következményei lehetnek. A kárpátaljai magyar közösség biztonságérzetére vonatkozó kérdésre egyértelmű választ adott:

Hozzátette, nem lehet kizárni, hogy az ilyen indulatok és frusztrációk – más levezetési lehetőség hiányában – a kárpátaljai magyar közösségen csapódhatnak le. A szakértő szerint ebben a helyzetben fel kell hívni az ukrán vezetés figyelmét arra, hogy az Európai Unióba csak akkor léphetnek be, ha a kisebbségi jogok érvényesülnek. Amíg ez nem történik meg, nehéz elképzelni a szigorú uniós követelményrendszer teljesítését.

A szakértő szerint ezek a nyilatkozatok inkább frusztrációból és feszültséglevezetésből fakadhatnak, mintsem egy központilag irányított, tudatos fenyegetés részét képeznék. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy egy olyan helyzetben, amikor egy ország úgy érzi, nincs veszítenivalója, az ilyen típusú retorika akár konkrét lépésekbe is átfordulhat. Jelenleg azonban nem látja úgy, hogy Ukrajna olyan állapotban lenne, amely ezt szükségessé tenné. Arra a kérdésre, mennyire szokatlan, hogy egy csatlakozni kívánó ország politikusa ilyen hangnemben beszél egy EU-tagállam vezetőjéről, Somkuti egyértelműen fogalmazott:

A szakértő szerint az Európai Unió vezetőinek többsége fel akarja venni Ukrajnát, de komoly kérdés, hogy az unió jövőjéről szóló küzdelmek milyen irányba mozdulnak el egy ilyen bővítés esetén. Somkuti szerint a kérdés jóval túlmutat a magyar–ukrán vitán, illetve a magyar és az európai vezetés közötti politikai konfliktuson. Úgy látja, számos, egymással ütköző érdek feszül egymásnak az Európai Unió jövőjével kapcsolatban, amelyek már nem kizárólag Magyarországról szólnak.

Nyitókép: John MACDOUGALL / AFP