„Ha Magyarország nem fizetné vissza a pénzt, a Bizottság más, Magyarországnak járó forrásokból vonhatná le a megfelelő összeget” – hangoztatja egy balos német EP-képviselő.
Az Európai Bizottságnak vissza kellene vonnia azt a 2023 decemberében hozott döntését, amellyel 10 milliárd eurónyi uniós forrást ítélt oda Magyarország számára – idézi Tamara Ćapeta, az Európai Unió Bíróság főtanácsnokának szavait – az ötpontos Zelenszkij-tervet is jegyző – Zoya Sheftalovich a Politico oldalán.
Az ügy előzménye, hogy az Európai Parlament keresetet indított a Bizottság ellen, arra hivatkozva: a testület megsértette saját feltételrendszerét, amikor feloldotta a korábban, jogállamisági aggályok miatt befagyasztott támogatásokat.
A parlamenti képviselők szerint a döntés politikai megfontolásból született, közvetlenül egy olyan uniós csúcstalálkozó előtt, ahol kulcsfontosságú volt Orbán Viktor együttműködése az Ukrajnának nyújtandó támogatás ügyében.
A főtanácsnok indítványa nem végleges ítélet, de iránymutatásul szolgál a bírák számára, akik várhatóan a következő hónapokban hozzák meg döntésüket.
Ćapeta szerint a Bizottság „helytelenül” alkalmazta saját jogállamisági szabályait, mivel a magyar reformok teljes körű végrehajtása előtt engedélyezte a kifizetéseket. A főtanácsnok az átláthatóság hiányát is bírálta, mondván: a Bizottság nem adott kellő indoklást a források felszabadítására.
Ezt is ajánljuk a témában
Leginkább abban bíznak, hogy áprilisban leváltják az Orbán-kormányt, de a magyar vétó elvétele is terítéken van, csak félnek, hogy azzal a Fidesz kampányát erősítenék.
René Repasi német szociáldemokrata EP-képviselő és uniós jogász szerint amennyiben a bíróság megsemmisíti a bizottsági döntést, a testületnek vissza kellene kérnie a már kifizetett összeget.
Ha Magyarország nem fizetné vissza a pénzt, a Bizottság más, Magyarországnak járó forrásokból vonhatná le a megfelelő összeget.
Az ügy különösen érzékeny politikai környezetben zajlik, hiszen Magyarországon áprilisban országgyűlési választásokat tartanak – írja a Politico. Zoya Sheftalovich újságírónő beszámolója szerint az uniós intézmények az elmúlt hónapokban tudatosan kerülték a nyílt konfrontációt a magyar kormánnyal, attól tartva, hogy azt a kampányban brüsszeli beavatkozásként értelmeznék. Ugyanakkor egy neve elhallgatását kérő uniós diplomata elismerte: a főtanácsnok most közzétett jogi véleménye „éppen az, amire Brüsszelnek semmi szüksége nem volt” a választások közeledtével.
Ezt is ajánljuk a témában
Személyesen Dobrev Klára fordult az Európai Bizottság elnökéhez.
Daniel Freund zöldpárti EP-képviselő szerint a főtanácsnok véleménye is megerősíti, a „a 10 milliárd euró Magyarországnak ítélése illegális és politikai befolyásolás vezérelte cselekedet volt, ami romba döntötte a Bizottság szavahihetőségét.”
Orbán Viktor egyenlőre nem reagált az ügyre. A végső döntés várhatóan a következő hónapokban születik meg, és hosszú távon meghatározhatja az uniós források kifizetésének feltételrendszerét.
Nyitókép: NICOLAS TUCAT / AFP
Az elemzők szerint „nem babra megy a játék”, és „elő van készítve az Őszöd 2 is”.
Töltsük ki a Nemzeti Petíciót!
„Nem jó a kardcsörtető hang itthon, mert Ukrajnában ezt nem vitának hallják, hanem harcra hívásnak” – írta a biztonságpolitikai szakértő.
Az elmúlt napokban ukrán közéleti szereplők és tisztségviselők egész sora támadta, fenyegette meg Magyarországot és Orbán Viktor miniszterelnököt.
Az ukrán külügyminiszter is állást foglalt a sisakja miatt kitiltott ukrán olimpikon ügyében.
Nyíltan hátba szúrhatja hazánkat Tusk kormánya.
A kormány a cukrászdákra is kiterjeszti az 5+1 pontból álló vendéglátóipari akciótervet.
