„Ha Magyarország nem fizetné vissza a pénzt, a Bizottság más, Magyarországnak járó forrásokból vonhatná le a megfelelő összeget” – hangoztatja egy balos német EP-képviselő.
Az Európai Bizottságnak vissza kellene vonnia azt a 2023 decemberében hozott döntését, amellyel 10 milliárd eurónyi uniós forrást ítélt oda Magyarország számára – idézi Tamara Ćapeta, az Európai Unió Bíróság főtanácsnokának szavait – az ötpontos Zelenszkij-tervet is jegyző – Zoya Sheftalovich a Politico oldalán.
Az ügy előzménye, hogy az Európai Parlament keresetet indított a Bizottság ellen, arra hivatkozva: a testület megsértette saját feltételrendszerét, amikor feloldotta a korábban, jogállamisági aggályok miatt befagyasztott támogatásokat.
A parlamenti képviselők szerint a döntés politikai megfontolásból született, közvetlenül egy olyan uniós csúcstalálkozó előtt, ahol kulcsfontosságú volt Orbán Viktor együttműködése az Ukrajnának nyújtandó támogatás ügyében.
A főtanácsnok indítványa nem végleges ítélet, de iránymutatásul szolgál a bírák számára, akik várhatóan a következő hónapokban hozzák meg döntésüket.
Ćapeta szerint a Bizottság „helytelenül” alkalmazta saját jogállamisági szabályait, mivel a magyar reformok teljes körű végrehajtása előtt engedélyezte a kifizetéseket. A főtanácsnok az átláthatóság hiányát is bírálta, mondván: a Bizottság nem adott kellő indoklást a források felszabadítására.
Ezt is ajánljuk a témában
Leginkább abban bíznak, hogy áprilisban leváltják az Orbán-kormányt, de a magyar vétó elvétele is terítéken van, csak félnek, hogy azzal a Fidesz kampányát erősítenék.
René Repasi német szociáldemokrata EP-képviselő és uniós jogász szerint amennyiben a bíróság megsemmisíti a bizottsági döntést, a testületnek vissza kellene kérnie a már kifizetett összeget.
Ha Magyarország nem fizetné vissza a pénzt, a Bizottság más, Magyarországnak járó forrásokból vonhatná le a megfelelő összeget.
Az ügy különösen érzékeny politikai környezetben zajlik, hiszen Magyarországon áprilisban országgyűlési választásokat tartanak – írja a Politico. Zoya Sheftalovich újságírónő beszámolója szerint az uniós intézmények az elmúlt hónapokban tudatosan kerülték a nyílt konfrontációt a magyar kormánnyal, attól tartva, hogy azt a kampányban brüsszeli beavatkozásként értelmeznék. Ugyanakkor egy neve elhallgatását kérő uniós diplomata elismerte: a főtanácsnok most közzétett jogi véleménye „éppen az, amire Brüsszelnek semmi szüksége nem volt” a választások közeledtével.
Ezt is ajánljuk a témában
Személyesen Dobrev Klára fordult az Európai Bizottság elnökéhez.
Daniel Freund zöldpárti EP-képviselő szerint a főtanácsnok véleménye is megerősíti, a „a 10 milliárd euró Magyarországnak ítélése illegális és politikai befolyásolás vezérelte cselekedet volt, ami romba döntötte a Bizottság szavahihetőségét.”
Orbán Viktor egyenlőre nem reagált az ügyre. A végső döntés várhatóan a következő hónapokban születik meg, és hosszú távon meghatározhatja az uniós források kifizetésének feltételrendszerét.
Nyitókép: NICOLAS TUCAT / AFP
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Elfogadhatatlan Ukrajna zsarolása és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök halálos fenyegetése.
Visszafelé sült el Zelenszkij és Magyar Péter terve, amivel ellátási zavart okozott volna.
Az ukrán elnök már nem népszerű hazájában, ráadásul a nemzetközi bizalom is egyre többször meginogni látszik.
A hozzászólások szerint a Tisza Ukrajnával kapcsolatos álláspontja nemcsak gazdasági károkat okozhat, de politikailag is a kormánypárt kezére játszhat.
A politikus szerint a zászló jelenléte elfogadhatatlan a jelenlegi geopolitikai és diplomáciai helyzetben.
Hollandiában is átlátnak a szitán.
Sokan az utolsó pillanatokban is gyűjtötték az ajánlásokat, hogy meglegyen az induláshoz szükséges 500 aláírás.
Elsőként a Liverpool jutott be a legjobb nyolc közé az FA-kupában.
