Akkumulátorok nélkül nem sokat ér a napelem 

Elon Musk a napelemekben is érdekelt volt, a Tesla pedig korábban foglalkozott az otthoni akkumulátorok telepítésével. A világ leggazdagabb embere egykori energiaügyi csapatából alakult startup, a Lunar Energy a napokban, február elején újabb 232 millió dolláros befektetést jelentett be, amelyből 102 millió egy friss Series D befektetői kör, míg 130 millió egy korábban nem nyilvános, 2024-es Series C-finanszírozás.

Mindez – a 2022-es 300 milliós körrel együtt – az összbefektetést nézve meghaladja a félmilliárd dollárt (több mint 170 milliárd forint), ami még az amerikai startup-scaleup világban is jelentős látható összeg. Az újabb tőkeemelési kört az amerikai Sunrun és a dél-koreai SK Group mellett a legújabb befektetők – B Capital, Prelude Ventures, Activate Capital – jelenléte is erősíti. Azaz a kockázati tőkés cégek közül is egyre többen a lakossági, valamint a kis- és középvállalati energiatárolásban látják a következő nagy növekedési lehetőséget. 

Gyártásbővítés és kapacitásnövelés 

A friss tőke nagyobb része a gyártókapacitás bővítésére megy: a Lunar Energy célja, hogy a jelenlegi, évi 10 ezer akkumulátor-rendszeres kapacitását az év végére húsz-, majd 2028 végére százezerre növelje. A startup Kalifornia, Georgia és Washington államban gyárt, eddig mintegy kétezer otthonba és vállalkozáshoz telepített rendszereket, a növekedési potenciálja pedig hatalmas.  

Virtuális erőművek: szoftveres vezérlés 

Az áttörés ebben az, hogy komplett, úgynevezett virtuális erőműveket (VPP) építenek háztartási tárolókból, nem pusztán akkumulátorokat árulnak. Ennek a lényege, hogy a földrajzilag szétszórt kis egységeket egyetlen nagy entitásként vezérlik szoftveresen, így segítik a hálózat stabilitását. Bár a saját telepítésű rendszerük csupán kétezer ügyfélnél működik, a Lunar Energy okos VPP-szoftvere közel 150 ezer eszközt irányít Kaliforniában, Hawaiin, Új-Angliában és Puerto Ricón. Mivel a legtöbb helyen a villamosenergia-hálózat instabilitása már a mindennapi gazdasági működést veszélyezteti, ami stratégiai kérdés. Az energiapiac egyébként is átrendeződött:  

Robbanásszerű naperőmű-bővülés 

Magyarországon a naperőművi kapacitás már megközelítette a 8400 megawattot, ami az éves villamosenergia-termelésünk mintegy 28 százalékát fedezheti. Ez impozáns szám, ám van egy kellemetlen oldala is, hiszen a téli sötétebb, igen felhős, illetve szélcsendes időben – amikor a legnagyobb szükség lenne az energiára – ez a beépített teljesítmény nulla százalék körüli tényleges termelést jelent.  

Azaz az atomerőmű, illetve annak jövőbeli bővítése mellett gyorsan indítható gázturbinás erőművek, készenléti rendszerek is szükségesek, amelyek folyamatos fenntartására van szükség akkor is, ha pár év múlva duplaennyi lesz a naperőművi összkapacitás. 

Hálózati korlátok vs. tárolás 

A hálózat fizikai korlátai miatt a visszatáplálási lehetőségek is beszűkültek, vagyis egyes régiókban a sok napelem miatt a hálózatok egyszerűen el sem bírják a feltöltések mennyiségét. Ezért a stratégiai irány egyértelműen a helyi felhasználás és a tárolás. A háztartások reakciója rendkívül látványos: a február 5-i Kormányinfó adatai szerint a lakossági energiatárolói programra 75 ezer előregisztráció érkezett, ami csaknem duplája az eredetileg 100 milliárd forintból 40 ezer háztartásra tervezett keretnek. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette a keretösszeg emelését, ami a gesztuson túl fontos stratégiai lépés: a szaldóelszámolásból kikerülők piaci integrációja másképp nem oldható meg a hálózati kihívások nélkül. 

Nemzetgazdasági racionalitás  

A magyar Napenergia Plusz Program és a kapcsolódó tárolói fejlesztések így tehát nemzetgazdasági célokat szolgálnak. Csakhogy megfelelő pufferkapacitás nélkül a napenergia csak korlátozottan hasznosítható, sőt egyenesen többletköltséget generál a rendszerirányításban a hálózatok terhelése és karbantartása terén, mi több, a határkeresztező kapacitások is bővítésre szorulhatnak egyes régiókban. A tanulság az, hogy  

Ha ezt a feladatot jól megoldja az ország, akkor a következő években radikálisan csökkenthető a kiszolgáltatottságunk az importtól és a világpiaci árak ingadozásától. 

Kapcsolódó: 

       
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.    

Nyitókép: Faludi Imre/MTI