Őt tiszteli hősként a Magyarországot fenyegető ukrán katonatiszt: íme, a hírhedt népirtó, Sztyepan Bandera

Ahogy a Mandiner is beszámolt róla, hangfelvétel is bizonyítja, hogy Jevhen Karasz, az ukrán hadsereg őrnagya 

amikor kijelentette: „Most a 118. dandár két perc alatt odaérne, ha Orbán nyíltan kimondaná: »KGB-ügynök vagyok«. Mi történne akkor Orbánnal? Mi történne?” – a demokratikusan megválasztott magyar miniszterelnököt pedig „kis csahosnak” nevezte.

Karasz ráadásul úgy az ukrán hadsereg őrnagya, és úgy kapott kitüntetést Zelenszkij elnöktől, hogy a neonáci szellemiségű C14 katonai csoport vezetője, valamint annak a Sztepan Banderának a lelkes tisztelője, aki 

Olyannyira, hogy az őrnagy maga hangzatos fenyegetését is egy 

Jevhen Karasz ezzel persze nincs egyedül az ukrán katonai és politikai elitben ezzel a szemlélettel, az országban ugyanis sokan hősként tisztelik a náci kollaboránsként számon tartott politikust.

Sőt, 2022-ben, az orosz invázió után jelentősen nőtt Bandera népszerűsége az ukránok körében. 2022 decemberében a lakosság 74 százaléka volt pozitív véleménnyel róla, ami több mint duplája a 2018-ban mért 36 százalékos aránynak. 

Hetekkel az orosz támadást megelőzően fáklyás felvonulást tartottak Kijevben Sztepan Bandera születésnapján. Vlagyimir Putyin később részben az ukrán nacionalizmus felerősödését nevezte meg a februárban indított invázió egyik fő motivációjaként. 

sokan attól tartanak, hogy a Bandera által képviselt szélsőséges nacionalista ideológia például oroszellenes atrocitásokhoz vezet (ez főkeg orosz nézőpont) Lengyelország és Izrael pedig továbbra is rosszallóan nézi, hogy Ukrajnában egy olyan személyt tisztelnek hősként, aki súlyos népirtásért felelős. Bandera személyisége egyébként Kelet-Ukrajnában sem túl népszerű.

De ki volt Sztepan Bandera, és miért aggályos, hogy Ukrajna továbbra sem hajlandó elismerni a hozzá fűződő háborús bűntetteket?

Sztepan Bandera, a nácikkal kollaboráló ukrán politikus, aki nemrég még posztumusz állami kitüntetést is kapott

Sztepan Andrijovics Bandera 1909. január 1-jén született Sztari Ugrinyiv faluban, amely akkor az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó Kelet-Galíciában helyezkedett el (ma Nyugat-Ukrajna). Apja görögkatolikus pap volt, aki részt vett az ukrán függetlenségi mozgalomban, így Bandera erősen hazafias, nemzeti érzelmű közegben nőtt fel. Fiatal korától fogva az ukrán államiságért folytatott küzdelem határozta meg gondolkodását.

Alig tizennyolc évesen, 1927-ben csatlakozott az illegális Ukrán Katonai Szervezethez (UWO), majd 1929-ben belépett az Ukrán Nacionalisták Szervezetébe (OUN). Már fiatalon fanatikus nacionalistának tartották, és jó szervezőkészsége, valamint radikális nézetei miatt gyorsan lépkedett felfelé a szervezet ranglétráján. A nemzetet szinte szent entitásként kezelte, és vallási elemekkel átszőtt, szélsőséges ideológiával igazolta az erőszak alkalmazását, amennyiben az a nemzet érdekében történt. 1933-ra az OUN lengyelországi vezetője lett, és a lengyel hatóságok, illetve az általa lengyel-kollaboránsnak tartott ukránok elleni egyéni terrorakciókat irányított.

Az OUN ideológiája kíméletlen harcot hirdetett a „megszállók” ellen, és több ponton átvette a korabeli fasiszta eszmék elemeit. Az 1930-as években Banderát politikai gyilkosságok szervezéséért elítélték Lengyelországban, de a második világháború kitörésekor, a német megszállást követően szabadulhatott. 1940-ben az OUN kettészakadt, és Bandera a radikálisabb OUN–B frakció élére került.

1941 áprilisában az Abwehr 2,5 millió márkával támogatta egy jövőbeli ukrán hadsereg kiképzését.

1941. június 30-án, a német invázió után az OUN–B Lvivben kikiáltotta a független ukrán államot, és lojalitást ígért Hitlernek a Szovjetunió elleni „felszabadításért”. Hitler azonban Banderáék legnagyobb meglepetésére nem támogatta az ukrán függetlenséget. A náci vezér úgy értelmezte a helyzetet, hogy Bandera és támogatói egyfajta puccsot kísérelnek meg Németország ellen, ezért a teljes banderista ukrán kormányt őrizetbe vették, majd koncentrációs táborokba szállították.

Ugyanakkor az OUN Bandera elfogása után is aktív maradt, és fegyveres formációkba szerveződve – többnyire az Ukrán Felkelő Hadsereggel összefogva – több lengyelellenes etnikai mészárlásban vett részt Galícia területén. 

A lengyelek mellett a nacionalisták célpontjává vált a zsidó és az orosz lakosság is, velük kapcsolatban azonban nincsenek pontos, hivatalos adatok.

Bár Bandera a tisztogatásokban nem vett részt, mivel börtönben volt,

Végül 1959-ben egy KGB-ügynök gyilkolta meg Sztepan Banderát Münchenben, ám ezzel még messze nem ért véget a szerepe az ukrán történelemben.

Oroszország továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy Sztepan Bandera náci kollaboráns volt, aki a németekkel összejátszva több orosz, lengyel és zsidó civil haláláért felelős. Az egyébként a háborúban Ukrajna oldalán álló lengyelek is osztják ezt az álláspontot, csakúgy, mint Izrael, amely többször is konfliktusba került az ukrán hatóságokkal amiatt, hogy Kijev nem lép fel Bandera hőskultuszával szemben, sőt, erősíti azt.

Bandera meghalt, de a banderizmus még mindig él

Ahogy a cikk elején is felidéztük, Ukrajnában továbbra is él, sőt egyre növekszik a Bandera-kultusz. Ukrajna 1991-es függetlenné válása után az országban kétféle narratíva alakult ki vele kapcsolatban: a nyugati részeken felszabadító nemzeti hősként tisztelték, a keleti területeken viszont náci kollaboránsként tekintettek rá.

A díjat az Európai Parlament, Oroszország, Lengyelország és több zsidó politikus is elítélte, ami jól mutatja Bandera nemzetközi megítélését.

2022-ben nagy nemzetközi visszhangot váltott ki, amikor Ukrajna németországi nagykövete, Andrij Melnik egy interjúban arról beszélt, hogy Bandera nem felelős a lengyel és zsidó származású civilek ellen elkövetett népirtásért. A kijelentésre Lengyelország és Izrael is reagált, felhívva a figyelmet arra, hogy az ukrán diplomata „bagatellizálta a holokausztot, és megsértette azok emlékét, akikkel Bandera emberei végeztek” . Bár az ukrán külügy később elhatárolódott a nagykövet kijelentéseitől, más retorzió nem érte: Volodimir Zelenszkij nem sokkal később külügyminiszter-helyettessé nevezte ki, és azóta is aktív diplomáciai szereplő.

Ukrajnában több ma is működő szervezet a Bandera-féle nacionalista ideológiát viszi tovább. Érdemes megemlíteni az Azov ezredet, amely egy 2014-ben létrejött önkéntes alakulatból vált az ukrán Nemzeti Gárda részévé. Bár az ukrán állam hivatalosan nem náci szervezetként kezeli, hanem reguláris katonai egységként működteti, tagjai között többen a náci ideológia hívei, és több alkalommal is használtak a nácizmushoz köthető jelképeket. A másik fontos szervezet a C14, amelynek vezetője a Magyarországot megfenyegető Jevhen Karasz. Ez egy szélsőséges, ultranacionalista aktivista szervezet, amelynek alapítói közül többen történelmi inspirációként hivatkoznak Banderára.

Nemzetközi felháborodás, fogyó türelem

Mivel Banderáék szélsőséges tevékenységének legfőbb elszenvedője a lengyel és a zsidó lakosság volt, a két nemzet vezetői újra és újra felszólítják Ukrajnát, hogy ítélje el a náci politikus tevékenységét, és ne ünnepeljék nemzeti hősként. Kijev azonban látszólag nem próbál eleget tenni ezeknek a felszólításoknak, ami ahhoz vezethet, hogy a nemzetközi szereplők lassan elveszítik a türelmüket.

2022-ben egy lengyel tisztviselő arra szólította fel Kijevet, hogy nyilvánítsa az UPA tevékenységét népirtásnak, ami szerinte olyan történelmi tény, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Legutóbb augusztusban Nawrocki elnök nem volt hajlandó aláírni egy, a Lengyelországban élő ukránok megsegítéséről szóló törvényt. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy a két ország között továbbra is fennmaradjon a kölcsönös tiszteleten alapuló jó kapcsolat, be kell ismerni, amit Bandera követői tettek a második világháború alatt, és le kell számolni a banderizmussal. Megjegyezte, ezt is bele kellene foglalni az ukránok megsegítéséről szóló törvény szövegébe.

És itt még nem ért véget azon tisztességtelenségek sora, amellyel az ukrán nacionalisták megsértik és megsértették a Bandera-féle gyilkosságok áldozatait és családjaikat.

Miközben Ukrajna Nyugattól folyamatosan anyagi és katonai támogatást követel, figyelmen kívül hagyja azok érdekeit és méltóságát, akiktől segítséget vár. Zelenszkijék nemcsak az Ukrajna energiaellátásának nagy részét biztosító Magyarországgal szemben bánnak tiszteletlenül, hanem 

Vagyis Lengyelország azt kapja jutalmul az Ukrajnára áldozott rengeteg pénzért és politikai kiállásért, amit Magyarország büntetésül.

Nyitókép: Sergei SUPINSKY / AFP