Fordulat: a hipermarket lassan kimegy a divatból, miközben letarolják a piacot a diszkontok

Vegyes képet mutat a Magyarországon működő élelmiszer-kiskereskedelmi üzletláncok 2024-es eredménye. A Lidl és a Tesco tavalyi beszámolója várhatóan csak később jelenik meg, mivel e két üzletláncnál az üzleti év márciustól február végéig tart, míg a többi láncnál igazodik a naptári évhez.

Noha az Auchan kivételével a nagy boltláncok veszteséggel zárták a tavalyi évet, ráadásul az adózott eredmény alapján 2023-hoz képest nőtt is a veszteségük, a forgalmuk ennek ellenére is kiemelkedően nőtt. Érdekes, hogy az Auchan forgalma enyhén csökkent 2023-hoz képest, 2024-ben 1,3 százalékkal volt kisebb. Ennek ellenére a francia multi közel 6,9 milliárd forint adózott eredménnyel zárta a 2024-es üzleti évet.

Utolérhetetlen a Lidl

A Trade Magazin adatai alapján 2024-ben 

A második helyen a SPAR végzett, ahol 1111,6 milliárd forint volt a bruttó forgalom, ám 2023-hoz képest jóval szerényebb emelkedést ért el az osztrák boltlánc, mindössze 4,8 százalékot.

A harmadik legmagasabb bruttó árbevételt a brit Tesco érte el tavaly, 912,5 milliárd forintos forgalmat bonyolítva, ami éves összevetésben 3,7 százalékos bővülést jelent.

A franchise hálózatként – vagyis a külföldi üzletláncoktól eltérő piaci modellben – működő magyar piaci szereplők fogalma azért ilyen jelentős, mert a legtöbb vidéki kisbolt az ő partnerüzletük. A szintén magyar tulajdonú Reál csak a kilencedik helyen végzett, forgalma éves összevetésben 1,3 százalékkal esett vissza.

Meglepő, de a másik diszkontlánc, az osztrák Aldi forgalombővülése jóval elmaradt a versenytársétól, mindössze 4 százalékkal bővült 2023-hoz képest. A 629,2 milliárd forintos forgalom alig magasabb, mint a hetedik helyen végző brit Pennyé, amely jóval nagyobb mértékben, 5,8 százalékos forgalombővüléssel zárta a tavalyi évet, 627,7 milliárd forint bruttó forgalommal. Az Aldi adózott eredménye 27,4 milliárd forint veszteség volt, ami jelentősen meghaladja a 2023-as 9,5 milliárdos veszteséget. Ez az üzleti modell és a forgalomnövekedés mellett meglepően rossz eredményt jelent, miközben 2024-ben tíz új Aldi üzlet nyílt az országban.

A francia multi, az Auchan is érdekes eredménnyel zárta a tavalyi évet: forgalma 1,3 százalékkal csökkent 2023-hoz képest, 529,9 milliárd forintot hagytak a lánc mindössze 26 üzletében a vevők. Ennek ellenére az Auchan a hipermarketek közül egyedüliként zárta nyereséggel a tavalyi évet, a közel 6,9 milliárdos adózott eredmény ráadásul jelentősen meghaladja a 2023-as, félmilliárd forintos tiszta nyereséget.

Az állami beavatkozás nem magyarázza a veszteséget

Az Országos Kereskedelmi Szövetség, a multiláncokat is képviselő hazai érdekképviselet a pocsék üzleti eredményekért egyértelműen az árrésstoppot és az ágazati különadót okolja. Ismert, a kormány 2024 júliusától szüntette meg a korábban ársapkás termékekre vonatkozó teljes árréskorlátozást: a tavalyi év első felében ezeket a termékeket a kereskedők nem adhatták drágábban, mint a beszerzési ár. A jelenleg is érvényben lévő korlátozásnál az árrés – vagyis a beszerzési és a fogyasztói ár közötti különbség – legfeljebb 10 százalék lehet.

A tavalyi első félévben még érvényben lévő korlátozás ugyanakkor nem bizonyított, hogy érdemben hozzájárult volna a veszteséghez, mivel a forgalom, vagyis az üzletekben elköltött összeg nőtt, miközben a beszerzési árak nem nőttek, sőt sok esetben csökkentek az előző évhez képest. Ráadásul az év második felében a korábban hatóságiáras alapvető élelmiszerek árát folyamatosan emelték az üzletek, ez az inflációfelhajtó gyakorlat vezetett végső soron a jelenleg is hatályos állami korlátozáshoz.

A különadókra sem lehet ráfogni a növekvő veszteségekért, noha annak mértékét az árbevétel határozza meg. A forgalomnövekedés ugyanakkor nem volt olyan kiugró, ami jelentősen növelte volna a különadó összegét, kivéve a Lidl esetében, amelynek beszámolója még nem nyilvános. A Trade Magazin adatai alapján a legnagyobb összeget a Lidl fizeti az államkasszába, 55,1 milliárd forint, az Auchan pedig a nagy üzletláncok közül a legkevesebbet, 14,7 milliárd forintot.

Megváltoztak a vásárlói szokások

A kormányzati intézkedések mellett érdemes megemlíteni egy nem túl gyakran hangoztatott, ám az üzleti eredményt annál inkább befolyásoló körülményt, amely látható a forgalmi adatokon is.

Ez a tendencia nem csak Magyarországon megfigyelhető, Nyugat-Európa több országában már érdemi vásárlói létszámcsökkenést tapasztalnak a nagy üzletláncoknál.

Azért a kivonulás még koránt sincs napirenden

A vásárlói szokások átalakulását nem tagadja az Országos Kereskedelmi Szövetség sem. A Mandiner kérdésére a szervezet megerősítette, idehaza is láthatunk olyan, a vásárlói elégedettséget, vásárlói élményt növelő fejlesztéseket, amelyeket szerintük az árakba való kormányzati beavatkozás jelentősen visszafoghat.

Kérdésünkre az OKSZ példaként említette az Auchan budaörsi áruházát, vagy a Coop személyzet nélküli, kísérleti üzletét. Felvetésünkre, hogy a veszteségek ellenére nem tervez kivonulni Magyarországról egyetlen üzletlánc sem, kiemelték: 

Az árrésstoppal kapcsolatban kiemelték, csak rövid távon fogja vissza az inflációt, ez is elsősorban a beszállítók önkorlátozó magatartásának köszönhető, ami nem tarthat a végtelenségig. Ahogy fogalmaztak, előbb utóbb újabb áremelkedésekhez és inflációs nyomáshoz vezet a tisztán piaci verseny korlátozása, ám ennek részleteit firtató kérdésünkre nem kaptunk egyértelmű választ.

Hosszabbított a kormány

A kormány a múlt héten jelentette be, hogy augusztus 31-éig meghosszabbítja a mintegy 1000 élelmiszer jelentős áresését eredményező árrésstoppot, noha az OKSZ keményen bírálja az intézkedést. Eredetileg május 31-éig élt a korlátozás, ám az eredmények – vagyis a családok kiadásának csökkentése és az infláció lassulása – miatt a drogériákkal együtt, augusztus utolsó napjáig biztosan megmarad az állami korlátozás.

A kormány május közepétől kiterjesztette az árrésstoppot, a drogériák több száz terméküket legfeljebb 15 százalékkal kínálhatják drágábban, mint amennyiért beszerezték. Ez bizonyos termékeknél 50 százalékos árcsökkenést eredményezett. Ráadásul az élelmiszer-üzletláncoknak is követniük kell a drogériák alacsonyabb árazását, noha rájuk nem vonatkozik a korlátozás.

Ahogy a Mandiner korábban részletesen összefoglalta, az elmúlt években a rekord magas inflációhoz vezető áremelések sok esetben túlzóak voltak, amelyet jól mutatott, hogy ma a legtöbb élelmiszer és háztartási cikk olcsóbb, mint 2023 januárban, amikor egyes élelmiszerek ára 80-90 százalékkal is meghaladta az egy évvel korábbi árszintet.

A példátlan áremelések hátterében az orosz-ukrán háború és a Moszkvával szemben bevezetett uniós szankciók álltak. A szankciók jelentősen rontották Európa versenyképességét, amelynek következménye a német, és így a magyar gazdaság stagnálása is.

Nyitókép: MTI/Róka Dániel