Fokozza a kormány: még tovább csökkent a családi kasszára nehezedő teher

Látványos és érdemi árcsökkenést hozott a május 19-én életbe lépő újabb árréskorlátozás, ami a drogériákat érinti. A kormány harminc termékkategóriában mintegy ezer árucikk fogyasztói árát korlátozta: a mindennapokban használatos drogériai, háztartási és tisztálkodási termékekét. Idetartozik egyebek mellett a szappan, a tusfürdő, a dezodor, a mosogatószer, a borotva, a tampon, a pelenka, a vécépapír és még sok más olyan termék, amely tetemes kiadást jelent a családi bevásárláskor.

A rendelet kimondja, hogy a felsorolt termékekre augusztus utolsó napjáig nem alkalmazható 15 százaléknál nagyobb árrés, vagyis a beszerzési és az eladási ár közötti különbség legfeljebb ekkora lehet. Noha az adatok üzleti titoknak minősülnek, több szakértő is kiszámolta a nyilvánosan elérhető beszámolók alapján, hogy 

A szabályozás amellett, hogy érdemben csökkenti a családok kiadásait, élénkíti a piaci versenyt is. Az új árrésstop ugyanis a törvény szerint csak a drogériákra vonatkozik, az élelmiszert is árusító üzletláncokra nem. Annak érdekében, hogy ne essenek el bevételtől, az áruházláncok kénytelenek a drogériákéhoz hasonló szintre csökkenteni az érintett ezer termék árát. Több diszkont- és bolthálózat már az intézkedés bevezetése előtt bejelentette, hogy mérsékli az árakat.

A drogériai és háztartási cikkek a fogyasztói kosár kevesebb mint 3 százalékát teszik ki, de a termékek a kormány várakozásai szerint átlagosan akár 20-30 százalékkal is olcsóbbak most, mint az árréskorlátozás bevezetése előtt. Ez pedig 0,5-1 százalékkal is csökkentheti az inflációt, ám hatása a Központi Statisztikai Hivatal adatfelvételének módszertana miatt leghamarabb júniusban lesz látható.

Az élelmiszereknél bevált a beavatkozás

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a közelmúltban gyakorlatilag ultimátumot intézett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez. 

Ismeretes, március végétől harminc élelmiszer-kategóriában több száz termék árrését korlátozta a kormány; a rendelet kimondja, hogy az alapvető élelmiszereket a beszerzési áruknál legfeljebb 10 százalékkal kínálhatják drágábban a nagy üzletláncok a fogyasztóknak. Az intézkedés nem vonatkozik a kisebb üzletekre.

A várakozásokat is felülmúlta az élelmiszer-árrésstop árcsökkentő hatása, az érintett élelmiszerek többsége több mint 20 százalékkal lett olcsóbb. A tapasztalat pedig az, hogy az üzletek nem próbálják a kiesést máshol behajtani, azaz nem emelik irreális mértékben más termékek árát. Bár az elmúlt hónapokban drágult a csokoládé, a kakaó és a kávé, ennek világpiaci okai vannak: az alacsony kínálat mellett jelentősen nő a kereslet mind a kakaóbab, mind a kávébab iránt.

Mindamellett az OKSZ úgy véli, a vásárlókat elbizonytalanítja az állami beavatkozás. A szövetség szerint a beszállítók árazásában is zavart okoz a korlátozás. Mindez aligha valós állítás, mivel a láncok is emelhetik az árakat, amennyiben a beszállítóktól drágábbá válik a beszerzés. A vásárlók pedig biztosan nem érzik rosszul magukat attól, hogy a napi fogyasztású alapvető élelmiszerek, mint a tej, a hús vagy a sajt, alacsonyabb áron kaphatók.

A láncok provokálták a kormányt

Az üzletek ráadásul elkerülhették volna a kormány beavatkozását, ha önkéntes alapon mérséklik az árakat. Mint ismeretes, az orosz–ukrán háború és annak következményei – a világpiaci pánik, a nyugati szankciók hatása, az energiaválság – szűk két esztendő alatt 60-80 százalékos áremelkedést hoztak, emiatt többször is rekordot döntött az infláció hazánkban és más országokban is. A legmagasabb árakkal 2023. januárban találkozhattak a fogyasztók, azóta az élelmiszerek nagy részének jelentősen, több tíz százalékkal mérséklődött az ára.

A kormány 2022 elején vezetett be hatósági árat néhány alapvető élelmiszerre, vagyis a boltoknak a 2021. őszi árakon kellett értékesíteniük, sokáig veszteségesen. A hatósági árakat a kormány 2023 augusztusától kivezette, de annak érdekében, hogy az alapvető élelmiszerek ára ne szabaduljon el, arra kötelezte a nagy üzletláncokat, hogy beszerzési áron árulják egyebek mellett a tojást, a tejet, a cukrot, az étolajat és a legkeresettebb húsféléket. Ez a korlátozás tavaly júliusban megszűnt, ráadásul az időzítés is kedvező volt, mivel 2024 közepére a mezőgazdasági alapanyagok világpiaci ára stabilizálódott, a 2022-es szinthez képest jelentősen csökkent, így az élelmiszerek ára is mérséklődött. A korlátozás kivezetését követően a láncok ismét maguk dönthették el, hogy a beszerzési árnál mennyivel adják drágábban a korábban árstopos termékeket. 

A multik nem is húzták sokáig az időt: az alapvető élelmiszerek ára a múlt év második felében szinte folyamatosan nőtt. Az emelések mértéke nem volt jelentős, ám a heti gyakoriságú árváltozás a vásárlókban azt a benyomást keltette, hogy a kormánynak mégsem sikerült leszorítania az inflációt. Ennek a gyakorlatnak pedig nem zárható ki a politikai motivációja: hiába került idén januárban kevesebb mint feleannyiba a 1,5 százalékos tartós tej, mint 2023 azonos időszakában, úgy érezték az emberek, hogy töretlen a drágulás.

A direkt kormányzati beavatkozást részben az váltotta ki, hogy decemberben 4, januárban pedig ismét 5 százalék fölé kúszott a fogyasztóiár-index, ami piaci okokkal már nem volt magyarázható. Nagy Márton és a Nemzetgazdasági Minisztérium többször jelezte, csak a legvégső esetben avatkozik be a piaci árakba, de ha szükséges, a kormány megvédi a magyar családokat az indokolatlan árváltozásoktól. Végül kénytelenek voltak ehhez az eszközhöz nyúlni. 

Mi lesz az árakkal?

A világpiaci árak az előző hónapokban nagyrészt stagnáltak vagy enyhén változtak. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) élelmiszerár-indexéből kiderül, áprilisban enyhén nőtt az alapanyagok világpiaci ára az előző hónaphoz képest, de még mindig elmarad a tavalyi szinttől. A 2022-es csúcsnál pedig közel harmadával alacsonyabbak a legfontosabb mezőgazdaságialapanyag-árak. Fontos tudni, hogy az agrártermékek világpiaci árát a legtöbb esetben a spekulánsok mozgatják. A tőzsdei kereskedést meghatározzák a hozam-előrejelzések, amelyek általában rosszabbak, mint a ténylegesen be­takarított termés mennyisége.

Az Európai Unió gazdaságpolitikai döntéseinek súlyos következményeivel a fogyasztók is szembesülnek a következő években: Brüsszel tisztán politikai okokból megtiltotta, hogy 2028-tól a tagállamok orosz energiaforrást vásároljanak. Ez a lépés az energiaárak újabb sokkoló emelkedését idézheti elő, mivel a termelők és a feldolgozók önköltségének jelentős növekedését vetíti előre. Szintén árfelhajtó hatása lesz az EU új javaslatának, amely szerint az orosz és belarusz műtrágyára vonatkozó vámokat 100 százalékra emeli, és az importot külön vámtétellel is sújtja. A mezőgazdasági termelés szempontjából nélkülözhetetlen műtrágya negyedét e két, szankciók sújtotta ország adja.

Szintén veszélyt jelent a családok pénztárcájára a készülő uniós költségvetés. Az EU egyelőre óvatos a gazdákkal, ám a tervezetekből kiderül, az élelmiszer-stabilitáshoz fél évszázada hozzájáruló közös agrárpolitikát, amely az uniós költségvetés egyharmadát meghaladó összeg, a jövőben nem különítené el. Az Európai Bizottság a közvetlenül járó területalapú és termeléshez kötött támogatásokat 2028-tól szigorú kontrollal, teljesítmény alapján osztaná szét.

Brüsszel terveit gyakorlatilag egyetlen dolog határozza meg: minél jobban támogassa Ukrajnának, a világ egyik legnagyobb és legkorruptabb mezőgazdasági termelőjének a mielőbbi uniós csatlakozását. 

Nyitókép: A múlt héten a drogériákra is kiterjesztették az árréskorlátozást
Fotó: MTI/Balogh Zoltán