Bezzegszlovákia: a kétharmad szűkölködik

Bár a pénzügyminisztérium adatai szerint az élelmiszerárak 2025 első öt hónapjában mindössze 2,2 százalékkal emelkedtek, ami az elmúlt négy év leglassabb növekedése, 

– adta hírül a ma7.sk. 

A statisztikai infláció és a lakosság által érzékelt életszínvonal között tehát szakadék tátong: míg a számok az átlagos helyzetet mutatják, a mindennapokban a háztartások jövedelme, kiadásaik szerkezete és váratlan költségeik fedezése a meghatározó tényező.

A régiós különbségek is jelentősek: a keleti régiókban 71 százalék, Pozsony megyében pedig 61 százalék azok aránya, akik nehezen jönnek ki a fizetésükből. Egy váratlan, 540 eurós kiadás – például kazáncsere vagy autójavítás – a munkavállalók nagy részének komoly terhet jelentene, különösen az alacsonyabb végzettségűeknek. A felsőfokú végzettségűek fele, a középfokú végzettségűek harmada, az alacsony végzettségűek csupán negyede tudná ezt fedezni anélkül, hogy jelentősen megszorítana.

A kereskedelmi láncok „mohóságát” gyakran okolják az árnövekedésért, ám a kutatások szerint a nagyobb piaci szereplők árrése reálértéken csökkent az elmúlt évtizedben, és a globális nyersanyagárak, az energiaárak, a logisztikai költségek és az adópolitikai döntések együttes hatása alakítja az inflációt. A helyi vásárlóerő is kulcsfontosságú: bár Pozsony élelmiszerárai alacsonyabbak, mint például Zürichben vagy Oslóban, a helyi bérek jóval kisebbek, így a lakosság relatív vásárlóereje gyengébb.

Összességében a makroadatok kedvezőbb képet mutatnak, mint amit a mindennapi élet tapasztalatai sugallnak. A statisztikai mérséklődés ellenére a háztartások életszínvonala továbbra is szűkös, a pénztárcák pedig egyértelműen jelzik, mi fér bele és mi nem. A jövőben az infláció alakulása, valamint az adópolitikai döntések határozzák meg, mikor válik a statisztikai javulás ténylegesen érezhetővé.

Nyitókép: VLADIMIR SIMICEK / AFP

***