Mellélőtt a WHO: mégsem „ráknagyhatalom” Magyarország

Jelentősen csökkent a daganatos megbetegedések és halálozások száma az előző évtizedben a korábbi becslésekhez képest – derült ki egy új kutatásból, amelyet magyar orvosok és az MSD gyógyszercég végzett közösen. A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék, valóban extrém kimagasló-e Magyarországon a tumoros megbetegedések száma. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rák adatbázisa, a Globocan ugyanis 2018-ban mutatta ki, hogy világszinten hasnyálmirigy rákban Magyarország az első, de vastagbélrákban és tüdőrákban is az éllovasok között található. Mindez igaz a megbetegedések számára és a halálozásra is.  

A WHO listája szerint európai szinten még nagyobb a magyar mutató kiemelkedése, például a duplája az albán és a montenegrói rátának. Mint Vokó Zoltán, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának igazgatója rámutatott, már itt felmerülhetett volna, hogy problémás a megállapítás, hiszen ennyire nem lehet extrém a régiós kilengés. A félreértést az adta, hogy a környező országok adatait vették alapul, majd a halálozási arányokat rávetítették a hazai lakosságra. Szóval teljes mértékig becslésen alapult, jelentősen torzítva a tényleges adatokat. 

Épp ezért kezdtek bele a Hun-Cancer Epi (HCE) nevű kutatásba, amely a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 2011 és 2019 közötti – a pandémia alatt elmaradt szűrések torzító hatása miatt szigorúan a Covid-járvány előtti – adatait vizsgálta meg. A feladat nem volt egyszerű, hiszen ezek az adatok finanszírozási adatok, nem pedig klinikaiak. Az úgynevezett BNO kódokat vizsgálták, amelyek a különböző betegségekre költött pénzeket jelzik. Ezeket viszont még alaposabban kellett átnézni, hiszen nem minden esetben áll fenn valódi betegség mögöttük, így el kellett kerülni az alul- és a felülbecslést is. 

Jóval barátibbak a valós számok

A rosszindulatú daganatokat C-betűvel jelzik ezek között a kódok között. Ezeknek kétszer kellett előfordulnia, ha csak egyszer látszik, akkor azt jelenti, hogy 60 napon belül elhunyt a beteg. Szintén szűrni kellett azokat is, akik több daganatos betegségben szenvednek, nekik több ilyen BNO kódjuk is van. 

Ez alapján jött ki, hogy a 2018-as évet nézve a nemzetközi becslés 66 ezer fős adata helyett az új kutatás kimutatta pontosabb szám szerint abban az esztendőben 57 ezer magyar lett daganatos beteg. Ez még mindig elég magas, de egyáltalán nem az a kiugró eredmény, amit korábban ismerhettünk, hiszen csaknem 15 százalékos az eltérés. 

Régiós szinten tehát nemhogy éllovasok nem vagyunk, de több esetben még itt a legjobbak a mutatók. Vokó Zoltán leszögezte: ez a szám még mindig magas, de messze nem annyira kiugró, mint amelyeket a korábbi becslések mutattak. Mint fogalmazott: tovább kell dolgozni a megelőzéseken. 

Ha a halálozási arányokat nézzük, akkor 2021-ben Magyarországon a daganatos halálozás 32 százalékkal haladta meg az uniós átlagot. A férfiak mortalitása jóval magasabb, mint a nőké. A HCE kutatása szerint 2011 és 2019 között az éves daganatos diagnózisok és a halálozási arány folyamatosan csökkent. A 40 és 59 közötti korosztálynál évente átlag 5 százalékkal esett a mutatószám, azaz a 8 év alatt mintegy 40 százalékkal összességében. Kiugró viszont sajnálatosan a fiatal nők rákos megbetegedése, amely növekedett. 

Maráz Anikó, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Onkoterápiás Klinikájának egyetemi tanára úgy fogalmazott: amikor először találkoztak a nemzetközi adatokkal, akkor onkológusként elkeserítőnek érezte, hogy ennyire nincs hatással a munkájuk a rák elleni küzdelemben. A friss kutatás viszont nekik is újabb lökést ad a gyógyításban. 

A dohányzás még mindig pusztít

Mint előadásában rámutatott: a dohányzás még mindig elképesztően sok daganatos megbetegedés mögött áll. Pedig az arányok folyamatosan javulnak. Ez egyrészt a cigarettás dobozokra tett figyelmeztetéseknek és a Nemzeti Dohányboltok megjelenésének is köszönhető, amelyek a fiataloktól elzárva árulják a dohánytermékeket, ám még nagyobb mértékben tehet róla a zárt térben történő dohányzás betiltása, mióta a munkahelyeken és a szórakozóhelyeken nem lehet belső térben dohányozni. Elsősorban ugyanis a passzív dohányosok esetében zuhant vissza jelentősen a daganatos megbetegedések száma. 

Maráz Anikó is felhívta a figyelmet, hogy a prevenció lenne a legfontosabb, azaz a szűrésekre rendkívül nagy szükség van.  Mégis, sokan nem mennek el ezekre. Magyarországon a 45 feletti nőket hívják be például emlőrákszűrésre, ám mindössze alig 30 százalékuk megy el rá. A szakma most azt szeretné elérni, hogy a korhatárt vigyék le 40 évre. 

A szűréseknél az emlőrák és a tüdő esetében jól ismertek a módszerek, ám a vastagbélnél még kisebb az arány a tükrözésen résztvevők számában. Pedig 2018 óta már létezik egy olyan vizsgálat, amely a székletből mutathatja ki a rákos megbetegedést, ehhez már elég a kezelőorvoshoz is fordulni, be lehet küldeni a mintát és ha fennáll a veszély, akkor hívják be további vizsgálatokra a pácienst. 

A túlélést is vizsgálták

Kiss Zoltán, az MSD adatkutatásokért felelős igazgatója, a PTE egyetemi docense elmondta: 2011 és 2019 között összesen 630 ezer új daganatos beteg túlélését vizsgálták meg. Ez azt jelenti, hogy a diagnózis utáni öt év számait vizsgálják meg. A betegek tíz százaléka az emlődaganatnál egy éven belül meghal, negyedik pedig öt éven belül elhalálozik. Vastagbélráknál öt évnél a betegek fele, tüdőráknál pedig a négyötödük hal meg, azaz ez az egyik leggyorsabb lefolyású daganatos betegség. 

A legnagyobb mortalitás a nyelőcső és a hasnyálmirigy daganatoknál fordul elő, ott a túlélési arány 10 százalék körüli öt éves távlatban, míg például a prosztata daganat esetében ez közel 90 százalék. Fontos adat volt a kutatás során, hogy azt is megvizsgálták, a kutatási időszak alatt hogyan változott a betegek túlélési esélye. Többségében pozitív változást mértek. Tüdőráknál 3,5 százalékkal, vastagbél daganatnál pedig közel öt százalékkal nőtt a túlélés esélye.

Nyitókép: Vizsgálatokat végeznek egy kamionban kialakított mobil szűrőállomáson (Fotó: Krizsán Csaba, MTI/MTVA)