Stella Li, a Szegeden óriásüzemet építő kínai elektromosautó-gyártó, a BYD ügyvezető alelnöke szűk körben válaszol magyar újságírók kérdéseire. A kerekasztal-beszélgetésre lapunk is meghívást kapott.
A Mandiner is meghívást kapott arra a budapesti kerekasztal-beszélgetésre, melynek központi résztvevője Stella Li lesz, a BYD (Build Your Dreams) ügyvezető alelnöke. A Szegeden óriásüzemet építő kínai elektromosautó-gyártó 55 éves felsővezetője – aki egyben a társaság amerikai és európai divíziójának vezérigazgatója – szűk körben válaszol magyar újságírók kérdéseire.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Bizottság immár nem elégszik meg azzal, hogy büntetővámot vet ki a kínai importelektromosokra. Vizsgálatot indít a BYD szegedi beruházása ellen – amiről egyedül Magyarországnak felejtett el szólni.
Li 29 éve, 1996-ban csatlakozott a sencseni központú vállalathoz a BYD Electronics alelnökeként és vezérigazgatójaként, majd fél évtizeddel később ő volt az, aki létrehozta annak hongkongi irodáját, valamint első európai, Rotterdamban található központját, de a Los Angeles-i bázis beindítása is neki köszönhető, ahogy rengeteg partneri kapcsolat kialakítása is iparági vezetőkkel.
Stella Li kulcsszerepet játszott abban is, hogy
a BYD a világ legnagyobb elektromosjármű-gyártójává vált,
és mára hat kontinens több mint 75 országában vannak üzemei, irodái.
A Forbes Kína legbefolyásosabb nőjeként tartja számon, és egyike annak a 60 kínainak, akik kimagasló tevékenységükkel elismerést vívtak ki maguknak Észak-Amerikában, miközben a Time magazin is beválasztotta a 100 vezető közé, akik szerintük a legtöbbet tehetik a klímaváltozás elleni harcban.
Az USA-ban az ő vezetésével lett a BYD a legnagyobb elektromos-haszongépjármű- és energiatároló-beszállító, de Chile és Kolumbia tömegközlekedési flottáját is ő reformálta meg, ahogy a brazil piacot is vele hódította meg a vállalatóriás.
A Build Your Dreams még 2023-ban jelentette be, hogy Magyarországot választotta fő európai gyártásának helyszínéül. Az idén termelni kezdő szegedi üzem a tervek szerint évente 200 ezer (később akár 300 ezer !) darab autóval fogja kiszolgálni az európai piacot. Az első két szegedi BYD-modell – amelyet gyártani fognak – a Dolphin és az Atto 3 lesz.
Többévnyi előkészítő munka és 224 tárgyalási forduló kellett a magyar kormány részéről ahhoz, hogy a világ legnagyobb és immár legfejlettebb technológiájával rendelkező elektromosautó-gyártója hazánkat válassza kiemelt európai bázisának.
A 4 milliárd eurós beruházás páratlan a magyar gazdaságtörténetben, az elemzők szerint a debreceni BMW-gyárral együtt
akár több tizedponttal lökhetik meg a hazai GDP-t, miközben tízezer munkahelyet teremthetnek Magyarországon. Az első hírek szerint a BYD 1800-2000 eurós (jelenlegi árfolyamon 726 ezer–807 ezer forint) átlagbért kínál dolgozóinak.
A képet ugyanakkor némileg árnyalja, hogy az Európai Bizottság előbb a közvetlenül Kínából érkező elektromos importautókra vetett ki büntetővámot, majd nemrégiben szubvencióellenes vizsgálatot indított a BYD magyarországi beruházása ellen, azt kutatva, a kínai gigász kapott-e olyan mértékű állami támogatást terve kivitelezéséhez, amely versenyromboló hatásával tisztességtelen előnyhöz juttatta.
Az mindenesetre vitathatatlan, hogy
a kínai vállalatok hozták a legtöbb befektetést Magyarországra.
A kormányzat támogatásával az utóbbi tíz évben 54 modern kínai nagyberuházás jött létre nálunk 7000 milliárd forintos összértékben, több mint 30 ezer új munkahelyet teremtve közvetlenül.
Fotók: Joel Saget / AFP
Más is a BYD útját követi.
A szegedi feltárás híre már a nemzetközi sajtót is bejárta.
A hidrogénbomba nem nukleáris alapú.
Az Egyesült Államok egyértelmű szándéka Kína kereskedelmi hegemóniájának megsemmisítése. Lássuk, hogyan néz ki a térkép Peking szemszögéből.
Immár a világ legnépesebb országa, amely jól felfogott érdekei mentén manőverezik a világrendváltozás viharában. Riportunk a magát ősi nevén egyre gyakrabban Bharatnak hívó Indiából.
Miközben Zelenszkij szerint Kína fegyverekkel és lőporral támogatja Oroszországot, Moszkva ideiglenesen visszaállítja Volgográd és Szentpétervár szovjet kori neveit a Győzelem Napja alkalmából.
A brüsszeli önkormányzati tanács egyhangúlag jóváhagyta az indítványt.
Csak múlt hét szombaton az esztergomi sógödörnél mintegy öt mázsa haltetemet szedtek össze.
