Soros György bekopogott az OTP-ért, de rácsukták az ajtót

A magyar bankvilág születése és válságai címmel rendezett estet a Rubicon Intézet és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, amelynek keretében Pogány Ágnes, a Corvinus Egyetem docense és Nagy Zoltán Péter, az OTP Nyrt. marketing és kommunikációs igazgatója beszélgetett Antalffy Péterrel, a Rubicon tudományos munkatársával.

Az eseményen a magyar bankrendszer indulását is felelevenítették. Az első bankok a XIX. században jelentek meg, az első pénzintézetek az 1830-as, ‘40-es években indultak el Magyarországon. Akkor még a hagyományos hitelintézetek voltak jelen, a modern pénzintézetek csak ekkor jelentek meg.

Nemzetközi forgalom pedig kvázi nem is létezett.

A kezdeti lépések

Az első pénz intézmények Magyarországon a takarékpénztárak voltak. Ezek a német mintára jöttek létre, amelyek jótékony célból akarták rávenni az embereket arra, hogy takarékoskodjanak. Ezekre a betétekre nem is fizettek kamatokat. Az első takarékpénztár az Erste elődje volt.

Fáy András kezdeményezésre alakult Pesten takarékpénztár, ez már egy modern bank előfutára volt, hiszen gyorsan részvénytársasággá alakult – sorolta Pogány Ágnes, a Corvinus docense. Hozzátette: még a szabadságharc előtt néhány évvel megalakult a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank is, amelyet már Széchenyi István Hitel című kiadványa után is szorgalmaztak. 

Ezek már nem csak rövid lejáratú hitelt adtak, hanem univerzális bankként működött, minden ággal foglalkoztak, beruházással, vállalatalapítással, részvényekkel, és hosszú lejáratú hitelekkel is. 1873 után pedig a magyar állam bankja lett. A XX. század elejéig sorra alakultak a bankok, majd az első világháború jelentős változásokat hozott. Az elhúzódó harcokat a bankok is megérezték, hiszen ők is nyújtotta hiteleket az államnak hadi költségekre.

Ennek mentén hiperinfláció lett, óriási veszteségeket szenvedtek el, elértéktelenedtek a hitelek, az értékpapírok. A budapesti bankok alaptőkéjük négyötödét vesztették el, a vidékiek még többet, sok fiók a trianoni határokon túl ragadt.

Súlyos csapások a bankrendszerre

Rendkívüli módon meggyengült a hazai bankrendszer, majd amikor ez nehéz helyzet enyhülhetett volna, kitört a gazdasági világválság. Rengeteg állami tulajdonú vállalat lett veszteséges, ezek a hiteleiket sem tudták rendesen fizetni. A hitelbank helyzete csak a 30-as évek végére javult, amikor ismét jött egy világháború.

Harminc fiók volt, de az emberek nem akartak beadni pénzt. Ezután jött a szerencsejáték, a totót és a lottót az OTP szervezte, majd nem sokkal később az önkormányzatok pénzét is a bankra bízták. Ezután a lakáshitelezés és a lakásépítés is felpörgött, illetve a fogyasztási hitelek. Ezekkel biztos lábakra tudott lépni a pénzintézet. A rendszerváltásig ezeket a funkciókat látta el az OTP. 

A rendszerváltásra sorra jöttek létre a bankok, volt köztük már külföldi tulajdonú is.

Soros György is szemet vetett rá

ez a privatizáció a 2000-es évekig eltartott. Nem akarták ugyanis szakmai befektető kezébe adni a pénzintézetet. A '90-es években az OTP megőrizte a lakosság körében piacvezető szerepét és jelentős nyereségre tett szert ezzel. Ezért kezdett el új piacokra belépni. Az első siker Bulgáriában volt, ezután jött Horvátország, Szerbia és a többi ország.

Az OTP mára nemzetközi bankká vált, hiszen több országban is jelen van, több mint 16 millió ügyfelük volt. Öt országban piacvezető az OTP. Nagy Zoltán Péter megjegyezte: sokkal jobb az, ha egy hazai bank terjeszkedik külföldön, mintsem minden magyarországi bank külföldi kézben lenne.

Kitart Oroszországban az OTP

Az OTP egyébként Ukrajnában és Oroszországban is jelen van, utóbbi miatt rendszeresen kapott kritikát a magyar pénzintézet, még a Magyar Nemzeti Bank is felszólította a vállalatot orosz kitettségeinek csökkentésére. Csányi Sándor elnök a háború kitörése után többször is jelezte, hogy készek kivonulni és megfelelő ajánlatra várnak, kinek adhatnák el érdekeltségeiket. Ez az elmúlt három évben nem érkezett meg. 

Mint mondta: mind Ukrajnában, mind Oroszországban prosperálnak a leányvállalataik, Ukrajnában rengeteg embernek segítenek, most pedig, hogy közel lehet a béke, már nincs is értelme kivonulni egyik piacról sem, ha eddig kitartottak. A béke kapcsán egyébként a napokban több hír is megjelent, hogy nagy cégek gondolkoznak a visszatérésen az orosz piacra, de legalábbis a szankciók enyhítésére várnak, ahogyan arról a Bloomberg is beszámolt. 

Nyitókép: Antalffy Péter (balról), Nagy Zoltán Péter és Pogány Ágnes a rendezvényen (Fotó: Mandiner)