Hogyan került Gerbeaud Emil és Gundel János Magyarországra és minek köszönhetjük, hogy ma gőzölgő palócleves és csirkepaprikás kerül a magyar családok asztalára? – ezekre a kérdésekre válaszoltak a Rubicon-est vendégei.
Nyitóképünk forrása: Facebook/Rubicon
A Rubicon és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara BKIK közös programsorozatot indított azzal a céllal, hogy bemutassák azokat a kiemelkedő személyeket és vállalatokat, akik a magyar gazdaságban különleges sikereket értek el a 19. század közepétől az első világháborúig. Emellett lehetőséget kínál a múlbéli sikerek összevetésére a mai vezető piaci szereplők tapasztalataival.
A Gundel, Gerbeaud és a budapesti vendéglátás létrehozói címmel tartott szerdai Rubicon-estre Kőrössy Zoltánt, az Eventrend Group alapító partnerét, ügyvezető igazgatóját, Niszkács Annát, a Gerbeaud ügyvezető igazgatóját és Gundel Takács Gábort hívták meg színpadi beszélgetésre a New York Café-ba.
Csókay Ákos a BKIK részéről köszöntőjében elmondta,
a kamara célja a sorozattal, hogy a múlt sikereit megismertesse és példaként mutassa be a ma vállalkozóinak.
Elmondása szerint ugyanis a dualizmus időszakában a magyar gazdaság virágkorát élte, hiszen nagyon sok cég, amely hosszú évtizedekig vezető szerepet töltött be, ekkor született.
Szalai Zoltán, a Rubicon Intézet társelnöke, a Mandiner hetilap főszerkesztője köszöntőjében úgy fogalmazott, nem is választhattak volna jobb helyszínt, hiszen a New York kávézó asztalainál született meg az a rengeteg irodalmi mű, kulturális, üzleti, tudományos innováció, amelyek meghatározzák, hogy ma azok vagyunk, akik vagyunk.
Mint mondta, a Rubicon és a BKIK arra vállalkozott, hogy megpróbálja feltárni, bemutatni, hogy a tizenkilencedik század második felében melyek voltak azok a legfontosabb gondolatok, cégek, emberek, ízek, amelyek közreműködtek egy új, sikeres korszak kialakulásában.
Hogyan került Gerbeaud Emil svájci származású cukrász Budapestre? – erre a kérdésre válaszolt Niszkács Anna, aki rámutatott, hogy a cég története nem is Gerbeaud Emillel, hanem Kugler Henrik soproni születésű cukrásszal indult.
Kugler először a budapesti József Nádor téren nyitott cukrászdát és ő volt az első Magyarországon, aki papírtálcára csomagolta a süteményeket, így nem volt szükségszerű azokat helyben elfogyasztani. Kugler és Gerbeaud 1880-ban ismerkedtek össze Párizsban. „Ott indult a legenda” – fogalmazott a Gerbeaud ügyvezető igazgatója.
Gundel Takács Gábor, a híres gasztronómiai dinasztia alapítójának, Gundel Jánosnak a leszármazottja arról mesélt, hogy a bajorországi születésű Gundel János gyerekkora nem volt könnyű, a család ansbachi péksége nem ment túl jól, ezért egyik napról a másikra a tizenhárom éves fiút elküldték Budapestre pincértanoncnak egy rokonuk, Gertner György vendéglőjébe.
„Áprilisban még Ansbachban járt iskolába, májusban pedig már itt volt pikolófiú. Így került ide, magyar nyelvtudás nélkül”
– mondta Gundel Takács, aki azt is elárulta,
Gundel János onnantól soha többé nem járt iskolába, viszont kemény munkával egyre feljebb jutott és huszonöt évesen már meg is vette az első vendéglőjét.
Hogy mennyire meghatározó korszak volt a Rubicon-est témája, az Kőrössy Zoltánnak, az Eventrend Group alapító partnerének a szavaiból is kiderül.
„Amit ma magyar gasztronómiának ismerünk, és azok az ízek, amelyekről azt gondoljuk, hogy mindig is velünk voltak, azok jórészt huszadik századi találmányok. Pörköltek ugyan voltak korábban is, de a paprikás – amikor a pörköltszaftba tejfölt keverünk – az egy Gundel-nóvum.
Gundel Károly a konyhafőnökével hetekig, hónapokig kísérletezett azon, amit ma úgy hívunk, hogy paprikás gombamártás, a gomba, a hagyma, vöröshagyma és tejföl ideális arányának a megkomponálása.
Mert akkoriban, egy fokozódó arisztokratikus létben az emberek egyre jobbakat akartak enni, és már viszonylag nagy hatása volt a francia irdalomnak, kultúrának, gasztronómiának, Gundel Károly pedig úgy gondolta, hogy megpróbálja valamilyen módon ötvözni a francia gasztronómia megoldásokat a magyar ízekkel. Így jött létre a palócleves, a paprikás csirke, a fogas kárpáti és számos olyan étel, amiről ma már azt gondoljuk, hogy örök élet plusz egy napja ezeket esszük” – mondta Kőrössy.
Az osztrák hatóságok tiltották és tűrték is, a román kommunisták tűrték, de akadályozták a megemlékezéseket. Rákosi és Kádár felhasználták az aradi vértanúk emlékét, de az inkább ellenük dolgozott. A kivégzéseket éltető tradicionalisták pedig mindig is szubkultúra voltak.
A tartalmakat történészek írják, a Rubicontól megszokott szakmai alapossággal.
A Rubicon és a BKIK sorozata hiánypótló megközelítésből ismerteti meg az I. világháborút megelőző évtizedek magyar sikereit.
„Jó lett volna élesben kipróbálni azt, amit annyian megtettek Vitray Tamás idején. Amikor ugye a képhez Szepesi György hangját hallgatták” – írta közösségi oldalán Mező Gábor.
Azt is megtudtuk, hogy kitart Oroszországban a pénzintézet.
A cég képviselői most elmesélték, min ment keresztül a vállalat a holokauszt, a kommunizmus és a rendszerváltás alatt.
Elkeserítő, hogy ilyen megtörténhetett 2025-ben.
Miért szólalt fel a digitális polgári körök rendezvényén? Mi a baj a mai társadalommal? Interjú a legendás műsorvezetővel.
