Szakértő: Egész Európának jó hír a Budapesti nyilatkozat, de talán nekünk a legjobb

Nyitókép: MTI / Máthé Zoltán

Az uniós versenyképességről szóló Budapesti nyilatkozat kapcsán azt mindenképpen érdemes kiemelni, nagyon komoly jelzést ad, hogy az Európai Unió vezetői elkötelezettek abban a tekintetben, hogy növeljék a közösség gazdasági jólétét és versenyképességét, miközben tekintettel vannak a klímasemlegességre és a szuverenitásra is – mondta el a Mandinernek a Mathias Corvinus Collegium gazdaságpolitikai műhelyének a vezetője.

Sebestyén Géza szerint a 

A nyilatkozat leglényegesebb javaslatai a belső piac kohéziójának növeléséről szólnak. A kereskedelmi kapcsolatok erősítése mellett a beruházások és tőkebefektetések szabadabb és egyszerűbb áramlását is megcélozzák. Ezek az intézkedések és a további javaslatok elősegítenék az innovációt és a fenntarthatóságot, miközben lehetőséget biztosítanának a kkv-k és új technológiák fejlődésének – állítja a szakértő.

A dokumentum kiemelten foglalkozik a szabályozások egyszerűsítésével, a bürokrácia csökkentésével, valamint a védelem és a kutatás fejlesztésével. Ezeken a területeken valóban komoly lemaradásban van az EU – mondja Sebestyén és hozzáteszi, emellett kiemelt fontosságú lenne az energiaárak normalizálása, illetve az energiafüggetlenség erősítése is, mely célkitűzések ugyancsak lényeges elemei a javaslatcsomagnak. 

A műhelyvezető ugyanakkor úgy véli, az ördög természetesen itt is a részletekben rejlik, melyeket később fognak majd a szereplők kidolgozni. Pozitív, véli, hogy 

ám kevés olyan állam van, ahol ezeket ne tekintenék fontosnak a vezetők. „Az igazi kérdés szerintem az, hogy felébred-e a gazdasági közösség a csipkerózsika-álmából, és elindul-e végre a valós reformok útján az újabb és újabb ideológiai kereszteshadjáratok és a fősodorba lazábban illeszkedő vélemények elleni boszorkányüldözés helyett” – fogalmaz.

Ha a nyilatkozat céljai megvalósulnak, akkor az EU versenyképessége és globális szerepe is erősödhet. Magyarország számára pedig mindez komoly pozitív hatásokkal járhat az uniós piac integrációjának mélyülése, a gazdasági közösség erősödése, jólétének növekedése, az energiaárak csökkenése, az innovációs potenciál növekedése és a gazdaság fenntarthatóságának erősödése által – jelenti ki Sebestyén. 

– közli. Míg az amerikai tőzsdékre bevezetett csaknem 5000 vállalat teljes piaci értéke 50 ezer milliárd dollár felett van, a több mint 5000 kínai tőzsdei vállalat együttes értéke pedig 12 ezer milliárd dollár felett van, addig a legnagyobb európai tőkepiac a francia, kevesebb mint 500 vállalattal és 3,5 ezer milliárd dolláros piaci értékkel – indokolja az állítását. És nemcsak a fenti két ország tőkepiaca előzi meg, hanem nagyobb nála az Egyesült Királyság, Japán, India, Hong Kong és Kanada tőzsdéinek mérete is. 

„De komoly a lemaradásunk energiaárak, kutatás-fejlesztés és szabadalmak terén is. Ám minden hónap késlekedéssel még jobban le fogunk maradni, így fontos lenne, hogy végre nekiinduljunk” – fogalmaz a szakértő.