Figyelmeztették Brüsszelt a gazdák: „Ha Ursula von der Leyen nem tartja be a játékszabályokat, visszatérünk az utcára”

Nyitókép: Attila Husejnow/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

Mégsem támogatja az Európai Unió legnagyobb gazdálkodókat tömörítő érdekképviselete az Ursula von der Leyen által indított stratégiai párbeszéd szeptember elején közzétett következtetéseit. A gazdák ugyanis élesen bírálták, hogy a Copa-Cogeca – ha fenntartásokkal is – végül áldását adta a hét hónapig tartó egyeztetések végkövetkeztetéseit bemutató, 100 oldalas jelentésre.

A több hónapig tartó, egész Európát érintő gazdatüntetések megfékezése érdekében hirdetett konzultációt Ursula von der Leyen, mivel az előző Európai Bizottság olyan zöldtervet akart megvalósítani, ami aránytalanul nagy terhet hárított a gazdákra, akiket súlyuknál nagyobb mértékben tett felelőssé a károsanyag-kibocsátásért. Brüsszel terveit a tagállamok sem támogatták, mivel az erőltetett zöldítéssel veszélybe sodorta volna Európa élelmezés-biztonságát és jelentősen erodálta volna a kontinens globális vezető szerepét.

Brüsszel újra célba vette az állattartókat

A Copa-Cogeca tagszervezetei egy budapesti ágazati fórumon vitatták meg a Peter Strohschneider felügyelte brüsszeli jelentést és felszólították az ernyőszervezetet, hogy visszakozzon a dokumentumban foglaltak támogatásától – tudta meg a Politico.

Az emberek étkezési szokásának megváltoztatása nem csak azért keltett felháborodást, mert Brüsszel bele akar szólni abba, mit együnk, hanem azért is, mert az EU szervezetének régóta célkeresztjében lévő állattenyésztők tevékenysége ismét veszélybe kerülne.

Ursula von der Leyen trójai falova

Szintén kifogásolták a tiltakozó szervezetek, hogy az Európai Bizottság egy új testület felállítását tervezi, ezzel lehetőséget teremtve arra, hogy aránytalanul nagy beleszólásuk legyen a gazdák jövőjébe a civil szervezeteknek. Ismert, Brüsszel gyakran az NGO-lobbinak próbál a kedvében járni, részben politikai okokból, részben az Egyesült Államok érdekeit szem előtt tartva.

Az Európai Mezőgazdasági és Élelmiszer Tanács (EBAF) megalakításával egyébként az Európai Parlament képviselői és a tagállamok sem értenek egyet, mivel a tervek szerint nem lennének részesei az új testületnek.

A szeptember első napjaiban bemutatott jelentés és a Copa-Cogeca támogatása ellen először a visegrádi országok agrárkamarái szólaltak fel, beleértve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát is.

Bármikor visszatérnek az utcára a gazdák

A V4-ek agrárképviseletei mellett Európa meghatározó gazdaszervezetei is hasonló kifogásokat fogalmaztak meg.

– emelte ki Spanyolország legnagyobb gazdaképviselete, az ASAJA. Emlékeztettek, a növényvédőszer-használat további korlátozására tett erőfeszítések, az állattartás-ellenes agrárpolitika, vagy a Dél-Amerika országaival megkötött, ám máig nem ratifikált Mercosur-megállapodás életbe léptetése vörös vonal a termelőknek.

Budapest a kanyarban előzte Brüsszelt

Ursula von der Leyen szeptemberben arra tett ígéretet, hogy a „következő 100 napban” – a stratégiai párbeszéd következtetéseit is beépítve – mutatja be az Európai Bizottság új agrárprogramját. Szakértők szerint erre már csak 2025-ben kerülhet sor.

Közben a magyar uniós soros elnökség keretében, Nagy István agrárminiszter vezetésével a tagállamok minisztereit tömörítő Mezőgazdasági és Halászati Tanács már júliusban megkezdte a munkát. 

A gazdák érdekeit és elvárásait szem előtt tartó EU tagállamok így lépéselőnyben vannak a bizottsággal szemben, amely nem megszokott. A hagyományok szerint ugyanis az Európai Bizottság előterjesztéseiről tárgyalnak a tagállamok képviselői, ám az európai parlamenti választások miatt Budapest most jelentős lépéselőnyben van Brüsszelhez képest.