Fanta-botrány: évek óta élelmiszer-szemétdombnak nézik Magyarországot

Nyitókép forrása: Facebook

Évek, de talán évtizedek óta foglalkoztatja a közéletet idehaza és a közép-kelet-európai régióban az élelmiszerminőség – pontosabban szólva: a kettős élelmiszer-minőség – kérdése.

2017-ben például – tehát még a koronavírus-járvány előtt, az azt követő globális láncok összeomlását megelőzően – az agrártárca arról tájékoztatott, miután 24-féle azonos, vagy nagyon hasonló magyar és osztrák termékmintát hasonlított össze érzékszervi tulajdonságaik, összetételük és jelölésük alapján, hogy a Manner-édességek, a Nutella, a Nesquik kakaópor, a Paula puding, Landliebe tejberizs, Actimel joghurtital, a Coca-Cola, valamint Knorr porkeverékek esetében „egészen látványos, illetve érezhető volt a különbség”.

Kettős élelmiszer-minőség: megszólalt Orbán Viktor kormányfő

Szlovákiában hasonló eredményeket mutattak ki a vizsgálatok, és Lengyelországban, Csehországban is terítékre került, ezért a visegrádi négyek kezdeményező szerepet akartak játszani abban, hogy olyan szabályozást alakíthassanak ki, ami megakadályozza a kettős mércét ezen a területen.

Orbán Viktor magyar kormányfő akkor úgy fogalmazott:

A multik korábban szintén hárítottak, ha a minőségről volt szó

A multinacionális cégek persze rögtön cáfoltak; idehaza az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (új nevén: Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége – FÉSZ) például közleményben jelezte, a sajtóban megjelentek alapján a konkrét márkatermékek túlnyomó többségénél a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (NÉBIH) az összetételben nem talált különbséget, azok minden tekintetben megfeleltek az előírásoknak, a kifogások érzékszervi vizsgálatokon alapultak – állították akkor. Az élelmiszeripari nagyvállalatok egész Európát jellemzően egy vagy néhány üzemből látják el - írták.

Az Európai Bizottság sem talált semmit: rendben volt minden

A visegrádiaknak köszönhetően az Európai Parlament (EP), majd az Európai Bizottság (EB) is vizsgálni kezdte a kettős élelmiszer-minőség kérdéskörét a tagállamokban. 2019-re született meg az a bizottsági jelentés, amely arra jutott, nincs bizonyíték arra, hogy Közép- és Kelet-Európába, így Magyarországra rosszabb minőségű ételek jutnának, mint Nyugat-Európába.

Ugyanakkor a Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) egységes alapelveket és vizsgálati módszertant dolgozott ki, az újabb vizsgálatokat már e sztenderdek alapján végezték, például a NÉBIH is.

És most kirobbant a Fanta-botrány: kevesebb a narancs a magyar üdítőben, mint Nyugaton

Vagyis két éve el is készült a NÉBIH útmutatója az élelmiszerek kettős minőségének vizsgálatához, azonban lépten-nyomon a fogyasztó a mai napig belefut olyan súlyos minőségbeli eltérésekbe, mint a napokban kirobbant Fanta-botrány, tehát, hogy az idehaza forgalmazott Fantában fele annyi narancs van, mint a külföldön kapható Fantában.

A hivatal most azzal érvelt, a gyártó által meghatározott összetételt az adott ország fogyasztói elvárása befolyásolja, ezt nevezhetjük nemzeti ízpreferenciának. Az üdítőt gyártó Coca-Cola pedig azt írta, „a helyi és európai szabályozásoknak megfelelően receptúráinkat a helyi fogyasztói preferenciákhoz igazítjuk”.

Erre válaszolt Lázár János fideszes politikus, tárcavezető, aki nem kertelt közösségi oldalán: az az állami hivatal (utalva a NÉBIH-re), ami elfogadja azt a magyarázatot, hogy a gyártó szerint ezek a magyar igények, minden feladatára alkalmatlan.

Hozzáfűzte, egységesen kell fellépni a beszállítókat kihasználó, a vásárlókat meg lehúzó kereskedelmi szereplőkkel szemben.

„A SPAR, a Lidl és az Aldi leuraltak és letaroltak mindent! A tömegtermékek esetében nem érdekli más őket: minél többet eladni. Ez kiszolgáltatottá teszi a magyar embereket. Az élelmiszeripari szemét dömpingje – ami nem kereskedelmi, hanem közegészségügyi kérdés – csak erős kontroll mellett tartható kordában. Nem fognak koccintani a multik! Ez viszont nem hanta!” – fogalmazott.

Egy csütörtöki Facebook-posztjában pedig cáfolta azokat az álhíreket a tárcavezető, miszerint bizonyos üdítőitalokat – épp a Fanta-botrány hatására – betiltottak volna Magyarországon.