Kimutatható: tényleg a kapzsiság tornászta fel az árakat
Korábban soha nem volt még a magyar GDP-hez viszonyítva olyan nagy arányú a vállalkozások profitja, mint a tavalyi harmadik és negyedik negyedévben. Elemzésünk!
Az infláció még mindig fenyegetést jelent az Európai Központi Bank szerint, ezért egyelőre kivár a kamatcsökkentésével. Az uniós intézmények továbbra is a munkavállalókkal fizettetnék meg a Covid-19 járvány, a háború és a szankciók árát, miközben a rekord magas vállalati profitokból egy fillért sem láttak a dolgozók.
Nyitókép: Getty Images
A 2008-as válság óta 2022-ben csökkent először a keresetek vásárlóereje az Európai Unióban. A reálbér-csökkenés 2023-ban is folytatódott, noha a visszaesés kisebb mértékű volt.
A 2022-ben rekordszintre emelkedő infláció miatt az Európai Központi Bank (EKB) tíz alkalommal emelte a kamatszintet, amely jelenleg rekord magas, 4 százalékos. Az euróövezet húsz országának gazdasági kilátásait érdemben javító kamatcsökkentéssel ugyanakkor kivár az EKB, mivel attól tart, az év eleji bértárgyalásokon elért fizetésemelések miatt újra elindulna az áremelkedés.
Christine Lagarde, az uniós intézmény elnöke korábban többször is arra szólított, az ár-bér spirál kockázatának elkerülése érdekében a munkáltatók fogják vissza a keresetek emelését. Ennek meg is lett a következménye: az elmúlt két évben az árak jobban nőttek, mint a keresetek.
Lagarde ugyanakkor korábban azt is elismerte, hogy sok vállalat hasznot húzott az energiaválságból és az orosz-ukrán háborúból, valamint az arra válaszul meghozott uniós szankciókból.
rekord magas profitot, de a legtöbb szektorban szintén vaskos nyereséget realizáltak a piaci szereplők, miközben a munkavállalók fizetésének reálértéke csökkent, noha nominálisan nőttek a keresetek.
Ezt is ajánljuk a témában
Korábban soha nem volt még a magyar GDP-hez viszonyítva olyan nagy arányú a vállalkozások profitja, mint a tavalyi harmadik és negyedik negyedévben. Elemzésünk!
Az EKB márciusi előrejelzése szerint a közös valutát használó országok gazdasága idén stagnál, vagy rosszabb esetben csökken, élén Németországgal. A központi bank ráadásul a várakozásokkal szemben még mindig kivár a magas kamatszint csökkentésével. A magas kamatszint visszafogja a hitelfelvételt, ezáltal fékezi a beruházásokat, így végső soron a teljes uniós gazdaságot fékezi.
A kamatcsökkentés leghamarabb júniusban kezdődhet, de csak akkor, ha az év eleji bértárgyalások nem vezetnek érdemi fizetésemelésekhez.
Ez azt jelenti, hogy az EKB gyakorlatilag elismeri, de nem hajlandó figyelembe venni a vállalati profit rekordokat döntő növekedését amiből ráadásul a munkavállalók gyakorlatilag semmit sem kaptak vissza, miközben a túlzott áremelések miatt keresetük értéke visszaesett. Christine Lagarde korábban ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a béradatokkal szemben a nyereségre vonatkozó adatokról nincsenek részletes statisztikák, adatok hiányában pedig legfeljebb a versenyhatóságok vizsgálata tárhat fel tisztességtelen magatartást.
Az EKB az eurozóna húsz tagállamának munkavállalóit lényegében túszul ejtette. Világossá tették, hogy a reálbérek csökkenése és a béremelések további visszafogása előfeltétele annak, hogy a kamatok csökkenhessenek.
Az EKB – és a többi uniós intézmény – zöld utat adott az európai életszínvonal kelleténél is nagyobb csökkenését eredményező piaci gyakorlatnak: válság idején érdemes a szükségesnél jobban emelni az árakat, az így keletkező extraprofitból pedig nem szabad a munkavállalók keresetét emelni.
Noha az eurozóna inflációja 2,6 százalékra csökkent 2024 elejére, az EKB inflációs célja 2 százalék, ennek elérése és az újabb inflációs kockázat elkerülése érdekében – a keresetek további visszafogásával – kerülhető csak el az újabb áremelési hullám.
Míg Magyarországon a gazdaságpolitika egyik kiemelt célja a reálkeresetek újbóli, jelentős emelkedése, ezzel pedig a belső fogyasztás helyreállítása, addig Brüsszel és az EU-s intézmények továbbra is a gazdaság fékezésével és a kínálat visszafogásával próbálják kezelni az inflációt, amelynek eredménye, hogy a vártnál lassabban és több kockázattal normalizálódik az infláció a két évet átölelő ársokk után.
A közgazdászok egy másik, jelentős ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a bérek visszafogása miatt hosszabb ideig tarthat a gazdaság fellendülése, miközben a munkaerőhiány és a magas munkaerő-kereslet pont a fizetések emelését ösztönözhetné. A lakossági fogyasztás helyreállítása nélkül – szemben az EKB gazdaságpolitikai irányával – nem várható gyors gazdasági növekedés a következő években sem.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) a közelmúltban arra szólította fel az európai parlamenti választáson induló képviselő-jelölteket, hogy kezeljék kiemelten a munkavállalók keresetét, mivel béremelésre van szüksége Európának ahhoz, hogy legalább a Covid-19 járvány előtti szintet elérhesse a fizetések értéke.