Kik és hol élnek rosszabbul, mint négy éve? – A Republikon Intézet kampányméréséről

„A Horn Gábor vezette Republikon Intézet némi célirányossággal leporolta a Fidesz 2006-os, választási győzelmet nem segítő kampányának szlogenjét, miszerint »rosszabbul élünk, mint négy éve«, hogy e gondolat jegyében megszondáztassa a válaszadókat, vajon igaz-e mai napság a mondat. Noha az összegyűjtött eredmény Hornékat látszik igazolni, a tények és az  az egész Európai Uniót sújtó válság nagyban árnyalja a helyzetet. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból, összevetve az Erostat számaival kiviláglik, hogy, Magyarország az EU-s átlagnak megfelelően, vagy a fölött teljesít.

Mit mért a Republikon? 

»A 2006-os választás megnyerésére végül nem volt elégséges a »rosszabbul élünk« kampány, a választók többsége bizalmat szavazott az akkori kormánypártoknak és Gyurcsány Ferencnek. Ezek alapján a »rosszabbul élünk« üzenet nem találkozott a választók akkori helyzetérzékelésével. Nehéz utólag igazságot tenni, »rosszabbul éltünk-e« 2006-ban, mint 2002-ben. Az európai uniós csatlakozás és a fejlődés ígérete reménykedésre is okot adhatott, a gazdasági helyzetről jót is, rosszat is mondhatnánk: az államadósság és a költségvetési hiány növekedett, az infláció azonban csökkent, a GDP stabilan növekedett. Sorolhatnánk a számokat, a lényeg, hogy a Fidesz azt állította 2006-ban, hogy a baloldali kormányok alatt romlott a magyarok helyzete, az MSZP pedig azzal kampányolt, hogy rendbe hozták az országot« ‒ áll a kutatás előszavában.

A Republikon Intézet »Rosszabbul élünk, mint négy éve« című kutatása 2025. december 10-15. között zajlott, 1000 fő telefonos megkérdezésével.

Eredmények a teljes népesség körében:

• egyáltalán nem értek egyet: 15%
  inkább egyetértek: 26%
  teljes mértékben egyetértek az állítással: 43%
  nem tudja a választ / nem válaszolt: 8%

Tisza szimpatizánsok válasza:

• egyáltalán nem értek egyet: 1%
  inkább nem értek egyet: 4%
  inkább egyetértek: 23%
  teljes mértékben egyetértek: 70%
  nem tudja / nem válaszolt: 2%

Fidesz-KDNP szimpatizánsok szerint:

• egyáltalán nem értek egyet: 23%
  inkább nem értek egyet: 33%
  inkább egyetértek: 27%
  teljes mértékben egyetértek: 11%
  nem tudja / nem válaszolt: 4%

A »Tiszán-túli« ellenzék 57 százaléka teljes mértékben egyetért a mondattal, miszerint rosszabbul élünk, amíg a Mi Hazánk szavazók esetében ez a szám 30 százalék, a bizonytalanoknál pedig 39%.

Összegzésében a Republikon így fogalmaz: »a hat éve roskadozó magyar gazdasági környezetben, amely a válsággazdálkodás orvosi lovaként minden területen alulteljesít« ‒ vagyis a szakemberek ezt a megállapítást vonták le 1000 telefonáló válaszából.

Eme nyúlfarknyi »elemzés« nehezen vehető komolyan, különösen azután, hogy nem vizsgálja a pártpreferenciák befolyásolta szubjektív vélekedés erejét, és a politikai megosztottság valóságérzékelési kihatását.

Fenti ezer fős, közérzeti benyomásokat tükröző felmérés után most következzen a KSH mérésein alapuló összegzés.

A 2026-os esztendő kezdetén a magyar gazdaság és a családtámogatási rendszer olyan átalakuláson ment keresztül, amely egyszerre támaszkodik a munkaerőpiaci stabilitásra és a szociális háló célzott bővítésére. A foglalkoztatottsági adatok továbbra is figyelemre méltóak, hiszen a munkanélküliség 4 százalék körüli szintje az Európai Unió egyik legalacsonyabb értéke, miközben a foglalkoztatottság stabilan magas szinten maradt.

Ezzel párhuzamosan a jövedelmi viszonyok szintén jelentős elmozdulást mutatnak: 2025 novemberére a bruttó átlagkereset átlépte a 756 ezer forintot, aminek köszönhetően a nettó átlagbér immár meghaladja a bűvös 500 ezer forintos határt. Ez a növekedés részben az olyan húzóágazatoknak köszönhető, mint a továbbra is meghatározó autóipar vagy az exportorientált gyógyszeripar, miközben a gazdasági környezetet az infláció látványos mérséklődése és a jegybank megindult kamatcsökkentési ciklusa teszi kiszámíthatóbbá a 2022–2023-as csúcsidőszak után.

A kormányzati stratégia középpontjában álló otthonteremtési programok is szintet léptek 2026-ra. Az új CSOK Plusz bevezetésével a többgyermekes családok már magasabb támogatási összegekhez juthatnak, miközben a program kiterjesztése révén több ingatlantípus és régió vált elérhetővé, a folyamatot pedig kamatmentes hitellehetőségek segítik. Hasonlóan rugalmassá vált a Babaváró hitel is, amelynél a gyermekszámtól függő kamatkedvezmények mellett már a tőketartozás egy részének elengedése szintén lehetséges, sőt, a konstrukciót immár az egyedülálló szülők is igénybe vehetik. Az anyagi biztonságot tovább erősíti a családi adókedvezmény és a GYED összegének emelése, valamint az első gyermek születése után járó egyszeri anyasági támogatás.

A családok mindennapjait közvetlenül érintő jóléti intézkedések között kiemelt szerepet kap az ingyenes óvodai ellátás hároméves kortól, amelyet a bölcsődei férőhelyek folyamatos bővítése és az intézményeknek nyújtott extra támogatások egészítenek ki. A családi pótlék összege úgyszintén elmozdult a növekedés irányába, amennyiben az inflációhoz igazított rendszeres emelések mellett, a három vagy több gyermeket nevelők számára különösen magas juttatást biztosít az állam.

Az új támogatási formák már az élet minden területét lefedik, a fiatal házasok kedvezményes lakáshitelétől kezdve a családosok számára elérhető kedvező tanulmányi hiteleken át egészen a nagycsaládosok autóvásárlási támogatásáig.

A munka és a magánélet egyensúlyát modern eszközökkel ösztönzi a szabályozás, így a részmunkaidős foglalkoztatás és a kibővített gyermekgondozási szabadság mellett adókedvezmények segítik a home office-hoz szükséges technikai háttér megteremtését.

Az egészségügyi pillér részeként pedig olyan hiánypótló lépések történtek, mint a fiatalok számára biztosított ingyenes fogamzásgátlás, az államilag támogatott meddőségi kezelések szélesítése és a várandósgondozási szolgáltatások minőségi fejlesztése.

A számadatok szintjén mindez azt jelenti, hogy a csecsemőgondozási díjra fordított keret 153,4 milliárd forintra, a gyermekgondozási díj összege pedig 328,3 milliárd forintra nőtt, ami jelentős bővülés a 2022-es bázisévhez képest. Összességében a magyar állam 854,3 milliárd forintot különít el családtámogatási juttatásokra, ami 7,1 százalékos növekedést mutat az elmúlt három év távlatában.

Meglehet, hogy ezer ember úgy véli, rosszabbul élnek, mint négy éve, azonban a KSH rideg számai magukért beszélnek. Azaz nem élünk rosszabbul, mint négy éve, szemben az Európai Unió országainak zömével.

Hogyan élnek az unióban?

Mivel hazánk egy politikai-gazdasági közösség kis méretű exportvezérelt gazdasággal rendelkező tagja, nem függetlenítheti magát teljesen az EU-s tagországokban uralkodó tendenciáktól, mindenképpen meg kell vizsgálni, hogyan alakult az uniós országok helyzete az egymást követő válságokkal fémjelzett 2020-as években.

Az Eurostat legfrissebb, 2026 eleji adatai alapján az európai életszínvonal alakulása az elmúlt négy évben (2022–2026) kettős képet mutat: bár a nominális bérek és a bruttó hazai termék (GDP) növekedtek, a háztartások valós vásárlóereje rendkívüli nyomás alá került a vizsgált időszak első felében. Az uniós statisztikák szerint az életszínvonal egyik legpontosabb mérőszáma, a háztartások egy főre jutó valós rendelkezésre álló jövedelme (GHDI) 2022-ben és 2023-ban az Európai Unió legtöbb tagállamában stagnált vagy kismértékben csökkent. Ennek elsődleges oka az évtizedek óta nem látott inflációs hullám volt, amely különösen az energiaárak és az élelmiszerek frontján sújtotta a fogyasztókat, amelyet a bérek emelkedése csak késve tudott lekövetni.

Miközben a makrogazdasági mutatók 2026-ra már javulást jeleznek, a lakhatási költségek emelkedése és a hitelkamatok korábbi megugrása miatt sok európai állampolgár érzékeli úgy, hogy életszínvonala nem érte el a 2021-es, járvány utáni várakozások szintjét. Az Eurostat szerint az EU sikeresen elkerülte a rendszerszintű elszegényedést, ám a visszapattanás és a korábbi növekedési pálya elérése tagállamonként eltérő ütemben zajlik, a lakosság jelentős része pedig még mindig a 2022-2023-as sokk utóhatásait kezeli.”

Nyitókép: Faktum