Tovább csökken az élelmiszerek ára, mutatjuk mennyivel

Októberben egy számjegyűre lassult az infláció, éves alapon 9,9 százalékkal emelkedtek az árak. Az elemzők szerint borítékolható, hogy a fogyasztói árak emelkedésének üteme tovább lassul.

Kiemelten igaz ez a minden háztartást érintő élelmiszerárakra is, mivel az októberi árakhoz képest a legfontosabb termékek ára érdemben tovább csökkent november utolsó hetére.

Az év eleje óta csökkennek az árak

Szalai Piroska, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa, munkaerőpiaci szakértő a Mandiner megkeresésére emlékeztetett, tavaly szeptemberről októberre 1 százalékponttal nőtt az infláció, tehát a 2,6 százalékpontos idei csökkenésből 1 százalékpontot lehet a megemelkedett bázisnak tulajdonítani. 

Tehát októberben is összességében deflációt – az általános árszínvonal csökkenését – tapasztalhattunk, nem csupán dezinflációt, azaz az infláció csökkenését, az árak kisebb mértékű növekedését.

A szakértő kiemelte, hogy ha a januári árszínvonalhoz hasonlítjuk az egyes tagországok októberi adatait, akkor hazánkban e kilenc hónap – az Eurostat módszertana szerint számolt – együttes inflációja csupán 3,4 százalék, ami a tizenegyedik legalacsonyabb érték és kisebb, mint az uniós átlag. 

Az inflációcsökkenés mértékéről Szalai Piroska kiemelte: ha csak februártól néznénk ezt az évet és a teljes 12 hónapra vetítenénk az elmúlt háromnegyed évben tapasztalt inflációs folyamatot, akkor 5 százalék alatti szinten lenne csupán az infláció.

Minden rekordot megdöntött a trappista sajt

A januárig tartó áremelkedések során az élelmiszerek közül legnagyobb mértékben a trappista sajt és a vaj ára emelkedett. Ennek oka a tej világpiaci árának tavalyi magas szintje, valamint a hazai tejtermék-gyártás gyakorlatilag teljes hiánya.

Tavaly az Európát sújtó rendkívüli aszály miatt az egekbe szökött a tej világpiaci ára. A kereslet csökkenésének és a piaci visszarendeződésnek köszönhetően a nyerstej felvásárlási ára 2023 eleje óta folyamatosan csökken.

Részben ennek köszönhetően a tejtermékek fogyasztói ára is elviselhető szintre csökkent. Az áresés nyertese egyértelműen a trappista sajt, amelynek a bolti ára 40 százalékkal csökkent január óta, amikor elérte a 4700 forintot. Jelenleg egy kilogramm trappista sajtot annyiért vásárolhatunk meg, mint tavaly áprilisban, átlagosan 2700 forintért. A többi tejtermék ára is csökkent, a vaj mintegy 20 százalékkal az év eleje óta.

Jelentősen, mintegy 20 százalékkal lett olcsóbb egy év leforgása alatt a legtöbb tésztaféle. Ezzel szemben a 60-80 százalékos drágulás után mindössze 8-10 százalékot csökkent a kenyérfélék és a sütőipari termékek ára.

Nem szálltak el az árak az árstop után

Noha a kormány intézkedéseit bírálók egyöntetűen azt jelezték előre, hogy az árstop augusztusi kivezetésével az egekbe szökik az alapvető élelmiszerek ára, az árrobbanás elmaradt.

Ennek oka, hogy a világpiaci árak mérséklődtek, az árcsökkenésnek emellett jelentős lökést adtak a kormányzati intézkedések, beleértve a Gazdasági Versenyhivatal online árfigyelő rendszerét. Ennek köszönhetően valódi verseny kezdődött a kiskereskedelmi láncok között. Az árfigyelő hatása minden várakozást felülmúlt, kezdetben a láncok a napi árazásra is áttértek, hogy kedvezőbben kínálhassák termékeiket, mint a konkurencia.

Az árstop kivezetésétől napjainkig az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján számolva

• a csirkemell ára 7,6 százalékkal,
• a sertéscomb ára 15,8 százalékkal,
• a 2,8 százalékos UHT tej ára 11 százalékkal,
• a tojás ára 16,5 százalékkal,
• a búzafinomliszt ára 12,5 százalékkal
• az étolaj ára pedig 6 százalékkal csökkent.
• A kristálycukor ára viszont jelentősen emelkedett, 66,5 százalékkal.

Méregdrága marad a cukor

Az alapvető élelmiszerek közül tehát a cukor ára jelentősen nőtt. Ennek oka az El Nino jelenség, amelynek hatására a Csendes-óceáni térség keleti és középső részén emelkedik a vízfelszíni hőmérséklete. Ez a világ legnagyobb cukortermő vidékein – elsősorban Braziliában – aszályt okoz. Noha a cukornádtermés visszaeséséről egyelőre még nincsenek pontos információk, a piac már jó előre beárazta a folyamatot.

Nem csökkent mindennek az ára

A napi fogyasztási cikkek közül a mosószerek és az kisállateledelek ára emelkedett jelentősen az év eleje óta. 

A tusfürdő és más tisztálkodási szerek ára is 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedett, de 2023-ban két számjegyű mértékben drágult az ásványvíz és az üdítő is.

Mérsékelten, 3-4 százalékkal nőtt a töményszeszek ára, míg a sör 7-8 százalékkal volt drágább októberben, mint januárban.

A szolgáltatások közül a szállodai szobák ára nőtt jelentősen, január és október között mintegy harmadával kell többet fizetnünk a belföldi, kétágyas szállásokért.

A spekuláció bármikor visszatérhet

A tavalyi árrobbanást elsősorban az orosz-ukrán háború következtében beindult tőzsdei spekuláció okozta. A világpiacon pánik tört ki amiatt, mert az ukrán gabonaszállítmányok sokáig nem tudták elhagyni Ukrajna kikötőit az orosz blokád miatt. Később a szárazföldi folyosók megnyitásával és az átmeneti fekete-tengeri szállítást lehetővé tévő egyezmény miatt korrigáltak.

Jelenleg alacsony szinten van a gabonafélék világpiaci ára, de az aktuális árakat általában a bizonytalan termés-előrejelzések határozzák meg. A gabonaár hatással van szinte mindennek a fogyasztói árára, kiemelten az állati termékekére, mivel a terményárak emelkedése miatt a takarmányárak is nőnek.

Szintén meghatározó volt a tavalyi áremelkedés gyorsaságában az energiaárak soha nem látott mértékű emelkedése. Jelenleg a piaci árak viszonylag kiegyensúlyozottan mozognak, ám a háború előtti szintre várhatóan nem esnek vissza.

A világpiaci folyamatok miatt összességében a jelenlegi fogyasztói árszint lehet a meghatározó hosszabb távon, amennyiben nem következik be egy olyan újabb globális krízis, ami komolyan befolyásolja az alapanyag- és energiaárakat.

Nagyban befolyásolja emellett az árakat az a zöldpolitika, amely az Európai Unióban egyre nagyobb teret nyer, és sokszor szakmailag korántsem alátámasztott intézkedésekkel akarja csökkenteni a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátását, veszélybe sodorba az élelmezés-biztonságot.

Nyitókép: MTI/Lakatos Péter