Az erről szóló tájékoztatón Gwendoline Delbos-Corfield baloldali francia EP-képviselő lényegében elismerte, a háborúval kapcsolatos álláspontja miatt büntetnék a magyar kormányt.
***
Megírtuk: az Európai Parlament hét frakciójából öt, együtt a testület többségét alkotó Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP), a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), a Renew Europe, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens(EFA) és a Baloldal (GUE/NGL) egy határozatot terjeszt csütörtökön az EU parlamentje elé, amelynek többségi elfogadása szinte biztosra vehető.
A határozat fel fogja szólítani az Európai Tanácsot, hogy az uniós szerződések biztosította
Hazánk 2024 második felében töltené be az uniós féléves elnöki tisztségét. A tervről öt EP-képviselő közös sajtótájékoztatón számolt be szerdán délelőtt az EP brüsszeli épületében.
Thijs Reuten holland EP-képviselő, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége színeiben elmondta: Magyarország úgy akar uniós pénzekhez jutni, de a legkisebb erőfeszítéseket sem teszi meg a jogállamisági ajánlások megfogadására. „Az EU azonban nem egy ATM-gép, amelyből csak kivesszük a pénzt” – tette hozzá. Reuten szerint „a figyelmeztetéseken már rég túl vagyunk”, a magyar kormány kis törvényi változtatásai nem elegendőek, ezért most az Európai Tanács kezében van a döntés.
A holland EP-képviselő úgy vélte, Magyarország Putyin kezében van,
így nehezen lehet az EU elnöke – főleg úgy, hogy elnökként „a saját agendáját tolná” – fogalmazott.
Sophie In 't Veld, a Renew Europe képviselőcsoport holland EP-képviselője közölte: az öt frakció egyetértett abban, hogy
jelenleg a „Godot-ra várunk”, ezért azt szeretnék, ha Orbán kihagyná az elnökséget. Mint fogalmazott, Johannes Hahn költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztos megtévesztően nyilatkozott nemrég, amikor azt mondta: közel a megegyezés Magyarországgal az uniós pénzek ügyében, ugyanis az Európai Bizottság nem tárgyalhat erről, csak értékelheti azt, hogy Magyarország a jogállamisági feltételeknek eleget tesz-e – „Ez a jogállamiságról szól ugyanis, nem a költségvetési feltételekről” – tette hozzá.
A liberális képviselőnő hangsúlyozta: a magyar elnökségről a Tanácsnak egy erős határozatot kell hoznia, ugyanis Orbán a Tanácsban tudja érvényesíteni akaratát, ezért ott kell megakadályozni ezt.
„Meg kell fosztanunk a publicitástól a magyar elnökséget,
ehelyett azoknak kellene nyilvánosságot biztosítanunk, akiket Magyarországon elhallgattatnak, újságíróknak, tudósoknak, ngo-knak és egyebeknek” – tette hozzá.
Malin Björk, a Baloldal frakció svéd EP-képviselője jelezte: az EP-küldöttség tagjaiként sokuk személyesen járt Magyarországon, beszéltek magyar emberekkel, tudják, mi a valóság, a baj tehát a demokrácia hiánya.
A baloldali képviselő szerint most az Európai Parlamentnek kell határozottan jeleznie, hogy „elefánt van a porcelánboltban”, az EU nem engedheti meg, hogy Magyarország a soros elnöke legyen, amíg nem tesz eleget a jogállamisági követelményeknek,
„nem demokratikus állam nem lehet EU-elnök”.
„Az egész EU-t gyengítené a magyar elnökség”, mert Orbán és Putyin kapcsolata kellemetlen az EU számára, így meg kell fosztani az elnökségtől – zárta mondandóját Björk.
Gwendoline Delbos-Corfield francia EP-képviselő, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportjától leszögezte: Magyarország nem igazi demokrácia, csupán egy választási demokrácia – ezt több think tank és nemzetközi szervezet is megállapította már. „2011 óta jelzi a bajokat, figyelmezteti az EU Magyarországot.
Lehet-e az EU-nak olyan elnöke, amely 12 éve nem reagál érdemben az uniós kritikákra?”
– tette fel a költői kérdést a képviselő.
Delbos-Corfield szerint a 7-es cikkely szerinti eljárás nagyon fontos intézmény, és az uniós szerződések lehetőséget adnak a Tanács számára is a renitens államok megrendszabályozására. A Parlament erre kéri most a Tanácsot, az erről szóló határozatot az öt frakció támogatni fogja. Kitért ugyanakkor arra is, nem értett egyet azokkal az aggályokkal, miszerint nem szabad foglalkozni a soros elnökség megvonásának kérdésével, mondván, ezt „le kell nyelni”, az „elnökségi ciklusban amúgy sem történik semmi”. A Magyarországról a Tavares- és a Sargentini-jelentés után készített újabb jelentést jegyző Delbos-Corfield indoklása szerint azért is fontos kérdés hazánk 2024-es soros elnöksége, mert 2024 második félévében vennék át hivatalukat az EP-választás után az új képviselők, akik az új Bizottságot is megválasztják majd.
További adalék, hogy addig szerinte
nem ér véget az orosz-ukrán háború, amivel „kapcsolatban a magyar kormánynak igen hangos álláspontja van, s nem mindegy, mit képvisel az uniós elnökség az ügyben”.
Vagyis a fegyverszünetet és békekötést szorgalmazó polgári kabinet az ő megítélése szerint már csak emiatt sem lenne méltó a soros elnökség ellátására.
Isabel Wiseler-Lima luxemburgi EP-képviselő, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoportjának képviseletében hasonló szellemben nyilatkozott: a szerződések által biztosított 7-es cikkely szerinti eljárás felhatalmazza a Tanácsot, hogy büntetőintézkedéseket hozzon tagállamok ellen, ezért az EP ennek fényében kéri erre Magyarország esetében.
„A Tanácsnak döntenie kell, ez egy nagyon nehéz döntés lesz, de az EU tekintélye múlik rajta”
– fogalmazott az EPP képviselőnője.
--
--
Nyitókép: A brüsszeli Európai Parlament Paul-Henry Spaak épületrésze 2023. április 18-án (forrás: JAMES ARTHUR GEKIERE / Belga via AFP)
A kormányfő Sátoraljaújhelyen ismertette, hogy a skandináv országban bűnözői hálózatok gyerekeket használnak gyilkosként, tudva, hogy a rendszer nem ítéli el őket.
Az Európai Tanács elnöke úgy hazudtolta meg az Európai Bizottság elnökét, mint Tarr Zoltán Magyar Pétert.
Az uniós tagállamok egy része továbbra is rátenné a kezét a mintegy 210 milliárd euróra.
António Costa leszögezte, hogy az orosz agresszió csak még eltökéltebbé teszi az EU-t az Ukrajna melletti kiállásban.
A magyar miniszterelnök szerint az EU-tagság önmagában nem nyújt biztonsági garanciát Ukrajna számára.
Magyarország nem írta alá az Európai Tanács közös nyilatkozatát Donald Trump és Vlagyimir Putyin közelgő találkozója kapcsán – erről Kacsoh Dániel kérdezte a miniszterelnököt.
Az uniós vezetés azon dolgozik, hogy a magyar vétót úgy megkerülje, mintha nem is létezne.
Robert Palladino szerint hamarosan találkoznia kellene Donald Trumpnak és Orbán Viktornak.
