Már előre félnek a lengyel elnökségtől is, akik 2025-ben lennének soros elnökök januártól júniusig.
A Meijers Committee készített egy 14 oldalas tanulmányt arról, hogy hogyan lehetne megakadályozni azt, hogy Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnöke legyen. A tanulmányban nem kisebb célra vállalkoztak, mint hogy elvegyék a soros elnökséget a magyaroktól és a lengyelektől is.
Összesen 3 megoldást dolgoztak ki, hogy „minimalizálják annak kockázatát, hogy az elnökséget gyakorló tagállamban megoldatlan jogállamisági problémák és az EUSZ 2. cikkében foglalt alapvető értékek egyéb megsértése befolyásolja a Miniszterek Tanácsának megfelelő működését, a többi uniós intézménnyel való együttműködését és az EU működését szélesebb értelemben”. A tanulmányban nem csak érvelnek, hanem fel is szólítanak arra, hogy a Tanács és a többi uniós intézmény használja fel ezt a három megoldást, hogy biztosítsák az „EU működésének integritását”.
Az első javasolt megoldása a holland bizottságnak az, hogy hazánktól a spanyolok és a belgák, a lengyelektől pedig Dánia és Ciprus egész egyszerűen vegye el összeférhetetlenségre hivatkozva mindazokon a tanácskozásokon való elnöklést, ahol kényes ügyek, azaz a jogállamisággal kapcsolatos témák merülnének fel, legyen az a hetedik cikkellyel kapcsolatos esemény, vagy a Bizottság jogállamisági jelentésével kapcsolatos.
Így a másik kettő tagállam „biztosítanám, hogy az uniós értékeket tiszteletben tartsák és megvédjék az elnökségi hármasokban, amelyekért társfelelősek”.
„Bár ez a lehetőség első látásra nem tűnik vonzónak e két tagállam számára, a következő két lehetőség létezése, és annak valószínűsége, hogy közvetlen megállapodásuk hiányában ezek alapján cselekedni fognak, fontos lehet számításaik szempontjából” – írták.
A második megoldási javaslat szerint van olyan jogalkotási lehetőség, hogy megkavarják a soros elnökség sorrendjét, így hazánk és Lengyelország nem kerülne most sorra, egészen addig, amíg a Bizottság szerint el nem hárultak a jogállamisági veszélyek.
A harmadik megoldási lehetőség arról szól, hogy az Európai Tanácsnak joga van megszabni azt, hogy milyen feltételeknek megfelelő ország láthatja el a soros elnökséget. Eddig ezt a jogát egyetlen egyszer használta, akkor is csak formális jogalkotásra, mégpedig olyanra, aminek gyakorlati hatása nem volt.
„Gyakorlati szempontból, ha végül úgy döntenek, hogy elhalasztják Magyarország és Lengyelország elnökségét, akár a jelenlegi lehetőségek kihasználásával, akár a jogszabályok és szakpolitikai intézkedések módosításával, akkor a 2024 második fele előtti rövid idő alatt két megoldás kínálkozik” – szögezték le, mégpedig az, hogy felosztják a magyar és lengyel időt az előttünk és utánunk lévőknek, valamint teljesen újra rendezik a sorrendet.
Már csak az a kérdés, hogy akar-e a Tanács szembe fordulni ennyire látványosan Magyarországgal és Lengyelországgal, valamint, hogy ez a két ország mit válaszol majd.
Nyitókép: Pixabay
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Nem csak Ukrajnában terjednek a vadabbnál vadabb pletykák.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
