Már előre félnek a lengyel elnökségtől is, akik 2025-ben lennének soros elnökök januártól júniusig.
A Meijers Committee készített egy 14 oldalas tanulmányt arról, hogy hogyan lehetne megakadályozni azt, hogy Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnöke legyen. A tanulmányban nem kisebb célra vállalkoztak, mint hogy elvegyék a soros elnökséget a magyaroktól és a lengyelektől is.
Összesen 3 megoldást dolgoztak ki, hogy „minimalizálják annak kockázatát, hogy az elnökséget gyakorló tagállamban megoldatlan jogállamisági problémák és az EUSZ 2. cikkében foglalt alapvető értékek egyéb megsértése befolyásolja a Miniszterek Tanácsának megfelelő működését, a többi uniós intézménnyel való együttműködését és az EU működését szélesebb értelemben”. A tanulmányban nem csak érvelnek, hanem fel is szólítanak arra, hogy a Tanács és a többi uniós intézmény használja fel ezt a három megoldást, hogy biztosítsák az „EU működésének integritását”.
Az első javasolt megoldása a holland bizottságnak az, hogy hazánktól a spanyolok és a belgák, a lengyelektől pedig Dánia és Ciprus egész egyszerűen vegye el összeférhetetlenségre hivatkozva mindazokon a tanácskozásokon való elnöklést, ahol kényes ügyek, azaz a jogállamisággal kapcsolatos témák merülnének fel, legyen az a hetedik cikkellyel kapcsolatos esemény, vagy a Bizottság jogállamisági jelentésével kapcsolatos.
Így a másik kettő tagállam „biztosítanám, hogy az uniós értékeket tiszteletben tartsák és megvédjék az elnökségi hármasokban, amelyekért társfelelősek”.
„Bár ez a lehetőség első látásra nem tűnik vonzónak e két tagállam számára, a következő két lehetőség létezése, és annak valószínűsége, hogy közvetlen megállapodásuk hiányában ezek alapján cselekedni fognak, fontos lehet számításaik szempontjából” – írták.
A második megoldási javaslat szerint van olyan jogalkotási lehetőség, hogy megkavarják a soros elnökség sorrendjét, így hazánk és Lengyelország nem kerülne most sorra, egészen addig, amíg a Bizottság szerint el nem hárultak a jogállamisági veszélyek.
A harmadik megoldási lehetőség arról szól, hogy az Európai Tanácsnak joga van megszabni azt, hogy milyen feltételeknek megfelelő ország láthatja el a soros elnökséget. Eddig ezt a jogát egyetlen egyszer használta, akkor is csak formális jogalkotásra, mégpedig olyanra, aminek gyakorlati hatása nem volt.
„Gyakorlati szempontból, ha végül úgy döntenek, hogy elhalasztják Magyarország és Lengyelország elnökségét, akár a jelenlegi lehetőségek kihasználásával, akár a jogszabályok és szakpolitikai intézkedések módosításával, akkor a 2024 második fele előtti rövid idő alatt két megoldás kínálkozik” – szögezték le, mégpedig az, hogy felosztják a magyar és lengyel időt az előttünk és utánunk lévőknek, valamint teljesen újra rendezik a sorrendet.
Már csak az a kérdés, hogy akar-e a Tanács szembe fordulni ennyire látványosan Magyarországgal és Lengyelországgal, valamint, hogy ez a két ország mit válaszol majd.
Nyitókép: Pixabay
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
„Nem szabad Magyarországnak kiadni egy antifasisztát sem” – jelentette ki az újdonsült EP-képviselő.
A Bloomberg szerint a legjobb helyzetben a magyar miniszterelnök van.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
