Alkotmányos követelményeket szolgál a választókerületi rendszer arányossá tétele
Elemzést adott ki az Alapjogokért Központ.
Az EP jövő héten szavazhat a politikai nyilatkozatról. Dornfeld Lászlót, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjét a lehetséges következményekről kérdeztük. Szerinte magyar elnökség eléggé kritikus időpontra, a jövő júniusi EP-választások utánra esik. Ekkor fejezi be munkáját a most hivatalban lévő, Von der Leyen-féle Bizottság, s ekkor kell megválasztani az új testületet. Márpedig a jelöltállításban a fő szerep a Tanácsé.
„Az Európai Unió eddigi történetében nem fordult még elő olyan, hogy egy tagállam esetén hivatalosan kétségbe vonnák azt, hogy az alkalmas-e a Tanács elnöki tisztségének vitelére. 2011-ben, mikor hazánk legutóbb ezt a posztot betöltötte, már voltak ilyen jellegű támadások a sajtóban. Akkoriban az Alaptörvény elfogadása, illetve a médiatörvény kapcsán értek tartalmában a mostanihoz hasonló alaptalan vádak minket” – idézte fel a Mandinernek Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Megírtuk: az Európai Parlament (EP) június elsejei plenáris ülésén újabb állásfoglalást készül elfogadni a magyarországi jogállamiság helyzetéről és a befagyasztott uniós forrásokról.
A még formálódó ötpárti határozati javaslat kiszivárgott tervezete
miközben „megsérti az EU alapvető értékeit és nem tartja magát a lojális együttműködés elvéhez”. A tervezet szerint az EP felszólítja a Tanácsot, találjon megoldást a problémára, másként a parlament fog közbeavatkozni, az Európai Bizottságot pedig arra, találjon módot arra, hogy az uniós források eljussanak a polgárokhoz és a vállalkozásokhoz akkor is, ha a magyar kormány nem hajlandó megfelelni a jogállamiság elvárásainak.
A tervezet „megalapozottságát” az EP zöldpárti Daniel Freund részvételével Budapesten járt, ellenzéki politikusokkal kiegészült költségvetési ellenőrző bizottságának tapasztalata volt hivatott megadni.
Ez nyilvánvalóan egy virtigli politikai nyilatkozat, ám nézzük az esetleges jogi következményeket! A Tanács elnöki tisztségéről az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikke rendelkezik, eszerint azt „egyenjogúságon alapuló rotációs rendszer” alapján kell betölteni, az EU működéséről szóló szerződés 236. cikke értelmében pedig a Tanács minősített többséggel fogadja el ezt.
Az erről szóló 2009-es határozat 2030-ig tartalmazza az elnökség betöltésének sorrendjét.
Dornfeld szerint mindezek alapján
„Ez persze az EU-n belül nem jelent semmit, hiszen mindig ott van a kezükben a hivatalban lévő Bizottság megbuktatásának eszköze. Ezzel voltak képesek elérni a nekünk járó uniós pénzekkel kapcsolatos vita során azt, hogy az EB ne fogadja el a magyar teljesítést, s azt javasolja, hogy a források egy részét fagyasszák be. A Tanácsra ebből a szempontból nehezebb nyomást gyakorolniuk, de nem elképzelhetetlen, hogy valamiféle jogalkotási kezdeményezést várnak el, ami – az Európai Unió Bíróságának utólagos jóváhagyásával – egyszerűen felülírja a Szerződéseket, a szükséges egyhangúság nélkül, mint az történt pont az említett uniós források befagyasztásánál” – részletezte a szakértő.
Szerinte fontos azt is látni, miért támadják a magyar elnökséget, a „velünk szemben folytatott jól megszokott politikai boszorkányüldözésen, és a hazánkat a háborúba rántani próbáló politikai-pénzügyi zsaroláson túl ugyanis más jelentősége is van az ügynek”. A magyar elnökség eléggé kritikus időpontra esik – mutatott rá az elemző –, a jövő év június 6-9. között tartott EP-választások utánra.
A jelöltállításban a fő szerep a Tanácsé, amelynek aktuális elnöke hatalmas informális befolyással rendelkezik annak munkájára – fejtegette Dornfeld László.
„Brüsszelben attól tartanak tehát, hogy a magyar elnökségű Tanács olyan Bizottságot próbál majd meg felállítani, amely az arrafelé divatos zsebtömés, illetve a szűk liberális elit ideológiája helyett inkább Európa népeinek érdekeit képviseli majd. A valós népképviselettől, az európai keresztény értékektől és a békétől pedig úgy rettegnek, mint ördög a tömjénfüsttől” – fogalmazott az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
A tervezet kapcsán többen kifejtették véleményüket. „Teljesen érdektelen, hogy a fizetett politikai provokátorok által hergelt EP mit gondol erről az ügyről – hiszen a Parlamentnek a soros elnökséghez semmi köze. Mi pedig tesszük a dolgunkat: készülünk” – kommentálta például lapunknak a fejleményt Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár, az uniós elnökség előkészítéséért felelős kormánybiztos.
Deutsch Tamás EP-képviselő pedig úgy látja, ez a tervezet legfeljebb egy politikai nyilatkozat, a nyomásgyakorlás újabb eszköze, de arra nem alkalmas, hogy elvegye tőlünk a soros elnökséget.
A radikális baloldal évszázada alkalmazza az erőszakot, mindig el akarnak venni valamit az emberektől.
Jogokat, tulajdont, akár az életünket, újabban a szülők jogát a gyerekneveléshez vagy az uniós forrásokat az országtól. Most is ezt csinálják: el akarnak venni valamit azoktól, akik nem értenek velük egyet. A főbűn továbbra is a 2010-es, illetve az azóta született választási eredmények. Ezt nem tudják megbocsátani a magyaroknak Brüsszelben” – magyarázta, megjegyezve, az EP által elfogadott határozatok sajnálatos módon mára egy ócska baloldali hírlevéllé silányultak.
Varga Judit igazságügyi miniszter arról beszélt: „Az uniós elnökség nem jog, hanem kötelezettség. Amit vállaltunk, azt tisztességgel teljesíteni fogjuk, ezt nem veheti el tőlünk senki. Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja. Már korábban is ellátta az EU Tanácsának soros elnökségét, és így lesz ez 2024-ben is. Jól haladunk az uniós elnökség előkészítésével és olyan fontos, a bevándorláspártiak számára nem kívánatos témákat kívánunk napirendre venni, mint az európai demográfiai kihívások, a migráció helyett a családpolitika.”
Nyitókép: Daniel Freund Twitter-oldala