A török ellenzék sem tudott olyan alternatívát felmutatni, amely túlmutatott volna a „Zárjuk le az Erdogan-korszakot” mottón – mondta lapunknak Biró András, a XXI. Század Intézet kutatója.
Már a hatpárti ellenzéki együttműködés megszületésekor kérdéses volt, hogy egy olyan, pusztán hatalomtechnikai okokból összeálló koalíció, amelyben a liberálisoktól a konzervatívokon át az iszlamista mindenki megtalálható, képes lesz-e olyan alternatívát felvázolni a választóknak, amely túlmutat azon a jelszón, hogy „Zárjuk le az Erdogan-korszakot” – mondta a Mandinernek Biró András, a XXI. Század Intézet kutatója, a török elnökválasztás vasárnapi, második fordulóját értékelve.
A választási eredmények pedig azt mutatták, hogy ez az ellenzéki formáció nem működőképes, a parlamenti választások esetében már az első körben megszerezte a többséget az Erdogan által vezetett koalíció – tette hozzá.
A török Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) elnöke, Ahmet Yener vasárnap este jelentette be, hogy a közel végleges adatok alapján
A választás második fordulójában Erdogan 52,14 százalékot szerzett, míg az ellenzéki jelölt, Kemal Kilicdaroglu, a Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke a voksok 47,86 százalékát kapta meg.
Erdogan már vasárnap bejelentette győzelmét, amelyhez Orbán Viktor magyar miniszterelnök is gratulált.
Az elnökválasztás során azért kellett második fordulót tartani, mert a május 14-i első fordulóban egyik indulónak sem sikerült abszolút többséget szereznie. Az első fordulóban a hivatalban lévő elnök 49,51 százalékot kapott, Kemal Kilicdaroglu 44,88 százalékkal lett második, míg a harmadik jelölt Sinan Ogan, a voksok 5,17 százalékát szerezte meg.
Biró András kifejtette: noha a jelenlegi elnök pártjának, az AKP-nak, ez volt a legrosszabb választási eredménye az elmúlt húsz évben, a vele koordináltan induló nacionalista MHP szereplése ezt kompenzálta. Azok a szavazók ugyanis, akik csalódtak az AKP-ben, nem az ellenzékhez vándoroltak, hanem a Erdogan hasonlóan nacionalista, iszlamista ideológiát valló szövetségeséhez.
Az ellenzék nem tudott tőkét kovácsolni ebből a helyzetből. Biró András szerint ez a választás is azt támasztja alá, hogy – ahogy Magyarországon is – egy szélsőbaltól a szélsőjobbig terjedő,
Egy ilyen koalíció nem bír mobilizációs erővel az erős identitással rendelkező szavazókra, hiszen ha van közöttük egy olyan párt, amellyel egy választó egyáltalán nem tud azonosulni, akkor inkább otthon marad – mutatott rá a kutató.
Az eredményhez ugyanakkor az is hozzájárult, hogy az elnökválasztás első fordulójában harmadik helyen végző Sinan Ogan egy Erdogantól még inkább jobbra álló jelölt volt, aki a második fordulóban beállt a jelenlegi elnök mögé – tette hozzá Biró. Ogan eleve egy protestjelölt volt Edogannal és fő kihívójával, Kemal Kilicdarogluaval szemben. A mostani részvételi adatok alapján pedig arra lehet következtetni, hogy a második fordulóban Ogan híveinek jelentős része otthon maradt, ami szintén Erdogannak kedvezett – mondta portálunknak a kutató.
Nyitókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök beszédét hallgatják támogatói az ankarai elnöki palota előtt (MTI/EPA/Necati Savas)
Orbán Viktor nem hátrált meg, vétózott Brüsszelben, érzi, hogy mögötte van az utca. A Tisza jelöltjei folyamatosan hibáznak, Magyar Péter okkal ideges. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Büszkévé tették Magyarországot! Kezdődhet az ünneplés!
Tét nélküli lehet a török–magyar-találkozó, ha...
Egy hét alatt ez már a második alkalom.
Egyre feszültebb a légkör.
A török kormány rendkívüli intézkedéseket mérlegel, határzárakkal és pufferzónákkal készül.
Isztambuli edzője nyilatkozott a magyar szélső állapotáról. Sallaira fontos feladatok várnak a közeljövőben.
Az ukrán zsarolás elbukott az uniós csúcson. Orbán Viktor megállította Zelenszkijt: amíg Magyarország nem kap olajat, addig Ukrajna sem kapja meg a 90 milliárd eurót. A Stratéga vendége Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter. Házigazda: Pócza István
