Aljas módon szállt bele a magyar elnökségbe a svéd EU-ügyi miniszter
Jessica Rosencrantz számára csak Ukrajna létezik.
A Foreign Policy amerikai lap annak járt utána, hogyan csinált az Orbán-kormány Magyarországból sikeres modellt az amerikaiak számára, és miért jönnek ide oly sokan a tengeren túlról.
„Orbán politikája, hogy jobboldali értelmiségi központot csináljon Magyarországból, az egekbe vitte népszerűségét az amerikai konzervatívok között” – írja a Foreign Policy amerikai külpolitikai magazin május 19-i riportjában. Hozzáteszik: „A konzervatív amerikaiak Magyarországra zarándoklása természetesen nem véletlen, hanem kormányzati politikai eredménye. Ez egy tudatos soft power-politika – amiről úgy tűnik, pont úgy működik, ahogy eltervezték”
A lap első megszólalója Rod Dreher, aki újra felidézi, hogy egy vallásszabadságról szóló konferencián járt először Magyarországon 2019-ben, amelynek a résztvevőivel egyszer csak közölték, hogy szívesen találkozna velük Orbán Viktor. Dreher azt hitte, csak egy kézfogás és fotó lesz, de hosszú beszélgetés lett belőle, Orbán pedig minden kérdésükre válaszolt. A miniszterelnök azt is jelezte, hogy a konzervatívok otthonra találnak Budapesten – Rod Dreher ezt csak kedves udvariaskodásnak vélte akkor, de azóta a dolog megvalósult.
Rod Dreher ma a Danube Institute-nál dolgozik, ahol a hálózatépítés a feladata – írják. Mint mondja: „Ez olyasvalami, amit szeretek csinálni, az intellektuális munka. Azt tapasztalom, hogy sok konzervatív, aki korábban nem is gondolt Magyarországra, érdeklődik az ország iránt. Akárhová utazom, többet akarnak tudni.”
Szerinte két oka van annak, hogy Orbánék tudatos hálózatépítésbe kezdtek. Az egyik, hogy Magyarország elszigetelt Európában a jobboldali politikája miatt, a konzervatív értelmiségiek pedig más narratívát képviselnek, mint Brüsszel vagy Washington. A másik ok az, hogy a konzervatív intézetek és kapcsolatok akkor is megmaradnak, ha Orbán már nem lesz hatalmon. Ahogy fogalmaz: „Szerintem a másik oka annak, hogy az Orbán-kormány felépítette ezeket az intézeteket a kormányzati pénzek és hatalom segítségével az az, hogy tudja, hogy nem lesz örökké miniszterelnök. A Fidesz nem lesz hatalmon örökké. És ezért szeretné, hogy legyen egyfajta mélyállam, ami képes lesz túlélni, bármi is jön.”
Az amerikai konzervatívok közt azután nőtt meg hirtelen a magyar miniszterelnök népszerűsége, hogy Rod Dreher közbenjárásával 2021-ben elhívták Magyarországra Tucker Carlsont – írja a lap.
A Foreign Policy ezután az Alapjogokért Központ által Budapestre hozott amerikai jobboldali CPAC-konferencia szerepéről ír, megemlítve, hogy már másodszor rendezték meg azt Budapesten, és számos fontos amerikai személyiség fellépett rajta.
A Foreign Policy rámutat, hogy Orbán amerikai népszerűségének oka hazai sikere, az, hogy négyszer egymás után választást nyert antiwoke, bevándorlásellenes, családpárti, antiliberális és a keresztény értékeket védelmező politikájával. Igaz, a lap szerint Orbán egy „nagyon aránytalan” választási rendszerben győzött – csak azt nem teszik hozzá, hogy a 2010 előtti magyar választási rendszer sem volt sokkal arányosabb, és hogy az amerikai még aránytalanabb. Viszont rámutatnak: míg az amerikai republikánusok a szabad piacot szeretik és ellenzik az állami beavatkozást, addig Orbán erős államot épít.
Ezután a lapnak Gladden Pappin texasi politológia professzor, az MCC vendégprofesszora beszél a magyar családpolitikáról, mely részben a demográfiai hanyatlás lelassítását és megállítását szolgálja. Mint mondja: sokaknak nem lenne otthona a magyar családpolitika nélkül, és azt nem csak a jobboldaliak támogatják. A Foreign Policy összefoglalja a gazdaságpolitika munkavállalás-stimuláló aspektusait, és hogy ennek következtében 11-ről 4 százalékra csökkent a munkanélküliség (hozzáteszik, hogy a kritikák szerint a közmunkaprogram résztvevőinél fontos faktor a helyi hatalomtól való függés is). És bár Orbán 2013-ban azt mondta, a jóléti államnak vége van, dolgozó államra van szükség, a jóléti állam megmaradt Magyarországon, csak épp a dolgozó középosztályra koncentrálódik.
Pappin szerint amit meg kell tanulni Orbántól, az az elképzelés, hogy az állam a szociálpolitika vezére. Ugyanis az amerikai hispánok konzervatívok, viszont a demokratákra szavaznak a Demokrata Párt szociális politikája miatt. Ha a republikánusok eltanulnák ezt Orbántól, akkor a hispánok gond nélkül szavazhatnának a demokratákra.
Rod Dreher szerint a a társadalom legfontosabb intézményeit elfoglalta a baloldal, beleértve a vállalatokat és az egyetemeket. A republikánusok viszont még mindig úgy kormányoznak, mint a nyolcvanas években, és az a mantrájuk, hogy a magánszektor az magánszektor. A magánszektort azonban elfoglalta a woke baloldal, és így ők vannak hatalmon. Dreher szerint az amerikai kormánynak határozottabban be kellene avatkoznia, hogy az egyetemek visszatérjenek a klasszikus liberalizmus elveihez.
Sőt, Dreher szerint Ron DeSantis floridai kormányzó lényegében orbáni politikát csinál, például a szülők oktatással kapcsolatos jogait védelmező floridai törvény nagyon hasonlatos a magyar gyermekvédelmi törvényre.
Végül a Foreign Policy megemlíti, hogy létrejött az MCC helyi intézete Brüsszelben is. Ennek vezetője, Frank Füredi azt mondta a lapnak: Orbán a konzervatívok hosszú távú túlélése érdekében ellen-értelmiséget, párhuzamos értelmiségi tereket teremt.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd