A Nyugaton belül Magyarország állította fel a józanság mércéjét – Gladden Pappin a Mandinernek

2023. április 14. 13:45

A Magyar Külügyi Intézet új elnökével a magyar külpolitika minőségéről, amerikai-magyar kapcsolatokról és a magyar elszigeteltség oldásának lehetőségeiről beszélgettünk.

2023. április 14. 13:45
null
Kohán Mátyás

Gladden Pappin (*1982, St. Louis) magyar állampolgársággal rendelkező amerikai politológus. Három diplomáját – köztük közpolitika doktorátusát – a Harvard Egyetemen szerezte. 2017-ben az American Affairs, a legelismertebb amerikai konzervatív közpolitikai folyóirat társalapítója, 2021 óta vezeti a Postliberal Order Substack-blogot. A Dallasi Egyetemen tanít docensként politológiát. 2021 szeptembere óta a Mathias Corvinus Collegium vendégoktatója, a Magyar Külügyi Intézet leendő elnöke.

***

Ha egy magyar rákeres arra, hogy ki vezeti a Magyar Külügyi Intézetet, mostantól a történelmünk során először nem magyar nevet fog találni. Mi motivál egy amerikait arra, hogy átvegye egy kis közép-európai ország állami külügyi háttérintézményének vezetését?

Számomra Magyarország a sorsdöntő ország. Már jóval azelőtt, hogy ideköltöztem volna, támogattam az Istenhez, hazához és családhoz való magyar hozzáállást, különösen a magyar családpolitikát tártam példaként Amerika elé, és Magyarország védelmében írtam többek között a Newsweek hasábjain. Régóta az amerikai és európai konzervatívok összekapcsolásán dolgozom.

Hiszen végtére is közös a civilizációnk: Amerikát európai bevándorlók építették, köztük számos közép-európai is.

A feleségem családja a Felvidékről származott el évszázadokkal ezelőtt, unokatestvérei ma is Szlovákiában élnek. Magyar állampolgár vagyok én is, ő is, gyermekeink is azok.

Mikor először csatlakoztam a Mathias Corvinus Collegiumhoz, a Magyarország jelentőségébe vetett szenvedélyes hit inspirált – különösen is a család és a kereszténység védelme melletti hősies elkötelezettsége, és az eltökéltsége amellett, hogy túlél és virágozni fog. Azóta a Tucker Carlson Tonighttól tudományos konferenciákig mindenhol beszéltem a magyar gondolatról, elősegítendő a magyar, amerikai és egyéb nézőpontok közötti kölcsönhatást. A Magyar Külügyi Intézet elnökletének felelősségét nagyon komolyan veszem. Magyar állampolgárként megtisztelő családom és jómagam számára is, hogy ezen az új módon szolgálhatjuk hazánkat.

Mi haszna származhat a magyar kormánynak, illetve végső soron a magyar nemzetnek abból, hogy ezt a feladatot amerikai szakember veszi át?

Magyarország konnektivitásban utazik: a magyar perspektíva nyílt, mentegetőzés nélküli védelmében, a szövetségeseinkkel és partnereinkkel való együttműködés alapjainak megtalálásában. Ma az amerikai konzervatívok is néznek Magyarországra, nem csak fordítva, mint évekkel ezelőtt. Az is kulcsfontosságú, hogy Magyarország értse többek között az amerikai politikacsinálók gondolkodását. Tizenkét évet töltöttem a Harvard Egyetemen, ahol a közpolitika PhD-met is szereztem, ezért ismerem az amerikai gondolkodásmódot, az amerikai politika elmúlt harminc évének sikereit és súlyos hibáit is.

A hidegháború utáni világrendet megalapozó liberális feltevések a jövőben nem lesznek jó utmutatók.

Miközben sok amerikai tekint Magyarországra a józan ész bástyájaként, fontos, hogy közösen gondolkodjunk az eljövendő globális változásokról. De bárhogy is legyen, a visszajelzés rendkívül fontos a számomra, és örömmel várom, hogy minden álláspontot meghallgathassak Magyarország külügyeinek jövőjével kapcsolatban.

Milyen módon szeretné újragondolni a Magyar Külügyi Intézet munkáját?

A Magyar Külügyi Intézet lenyűgöző szakértelemmel bíró intézmény a külügyek számos terén, perspektívája pedig határozottan magyar. Ezért az intézet szakértelme egyre értékesebbé válik. A kutatócsoportok tudása gazdag, az operatív igazgatók pedig ütőképes működést építettek fel – örömmel dolgozom ilyen imponáló csapattal.

Napjaink rohamosan változó geopolitikai helyzetében szükség van a magyar szakértelemre – és Magyarország külpolitikai elemzésének is be kell ágyazódnia ebbe a tágabb keretbe. Nem tudom, hogy fog állni a világrend tíz vagy húsz év múlva, de egy dolgot tudok: az emberi természetről szóló klasszikus feltevések visszatérőben vannak. Nem egyszerűen csak gyökértelen kozmopoliták vagyunk, akik nem szorulnak rá az otthonra vagy a nemzetre – arra vagyunk hívatva, hogy védjük meg gyermekeinket, és tápláljuk családjainkat. Ezen perspektívákat hozzuk majd össze annak érdekében, hogy jobban lássuk a nemzetközi kapcsolatok tétjeit, hogy

terjesszük a magyar nézőpontot a nemzetközi porondon, és hogy Budapestre hívjuk mindazokat, akik felismerik, miért is fontos innen is megnézniük a dolgokat.

Az Intézet mostantól közvetlenül a miniszterelnöknek dolgozik. Milyen igényeket fogalmazott meg Önök felé?

Orbán miniszterelnök mindig azt mondta, hogy Magyarország nem képes túlélni az őt körülvevő trendek megértése nélkül. Tavaly óta világos, hogy a hidegháború utáni liberális világrend szétesik. A geopolitikai blokkok nem nézik jó szemmel a hozzánk hasonló országokat, de szükség szüli a találékonyságot, és a magyarok megtalálják a módját annak, hogy túléljenek és boldoguljanak. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a miniszterelnök szeretné begyűjteni a Magyarországon belüli nézeteket a külügyek kapcsán, és szélesíteni a kapcsolatainkat a külvilággal az ottani lehetőségek beazonosítása és kiaknázása érdekében. A Külügyi Intézet elnökeként az a célom, hogy a geostratégiai jelentőségű ügyekben, valamint az intézetet illető minden más külügyben teljeskörűen informáljam a miniszterelnököt.

Milyennek ítéli a magyar külpolitika minőségét úgy gondolatban, mint gyakorlatban? Miben állnak főbb erősségei és hiányosságai?

Magyarország külpolitikáját földrajzi helyzete realistává és praktikussá tette. Nem akarok túlzottan misztikusan hangzani, de sok nehéz évszázad után a Kárpát-medence a viszonylagos nyugalom régiója, ahol Európától Ázsiáig és Amerikáig látni a forduló szeleket. Néha felmerül az az érthető tendencia, hogy Magyarországot globális trendek alóli elszigetelt kivételnek tekintsük – de a dolog ennél mélyebb. Mikor Magyarország a keresztény civilizációt védi, a természeti törvény és a klasszikus politikai gondolkodás mély kútjaiból merít, melyek túlnyúlnak a nemzeti határokon. De Magyarországnak nem szabad túl szégyenlősnek lennie! Néha felmerül a kétely: szerény mérete mellett vajon Magyarország valóban lehet-e példa?

Ezen túlmenően csak a legnagyobb tisztelettel tudok beszélni Magyarország diplomáciai testületeiről és külpolitikai csapatairól, akik a szakmaiság szobraiként végzik munkájukat.

Hogyan tud az Intézet hozzájárulni Magyarország jelenleg legsúlyosabb kihívása, az európai közösségen belüli elszigeteltség megoldásához?

Nem nézetjük rövid távon Magyarország Európán belüli kihívásait: a fundamentumok Magyarország Európán belüli szoros integrációja felé mutatnak. Ezeréves múltunk ellenére a szenvedések néha megkísérthetnek minket, hogy úgy gondoljuk, megérkeztünk a történet végére. De Magyarország nem az utolsó bástya – sokkal inkább a józanság világítótornya, melyhez sok egyéb globális szereplő igazodik, privátim gyakrabban, mint nyilvánosan. Nem egyszerűen csak az ellenséges globális liberalizmus helyi kivétele vagyunk, hanem egy előremutató példája annak, miként szülhetnek és erősíthetnek meg a konzervatív keresztény elköteleződések egy egészséges társadalmat. Ugyanakkor a geopolitikai változások új életesélyt adtak az Európai Uniónak. Ahoz, hogy a kontinens túlélhessen és boldogulhasson, az európai országoknak ki kell jönniük egymással – azaz ki kell jönniük Magyarországgal is.

Az USA és Magyarország kapcsolatai történelmi mélyponton vannak. Az USA egy olyan kettős adóztatási egyezményre sem tartja érdemesnek Magyarországot, amilyenje még Oroszországgal is érvényben van. Vannak-e javaslatai arra nézvést, hogy a magyar oldal miként tudná reparálni ezt a viszonyt?

és értékeli az Egyesült Államokhoz fűződő szoros kapcsolatot, ezt biztonsággal tudom. Végső soron a fundamentumokra kell fogadnunk: a Magyarországot és az Egyesült Államokat összekötő kapcsolatban néha lesz feszültség, de alapvető ellenkezés nem. Az Egyesült Államok és Magyarország nem szorultak be alapvető erőforrásvitába vagy lényegi geopolitikai viszályba. Véleményem szerint emellett az amerikai nép összességében is osztja a magyar elkötelezettséget a család és a keresztény civilizáció mellett. Magyarország Washingtonban pillanatnyilag sajnos ellenszélben van. Bár az ebben érintett ügyek bonyolultak, hidegebb fejekre van szükségünk, hogy érvényesülhessen annak tudata, hogy a kétoldalú együttműködés mindkét fél érdeke.

A Magyar Külügyi Intézet jelentős bővítésen is megy keresztül. Milyen szakembereket keres, és hogyan igyekszik meggyőzni őket arról, hogy Önnek dolgozzanak?

A világ körül számos szakértő látja, hogy új kép bontakozik ki egy domináns globális hatalom nélkül. Magyarországnak e téren gazdag tapasztalata van, könnyű innen látni a dolgokat. Aki látni akarja létrejönni az új világot, annak Budapesten kell lennie, és a Magyar Külügyi Intézet ebben jelentős szerepet fog játszani. Munkára fel!

Nyitókép: Mátrai Dávid

Összesen 156 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
mrjkovacs
2023. április 14. 20:33
Papagájt tessék! Papagájt tessék! Olcsó a papagáj.
Lajoss
2023. április 14. 18:48
Hol vettétek ezt a srácot? :)
Dezsőke
2023. április 14. 17:55
békét
kunfia
2023. április 14. 16:17
Ma Magyarországon a józanság orbáni mértéke a szabad pálinkafőzés és a vödör.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!