Mutatjuk, pontosan mi baja Magyarországnak az ukrán nyelvtörvénnyel, ami miatt blokkoljuk Ukrajna NATO- és EU-tárgyalásait

Ahogyan arról a Mandineren is beszámoltunk, Szijjártó Péter nemrég a hazánk tiltakozása ellenére összehívott NATO-csúcs kapcsán kijelentette: Magyarország nem tudja támogatni Ukrajna EU-s és NATO-s integrációját, amíg a kárpátaljai magyar iskolák veszélyben vannak.

A külgazdasági és külügyminiszter Facebook-bejegyzésében felidézte: miközben 1300 magyarországi iskolában és óvodában fogadunk be Ukrajnából menekült gyerekeket és diákokat, aközben Ukrajnában 99 magyar általános és középiskolát fenyeget a bezárás veszélye az ukrán oktatási törvény miatt. Hozzátette:

„Az elmúlt nyolc évben folyamatosan kaptuk az ígéreteket az ukrán hatóságoktól, hogy meg fogják oldani ezt a problémát, azonban valójában nem tettek semmit” – írta Szijjártó Péter.

Miként alakult az ukrán nyelvtörvény, amely a kárpátaljai magyarokat is sújtja?

Minden a 2017-es oktatási törvénnyel kezdődött, melynek értelmében a magyar kisebbség óvodától egyetemig anyanyelvén tanulhat. A 2017-es törvénynek azonban pár évvel később, 2020-ban dolgozták ki a részletszabályait, amelyekben már ennek éppen az ellentettje szerepel. Ahogy a Mandineren is összefoglaltuk korábban,

Az elsőosztályú állampolgárok az ukránok, akik első osztálytól érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak. A másodosztályú állampolgárok az „őshonos népek”, azaz gyakorlatban a krími tatárok, akik – az ukrán államnyelv alapos oktatása mellett – szintén első osztálytól érettségiig saját nyelvükön tanulhatnak. A krími tatárok megkülönböztetése önmagában jogilag semmilyen módon nem indokolható, kizárólag politikai megfontolásból született döntés volt, hiszen semmivel nem őshonosabbak ők, mint a kárpátaljai magyarok, a nyugat-ukrajnai lengyelek vagy a Csernyivci környéki románok.

Utóbbiak ugyanis – mivel az EU valamely hivatalos nyelvét beszélik – harmadosztályú állampolgároknak számítanak, akik csak 1-4. osztály között tanulhatnak anyanyelvükön, utána felmenő rendszerben (ötödikben 20, kilencedikben 40, tíz-tizenkettedikben 60 százalékos arányban) iskolai óráik egyre nagyobb részét ukránul kapják. végül pedig ennél is rosszabbul jártak a negyedosztályú, nem EU-s nyelvet beszélő állampolgárok, azaz az oroszok és a belaruszok, akiknek már ötödiktől 80 százalékban ukránul kell tanulniuk.

Ezután következett a 2019-es ukrán nyelvtörvény,

Az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló törvényt sietve, még az új államfő, Volodimir Zelenszkij hivatalba lépése előtt fogadta el a parlament. Petro Porosenko leköszönő államfő írta a jogszabályt nem sokkal Zelenszkij eskütétele előtt.

E törvény értelmében Ukrajna minden állampolgára köteles B1-es szinten beszélni az ukrán nyelvet. A törvény azonban itt nem állt meg: az ukrán nyelv ennél magasabb szintű ismeretére és állásának betöltése során használatára is köteles minden kormányzati tisztviselő, parlamenti képviselő, illetve az ezen tisztségekre pályázó jelöltek; minden állami alkalmazott; minden önkormányzat polgármester és helyettesei; minden jegybanki alkalmazott; minden rendőr és a hadsereg minden tisztje; minden ügyész, bíra, ügyvéd, közjegyző; minden oktatási vezető és tanár; minden egészségügyi alkalmazott állami és önkormányzati intézményekben; valamint minden állami és önkormányzati cég minden alkalmazottja.

„A törvény kifejezetten büntethetővé teszi azt, ha a felsorolt személyek munkájuk során nem ukránul beszélnek. Teljesen mindegy, hogy egy odesszai orosz ajkú rendőr beszél-e egy helyi orosszal, vagy egy munkácsi magyar orvos egy magyar beteggel, ha nem ukránul beszél, büntethető” – fogalmazott korábban Kohán Mátyás a Mandineren.

A jogszabály ellen akkor hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát.

S ahogy fent írtuk, mindezen felül az ukrán nyelv _nem használatáért_, illetve a szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyezett.

Zelenszkij a törvény parlament általi megszavazásakor ígéretet tett arra, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt abból a szempontból, hogy tiszteletben tartja-e a jogszabály minden állampolgár jogait.

Nem sokkal ezután azonban az ukrán nyelvtörvény újabb cikkelye lépett hatályba, amely az államnyelv internetes használatát és a termékekre telepített felhasználói felülettel rendelkező számítógépes programok nyelvi beállításait szabályozza. Vagyis minden egyes Ukrajnában bejegyzett vállalkozás, állami intézmény és kommunális szervezet hivatalos internetes honlapja, közösségi oldala, YouTube, Viber és Telegram csatornái, illetve egyéb alkalmazásai ukrán nyelvű változattal is kell, hogy rendelkezzenek.

Később, a 2021 júliusától érvényes nyelvhasználati előírásokban pedig már olyan pontok is szerepeltek, hogy az állami munkahelyen dolgozók rendelkezzenek ukrán nyelvvizsgával; hogy minden rendezvényt kizárólag ukránul lehet lebonyolítani, az ukránul nem tudó előadók szövegét le kell fordítani; minden reklám, plakát és egyéb hirdetés csak ukrán nyelvű lehet; a múzeumok, galériák kísérő hanganyagainak ukránul kell szólniuk; minden nem ukrán nyelvű színdarabot és mozifilmet csak ukránul lehet előadni, illetve levetíteni; a kiadók kiadványainak és a könyvtárak könyvállományának fele ukrán nyelvű kell hogy legyen.

Ekkor már a románok is felemelték a szavukat a nyelvtörvénnyel kapcsolatban. A román külügyminisztérium sajnálatosnak tartotta, hogy az ukrán parlament egy „hiányos, jogszűkítéseket lehetővé tevő, az országban élő nemzeti közösségek igényeit figyelmen kívül hagyó” kisebbségi törvényt fogadott el, ezért felszólította az ukrán felet, hogy kérjen újabb ajánlást az ügyben a Velencei Bizottságtól és ültesse is át a gyakorlatba az Európa Tanács alkotmányjogi konzultatív testületének javaslatait.

2022 telén az ukrán parlament új törvényt fogadott el a nemzeti kisebbségekről, hatályon kívül helyezve a korábbit, ugyanis a törvény elfogadása az egyik feltétele volt annak, hogy Ukrajna megkezdhesse a tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásáról. Az előterjesztés rögzíti a „nemzeti kisebbségek (közösségek)” fogalmát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kötelezettségeit, képviselőinek jogait és azok érvényesítését szolgáló állami politika sajátosságait, valamint a központi végrehajtó szerv hatásköreit a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelme terén. A törvény ötödik cikkelye pedig garantálja Ukrajna állampolgárainak az alkotmányban meghatározott társadalmi, gazdasági, kulturális és nyelvi jogokat, illetve szabadságjogokat, tekintet nélkül arra, hogy milyen etnikai származásúak, nemzeti kisebbségekhez tartoznak, vagy sem.

Olga Sztefanisina Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettese azt nyilatkozta:

S persze ne feledkezzünk meg a folyamatos támadásokról, fenyegetésekről, kitiltásokról, szisztematikus zaklatásokról és jogfosztásokról sem, amelyek mindeközben a kárpátaljai magyarokat és azok kisebbségi politikai vezetőit érik. A magyar nyelven kívül a magyar feliratok, helységnévtáblák és zászlók is lassan tiltólistára kerülnek – a Munkácson történt magyartalanítás ékes példája mindennek.

2017-ben Ulana Suprun, Ukrajna akkori egészségügyi minisztere, aki letagadta kettős állampolgárságát, és az amerikaiak embere volt, azt nyilatkozta a Mandinernek, hogy szerinte az ukrajnai kisebbségiek ukránok, mivel Ukrajnában születtek. Bicskanyitogató nyilatkozat volt, főleg egy Amerikában felnőtt ukrán részéről.

Nyitókép: kárpátalja.net