Szisztematikus zaklatás és jogfosztás – magyartalanításba kezdtek Munkácson

Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban

Az utóbbi hetekben rendőrök lepték el Munkácsot és a kistérség több más települését, s leszedették a középületekről a magyar trikolórt. A túlnyomó többségében magyarok lakta Fornoson, ahol a községházáról az utasítás ellenére a helyén maradt a lobogó, maguk a rendőrök távolították el. Bátran, éjfélkor. Zászlótlanították a munkácsi, a fornosi és a derceni magyar intézményeket – óvodákat, iskolákat –, valamint a magyarországi fenntartású Munkács Futball Akadémia Dercenben működő épületéről leszerelték a magyar nyelvű táblákat is.

A hivatkozási alap egy állítólagos rendelet volt, miszerint kizárólag ukrán szimbólumok jelenhetnek meg egy közintézményen. Azonban a Kárpátalja hetilap a történtek nyomába eredve kiderítette, hogy

illetve ha elfogadott volna is, az magasabb szintű jogszabályokba ütközne.

Felmondtak több, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséghez közel álló, ismert magyar intézményvezetőnek is, köztük a városi tanácsban a szövetség képviseletét ellátó, a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskolát tizenhét éve igazgató Schink Istvánnak. 2024-ig szólt volna a szerződése, de mint kiderült, nyugdíjaskorára hivatkozva fel tudtak neki mondani.

Végül helyi kis diplomáciai arculcsapásként még a kárpát­aljai magyar kulturális szervezetekkel érkező

hogy megkoszorúzza az idén kétszáz éve született Petőfi Sándor szobrát: indoklás nélkül közölték, hogy megtiltották a megemlékezést. A miniszterelnöki megbízott erről interjúban számolt be a Mandinernek. Szili Katalin tarthatatlannak nevezte a nemzeti jelképeink, illetve a magyar intézményvezetők ellen folytatott hadjáratot. Mint fogalmazott: „Szomorú,hogy miközben sajnálatosan háború van a keleti végeken, az ukrán vezetésnek és ezen belül a Munkácsi járásnak arra is akad energiája, hogy a nemzeti kisebbségeivel, elsősorban a magyarokkal szemben fellépjen.”

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár elfogadhatatlannak nevezte a történteket, egyúttal reményét fejezte ki, hogy az ukrán adminisztráció változtat a helyzeten, és európai módon kezeli az ott élő kisebbségeket. Reagált a külügy is: Menczer Tamás kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-oldalán szólította fel a munkácsi kistérség vezetőit, hogy azonnal fejezzék be a magyarokkal szembeni atrocitásokat. „Nem értjük pontosan, hogy a magyarellenes döntések és intézkedések hogyan segítik az Oroszország ellen vívott háborúban Ukrajnát” – jegyezte meg. Felszólította a kijevi vezetőket, hogy haladéktalanul tegyenek meg mindent a magyarellenes döntések visszavonásáért és a korábbi állapot helyreállításáért.

Menczer kiemelte:

A történtek egyelőre – mint arra Menczer Tamás is rámutatott – csak a munkácsi kistérségre jellemzők, nem egész Kárpátaljára. A szomszédos nagylucskai kistérség magyarlakta településein továbbra is lengnek a magyar zászlók, s úgy tudni, a hatóságok eddig kifejezetten védték a lobogókat és a magyar feliratokat a rongálóktól.

Hogy mi történt, az csak körvonalazható. A tájékozódást nehezíti az ukrán hadi cenzúra, mert lehetetlenné teszi, hogy az emberek szabadon elmondhassák, mi történt. Álhírterjesztés címén súlyos börtönéveket szabhatnak ki az emberre, és minden olyan információ álhírnek címkézhető, ami nem tetszik a kijevi központnak.

Mindenesetre több forrásunk egyértelműen Viktor Baloha korábbi és Andrij Baloha jelenlegi munkácsi polgármestert és köreiket teszi felelőssé a történtekért.

Az idősebbik Baloha polgármesterként, majd a kárpátaljai területi adminisztráció elnökeként nem folytatott magyarellenes politikát, sőt erős ruszin és regionális kötődése miatt a magyarok egyfajta természetes szövetségesének is tűnhetett, 2017-ben azonban felült a hungarofóbvonatra. Állítólag azért, hogy az oroszbarát Viktor Janukovics egykori elnökkel való szövetségét feledtesse. 2018-ban például azzal az ötlettel állt elő, hogy az ukrán állam vásárolja fel a Magyarországra áttelepült beregszászi magyarok üresen álló otthonait, és költöztessen beléjük kelet-ukrajnai menekülteket, hogy megszűnjön a város magyar jellege.

Ebben a közegben távolították el Munkácson a korábbi városi tanács engedélyével a két nép megbékélése jegyében felállított turulszobrot, s a felháborodásra reagálva a jelenleg parlamenti képviselőként ténykedő

Egy másik alkalommal apró korcsoknak és fasisztáknak bélyegezte a magyarokat. Egyszer azt is kijelentette, hogy „Magyarország összes emlékét ki kell törölni Kárpátaljáról”.

Hogy mennyire őszinte a hirtelen támadt hungarofóbia, kérdéses, valószínűleg éppen annyira, mint a korábbi magyarbarátság. „Baloha oligarcha: a pénzt és a hatalmat szereti” – világosít fel egy forrásunk.

Háborús időkben, különösen, ha a fronton nem mennek jól a dolgok,

Amikor a kárpátaljai 128. dandárt – számos magyarral a kötelékében – most kellett hazarendelni a frontról, mert olyan súlyos veszteségeket szenvedett. Ukrajna védelmében.

Nyitóképen: Munkács vára ukrán lobogóval. Fotó: Shutterstock