A másfél órás alkotás legnagyobb erőssége a rengeteg archív felvétel, amelyek révén nemcsak a kivételes zongorista, hanem a kivételes ember is közelebb kerül hozzánk.
„Virtuóz vagyok, tudom, annak születtem”, mondja a film egy pontján Cziffra György, de olyan természetességgel, sőt szerénységgel, hogy eszünkbe sem jut kételkedni a kijelentés igazságában. Annál is inkább, mert Cziffra – és ez igen ritka eset – nemcsak a maga, hanem a külvilág megítélése szerint is valóban egyedülálló zseni volt. Ráadásul amolyan népmesei szegénylegényként, jó néhány próbát kiállva nyerte el jutalmát:
Hogy öröksége ne halványuljon el, azért egykori tanítványai, kollégái és az általa létrehozott, a fiatal tehetségeket felkaroló franciaországi, senlis-i székhelyű Cziffra Alapítvány is nagyon sokat tesznek. De talán senki nem annyit, mint Balázs János, a magyarországi Cziffra Fesztivál alapítója és igazgatója, aki zongoraművészként maga is az improvizatív, romantikus, a zenei határokat feszegető, Cziffra mellett Liszt Ferenc nevével is fémjelzett játékmód híve és gyakorlója.
Nem véletlen, hogy Petrovics Eszter filmjében is ő a nézők kissé elfogódott, tisztelettudó, komoly kalauza. Az életút hagyományos, születéstől a halálig való felmondása persze önmagában kevés volna, hogy a még akár rajongói figyelem is másfél órán át kitartson. Ahhoz maga Cziffra György kell. Méghozzá szó szerint: a rengeteg archív felvétel, köztük francia és magyar televíziós interjúk emberként is közelebb hozzák ezt a remek kiállású, határozott, jó humorú, de önmagával szemben folyton kritikus, a munkát a tehetséggel egyenértékűnek tartó, különös tehetséget.
Aki nem a semmiből jött, hiszen cigány zenész, cimbalmos édesapjától nyilván örökölt némi muzikalitást. De hogy ép lélekkel és jó kedvvel túlélte a nyomort, a saját csodagyerekségét, a háborút, a gyaníthatóan egészen derűs, de a kiteljesedésre lehetőséget nem adó bárzongorista éveket, a feleségével való szökési kísérletért kapott börtönt – karmester fia tragikus halálán kívül szinte mindent –, azt már saját magának, a megtörhetetlen belső erejének köszönhette.
„A virtuozitás, a spontaneitás, a nyitottság, a szabadság Cziffra előadói egyéniségét éppúgy jellemezte, mint életét és az emberekhez való viszonyát. Nagyon fontos volt számára Magyarország, itt vált művésszé, de a világsikert Párizs hozta meg számára.
A filmben Cziffra életútjával a XX. század történelme is összefonódik”
– mondja a rendező nagyon pontosan. És mondják, mesélnek róla a nemzetközi zenei élet kiválóságai, Balogh Kálmán, Cyprien Katsaris, Michel Sogny, Vásáry Tamás, valamint a közelmúltban elhunyt Szakcsi Lakatos Béla is. És persze mindennél jobban mesél róla a zene, elsősorban a saját zongorajátéka, amelyben még a hozzám hasonló botfülűek is megérzik a szenvedélyt, egyediséget.
„A küldetés nem más, mint a többi ember érzelmi forrásainak őrzése” – írta Cziffra György Ágyúk és virágok című, Magyarországon 1983-ban megjelent, kalandregénynek is beillő önéletrajzában. Szerencse, hogy vannak jó páran, akik ma ugyanúgy a magukénak érzik és viszik tovább ezt a gondolatot.
A Tele van a két kezem boldogsággal legközelebb március 31-én, Zalaegerszegen, a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben látható majd, és a közeljövőben az MTVA is műsorára tűzi.
Cziffra 100 -- Tele van a két kezem boldogsággal – előzetes:
Nyitókép: Cziffra György (Cziffra Fesztivál)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Az MVM Future Talks, Magyarország egyik legmeghatározóbb online tudományos eseménye 2020 óta minden évben a tudomány valamely izgalmas területével foglalkozik: az elmúlt években szó esett az egészségmegőrzésről, a mesterséges intelligenciáról, és a Föld jövőjéről is. Az idei évben az űr került középpontba.
Az ellenzéki műsorvezető valószínűleg már bánja, hogy ebbe beleállt.
A Mandiner kárpátaljai kényszersorozásokról szóló dokumentumfilmjének második részével rajta szeretnénk segíteni.
Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár a kultúra hídszerepéről és a 26 országban jelen lévő Liszt Intézetek missziójáról.
Magyarország friss Nobel-díjas írója a svéd közszolgálati televíziónak adott interjút.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
