1848-49 hősei nem ellenségként tekintettek Európára
„Gondolkodó, tanult fiatalok voltak Petőfiék, akiknek volt egy víziójuk Magyarországról. Tudták mit akarnak, és hajlandóak voltak tenni ezért. Elhitték, hogy a fiatalok is véghez tudnak vinni nagy változásokat. Elhitték, hogy nekik is lehet politikai véleményük és beleszólhatnak az ország sorsába, sőt, alakíthatják is azt. Utcára mentek és kirobbantották azt a forradalmat, amire egész történelmünk során büszkén leszünk.
Széchenyi István is sokat járt külföldre. Körbenézett Európában, és korszerű tudást hozott haza. Széchenyi művelődni járt Bécsbe, egyesek riogatni járnak oda. Széchenyi egy évnyi teljes jövedelmét ajánlotta fel a magyar tudomány fejlesztésére, egyesek a saját zsebükbe lapátolják a magyarok vagyonát. Széchenyi és Kossuth vitája máig érettségi tétel, egyesek több mint egy évtizede menekülnek a viták, a kérdések, és az észérvek elől.
1848-49 hősei nem ellenségként tekintettek Európára. Utolérni, megelőzni, és nem megállítani akarták őket. Mi nem csak március 15-én, hanem minden nap merítünk erőt a márciusi ifjak hazafiasságából és haladó szelleműségéből.”
Nyitókép: Facebook
Összesen 54 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Megint hülyét mondott. A Habsburg és az orosz birodalom együtt Európának több mint felét alkották és ellenség voltak.
Fegyőr nem tudja, mi a különbség az ésszerű kritika és ellenségnek tekintés között.
Miről beszélsz? Oroszország és a Habsburg birodalom nem volt ellensége Magyarországnak 1849-ben és nem képezték együtt Európa nagyobbik felét?
Bejelentkezés