Kína és az USA hasonlóan fejlődtek a technológia terén még néhány évvel ezelőtt is – de vajon mivel rendelkezik az USA, ami Kínának nincs, és amivel lekörözte a legnagyobb kelet-ázsiai országot?
Néhány évvel ezelőtt még úgy tűnt, a technológiai fejlődést illetően Kína egy ütemben halad az USA-val. Az erőviszonyok Kína irányába billentek, mivel bőséges adatokkal, ambíciózus vállalkozókkal, képzett tudósokkal és támogató politikával rendelkezett. Az ország vezette a világot a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabadalmi bejelentések terén.
Mára sok minden megváltozott. A Microsoft – az amerikai technológia egyik jól ismert ikonja – segített az OpenAI nevű startup vállalkozásnak abban, hogy megalkossa kísérleti chatbotját, a ChatGPT-t. A kínai technológiai vállalkozók pedig megdöbbentek. Sokan közülük rájöttek, hogy valójában
„Miért nem Kínában találták fel a ChatGPT-t?” – kérdezték. „Mekkora a ChatGPT-szakadék Kína és az Egyesült Államok között?”
Alapvetőbb kérdéseket is feltettek az ország innovációs környezetével kapcsolatban: a mindent eluraló digitális hallgatózás, a pontrendszer és cenzúra, a geopolitikai feszültségek és a kormány növekvő ellenőrzése a magánszektor felett olyan tényezők, amelyek a világban szinte egyedülállóvá teszik Kínát. Csak éppen nem jó értelemben. Vajon ez a túlzott kontroll elhalványítja Kína vonzerejét az innovációk felpörgetett megjelenése számára?
„Bármely jelentős technológiai termék fejlődése elválaszthatatlan attól a rendszertől és környezettől, amelyben működik” – mondta Xu Chenggang, a Stanford Center on China's Economy and Institutions vezető kutatója.
Az 1990-es évektől kezdve az ország legnagyobb technológiai vállalatai külföldi pénzből finanszírozott magánvállalkozások voltak. A kormány többnyire békén hagyta az iparágat, mivel nem számított arra, hogy ilyen meghatározó eleme lesz a jövőnek.
A 2010-es évek közepére Kína az Egyesült Államokkal vetekedő technológiai hatalommá vált. Akkoriban technológiai vállalataik nagyjából ugyanannyit értek a piacokon, mint amerikai társaik. A kínai vállalatok számos terméke, például a WeChat üzenetküldő alkalmazás és az Alipay fizetési szolgáltatás jobban működött, mint a hasonló amerikai szolgáltatások. A világ minden tájáról özönlött a kockázati tőke. Egy ideig a vezető ország ugyanannyi egymilliárd dollárnál nagyobb piaci értékű startup vállalatot (úgynevezett unikornist) termelt ki, mint a Szilícium-völgy.
Mindez azonban az elmúlt néhány évben megváltozott, amikor Peking az ország legnagyobb technológiai vállalatai és legnevesebb technológiai vállalkozói ellen indított eljárást. A legemlékezetesebb Jack Ma meghurcolása volt, amelyről a Makronóm nemrég közölt részletes anyagot.
A kínai pártvezetés célja ezzel az volt, hogy egyetlen intézmény vagy személy se gyakorolhasson akkora hatást a kínai társadalomra, mint maga a kommunista párt. A kormány részesedéseket és igazgatósági jogot szerzett néhány ilyen kulcsfontosságú techvállalatban, így tényleges irányítást is szerzett. A szorongató eszközöket használó „államosítás” következményeként Peking megszelídítette az iparágat, és megfojtotta annak innovatív erejét – állítja a New York Times szakírója.
Ám a technológiai cégek és a befektetők saját magukat is hibáztathatják azért, hogy lemaradtak Szilícium-völgyi társaiktól. Még mielőtt a kormány elkezdte volna nem túl jó gazdaként kézbe venni őket,
állítja a New York Times írója, Li Yuan, némiképp ellentmondva a korábbi állításnak. Ez pedig egy végtelen spirált hozott létre: a kormány korlátozásai miatt a vezetők még kevésbé hajlanak arra, hogy hosszú távon gondolkozzanak.
A Stanford Egyetem mesterséges intelligencia (MI) Index 2022 éves jelentése szerint 2021-ben az Egyesült Államok vezette a világot a mesterséges intelligenciába történő összes magánbefektetés és az újonnan finanszírozott A.I.-cégek száma tekintetében, ami háromszorosa, később kétszerese volt a kínai szintnek.
Ezért a kínai kormány cenzúra iránti megszállottsága okolható elsősorban. A ChatGPT-hez hasonló technológiák fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy legyen elég felhasználható adat, amiből „táplálkozik” – ez azonban a kínai cenzúrázott online környezetben egyre nehezebben elérhető.
„Nemcsak beszélni kell megtanítanunk a gépeket, hanem arra is, hogyan ne beszéljenek.”
Peking néha keményen megbüntette a vállalatokat, hogy érvényt szerezzen a cenzúra protokolljainak. A Duolingót, amely látszólag nem vitatható módon új nyelveket tanít az embereknek, a kínai médiajelentések szerint közel egy évre kivették a kínai alkalmazásboltokból, hogy „javítsák a tartalomszabályozást”.
„Az internetes iparban két problémával szembesülünk, amikor terméket készítünk: vagy nincs elég adatunk, vagy rengeteg cenzúrán kell átesniük” – mondta Hao Peiqiang volt vállalkozó és programozó. „A nagy cégek megengedhetik maguknak, de a kisebb cégek nem" – mondta. „Ha a kis cégek nem tudják ezt megtenni, az megfojtja az innovációt.”
Az OpenAI, amely a Microsoft pénzéből fejlesztette ki a ChatGPT-t, nem tette elérhetővé az eszközt Kínában. A kontinentális kínai felhasználóknak virtuális magánhálózatokat, azaz VPN-eket kell használniuk ahhoz, hogy hozzáférjenek.
Nem csupán az adatok hiánya miatt: az ágazat dolgozói attól tartanak, hogy az amerikai kormány exporttilalmat vezethet be a kulcsfontosságú chipekre, amelyeket még nem tiltott be, hogy lelassítsa Kína fejlődését az olyan MI-eszközök terén, mint a ChatGPT.
Hétfőn a pekingi önkormányzat támogatást ígért a ChatGPT-hez hasonló modelleket fejlesztő nagy techcégek számára, hogy felvegyék a versenyt a népszerű chatbottal.
A kínai kormány mindeközben sokat költött a mesterséges intelligencia kutatásának finanszírozására, kétes eredményekkel. A 2018-ban alapított Pekingi Mesterséges Intelligencia Akadémia két évvel ezelőtt mutatott be egy ChatGPT-hez hasonló terméket, a Wu Dao-t, Kína első és a világ akkori legnagyobb mesterséges intelligencia nyelvi modelljeként jellemezve azt. De soha nem vált be igazán.
Xu, a Stanford kutatója szerint Kína esete átgondolandó, és tanulni kell abból, hogy a központi irányítás miként fojtja el a növekedést és a technológiai innovációt.
XIV. Leó pápával készített interjút a Crux katolikus hírportál, melyben a katolikus egyházfő beszél Ferenc pápáról, Donald Trumpról, Gázáról és Izraelről, Ukrajnáról, LMBTQ-ügyekről, a nők egyházbeli szerepéről, a mesterséges intelligenciáról, demokráciáról, liturgiáról és más fontos dolgokról. Az is kiderül, milyen csapatoknak drukkol Leó pápa.
Óriási bejelentés érkezik pénteken.
Kína után Indiát is elmarhatja magától az Európai Unió elvakult vezetése.
A most átvett Lynx KF-41 gyalogsági harcjárművet a NATO legösszetettebb hadműveletében is bevetik.
Az Európai Néppárt ősszel javaslatot terjeszt az EP elé a belső égésű motorok 2035-ös teljes uniós betiltásának visszavonására, új irányt nyitva az európai autóipar jövőjéről szóló vitában.
Ez az új dízel.
A miniszterelnök által meghirdetett magyar modell erős szellemi bázissal és európai érthetőséggel bír, a Patrióták pedig esélyt kaphatnak arra, hogy uniós szinten új keretet adjanak a kereszténydemokráciának.
Erling Haaland újabb rekordot döntött meg. Ilyen volt a csütörtöki BL-este.
