Hivatalos: ekkor érkezik Magyarországra az amerikai alelnök
JD Vance beszédet is tart majd Budapesten.

A szeretkező-verekedő elefántok közül az egyik, úgy tűnik, minket nagyon szeret – és ebből Magyarország csak profitálhat.

E hét keddjétől szerdáig látogatást tesz Magyarországon JD Vance, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke, illetve felesége, a „second lady”, Usha Vance. A látogatás a legmagasabb szintű amerikai vizit lesz hazánkban George W. Bush 2006-os budapesti tartózkodása óta,
és egyébként is intenzív magyar-amerikai diplomáciai érintkezést tetőz be közvetlenül az április 12-i választások előtt.
Ezt is ajánljuk a témában
JD Vance beszédet is tart majd Budapesten.

Az elmúlt fél évben Orbán Viktor miniszterelnök kétszer is járt Washingtonban, egyszer november elején Donald Trump elnöknél kétoldalú tárgyaláson, egyszer február végén, az elnök által alapított Béketanács első ülésén. Szintén februárban hazánkba látogatott Sarah B. Rogers külügyi államtitkár, illetve Marco Rubio külügyminiszter is. Ráadásul még magasabb szintű látogatásra is van kilátás: tavaly augusztusban megállapodás született Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, hogy amennyiben az orosz-ukrán háború rendezésében áttörést érnek el, a békemegállapodást Budapesten írják majd alá. A rendezési folyamat azonban sajnálatos módon a vártnál jobban elhúzódik – így aztán erre a látogatásra a választásig már bizonyosan nem kerülhet sor.

A magyar-amerikai kapcsolatok igen mélyről jutottak el ilyen magasra.
Az Egyesült Államok Joe Biden elnöksége és David Pressman nagyköveti időszaka alatt is kiemelt figyelmet fordított Magyarországra, ám sajnos negatív értelemben: a nagykövet kulcsszerepet játszott a magyar békepárti Ukrajna-politika megváltoztatására, hazánk orosz energiahordozókról való leválasztására irányuló nyomásgyakorlásban, megszólalásai rendszerint megrángatták a forint árfolyamát, szolgálati idejének végére pedig egy kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel és egy teljes körű ESTA-hozzáféréssel lettünk szegényebbek, gazdagodtunk viszont egy Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterre kivetett szankcióval, és számos negatív hangvételű befektetésiklíma- és emberjogi jelentéssel, melyek rombolták hazánk nemzetközi ázsióját, és az amerikai befektetők Magyarországról való elüldözésének célját szolgálták.
2025 januárjában, Donald Trump elnöki beiktatásával viszont új korszak kezdődött: a Biden időszakában okozott kárt a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény kivételével teljes mértékben sikerült kijavítani.
Pressmant Robert Palladino ideiglenes ügyvivő váltotta a Szabadság téri nagykövetség élén, aki azonnal teljes irányváltást hajtott végre: „kioktatás helyett elkezdtük meghallgatni Magyarországot” – fogalmazott tavaly decemberben év végi értékelőjében, és ezt a hagyományt tavaly novemberben kinevezett utódja, Caroline Savage is folytatta. Trump elnök tavaly novemberben Benjamin Landa üzletembert nevezte ki budapesti nagykövetté, akinek szenátusi megerősítése még várat magára. Ő azonban már egy Magyarországgal baráti kapcsolatokat ápoló és az amerikai-magyar viszony építésén dolgozó nagykövetségre fog megérkezni:
a Magyarországgal kapcsolatban az új nagykövetségi vezetés által hazajelentett befektetésiklíma-jelentések jó befektetési helyszínként írják le Magyarországot, és az emberjogi kritikák is megszűntek.
A személyi változásokból következő tények terén Rogán miniszter rekordgyorsan, még 2025 áprilisában lekerült a szankciós listáról, tavaly szeptemberben visszakaptuk teljes jogú tagságunkat a két évig érvényes, többszöri ESTA-s beutazásra jogosító amerikai vízummentességi programban, megszűntek a Biden-kormány által hazánkra kivetett szankciók az amerikai fegyverrendszerek beszerzésére vonatkozóan, az orosz energiáról való leválás tekintetében pedig nemhogy nem folytatódott az amerikai nyomás, hanem egyenesen időhatár nélküli, Trump elnök és Rubio külügyminiszter által is megerősített mentességet kaptunk minden fennálló és jövendőbeli szankció alól az orosz energiahordozókra, illetve az azok szállítására használt infrastruktúrára vonatkozóan.
Az Egyesült Államok még arra is hajlandó volt, hogy a szerb NIS olajcég a korábban az orosz Gazpromnyefty által birtokolt többségi tulajdonrészének Mol általi megvásárlása után mentesüljön a szankciók alól.
A kármentés mellett körvonalazódnak a jövőbeli együttműködés új módjai is. Magyarország a tavaly novemberben kötött megállapodások alapján elkezdte a HIMARS rakétatüzérségi rendszer egyes elemeit megvásárolni a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program költségvetéséből, s a paksi atomerőműbe a Roszatom és a velük együttműködő francia Framatome mellett immár az amerikai Westinghouse is szállíthat fűtőanyagot, tovább diverzifikálva a szovjet technológiájú alaperőművünk ellátási lehetőségeit. Emellett tárgyalások kezdődtek az ígéretes, a hagyományos atomerőműveknél jóval kisebb építési költségű amerikai kis moduláris atomreaktorok (SMR) hazai telepítésének lehetőségéről is, amint az amerikai technológia kiforr. S miközben a trumpi vámpolitika alapvetően arra ösztönzi az amerikai vállalatokat, hogy visszatelepítsék az USA-ba termelésüket, Magyarország mintha kivételt képezne ezen politika alól: tavaly rekordot döntött a hazánkba érkező amerikai beruházások volumene és az amerikai-magyar kereskedelmi volumen is. Tavaly 200 milliárd forintos összértékben 16 nagy amerikai beruházás érkezett Magyarországra, a kereskedelmi forgalom pedig elérte a 10 milliárd dollárt, melyben továbbra is a magyar export maradt a domináns.
Csak 2026 márciusának utolsó hetében öt amerikai beruházást jelentett be a kormány a Huntsman, a Viatris, a BorgWarner, a Flextronics és a Howmet vállalatok révén, a Scrub Daddyvel pedig stratégiai megállapodást kötött – ezen beruházások összértéke már most eléri a tavalyi amerikai beruházások értékének felét,
így a tendencia folytatódása esetén az idei év is amerikai beruházási rekordot jelenthet.
És akkor még nem számoltunk mindazon bejelentésekkel, amelyek Orbán Viktor és JD Vance közös sajtótájékoztatóján elhangozhatnak. Az alelnök minden bizonnyal nem üres kézzel érkezik, hiszen már Rubio külügyminiszter látogatásakor is konkrét energetikai megállapodást sikerült aláírni – a Tisza Párt és sajtója által kétségbe vont szankciómentességi megállapodás és pénzügyi védőpajzs megerősítése mellett, melyeket a külügyminiszter kifejezetten Trump és Orbán kapcsolatának eredményeiként tételezett.
Bár Magyar Péter igyekszik az iráni háborút a legkevésbé sem akaró amerikai kabinettag Fidesz választási esélyei szempontjából nyilvánvalóan kedvező látogatását teljesen kifacsarni, és Iránnal kapcsolatos, sohasem létezett amerikai igények megfogalmazásának időpontjaként beállítani,
valójában a Trump-Orbán viszonyból Magyarország csak profitálhat. Különösen igaz ez akkor, amikor recseg a világrend, s átalakulásának középpontjában Trump politikája van.
A most minden energiaimportőr számára igencsak fájdalmas iráni háború lezárásával új helyzet lesz a Közel-Keleten, s az amerikai-kínai relációban is nagy dolgokat vetít előre az eredetileg tavaszra tervezett, majd az iráni háború miatt elhalasztott kínai csúcstalálkozó Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök között, amely ráadásul Richard Nixon 1972-es látogatása óta az első olyan alkalom lesz, amikor amerikai elnök kifejezetten Kínába látogat, nem pedig japán és dél-koreai szövetségeseinek meglátogatása után ejti útba Pekinget. Verekszenek és szeretkeznek fölöttünk az elefántok – nem haszontalan közülük legalább eggyel, de inkább minél többel a lehető legjobb viszonyban lenni.
Nyitókép: Alex Brandon / POOL / AFP
