Olcsóbb, gyorsabb, több – a pekingi iparpolitika újra működik. Miközben az amerikai szereplők még a jövőt áraztatják a befektetőkkel, a humanoid robotok piacán már most elsöprő a kínai fölény.
Washingtonban egyre komolyabb az aggodalom Kína gyors előretörése miatt a humanoid robotika területén. Egy kongresszusi bizottsági meghallgatáson a hazai robotikai vállalatok prominensei megnyomták a vészcsengőt: szerintük Kína – különösen annak vezető vállalata, a Unitree Robotics – olyan tempóban halad a fejlesztésben és az eladásokban, amely már túlmutat a szokásos gazdasági kihívásokon, és nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
A jól ismert, Washington által régóta receptként alkalmazott kifejezés mögött valós az aggodalom. A robotika ugyanis az a terület, ahol az iparpolitikai filozófia, a mesterséges intelligencia és a hardver az egyik leghangsúlyosabb formában ötvöződik: nevezhetjük csúcstechnológiai esszenciának is. A kínai dominancia valóban új háborút indít a két ország közötti stratégiai színtéren, és a pekingi siker kulcsa, ahogyan az elektromosjármű-iparban is, a gyorsaság. A közzétett videókban nem is a humanoidok akrobatikus képessége a leglenyűgözőbb, inkább az, hogy ezek a robotok mindössze egy évvel ezelőtt még csak egyszerű mozdulatokat tudtak végrehajtani –
vagyis Kína olyan technológiai ugrásokkal dolgozik a területen, amit a nyugatiak igen nehezen tudnak követni.
Ez a fejlesztési sebesség az, ami az amerikai szereplők szerint rendszerszintű válaszokat igényel, beleértve a mindig hatásos nemzetbiztonsági kockázat kategóriáját is. Nem véletlenül: a robotika is olyan kettős felhasználású technológia, amely polgári és katonai célokra egyaránt alkalmas, vagyis a nemzetbiztonsági kártya kijátszása ebben az esetben nem is annyira alaptalan. Washington régóta gyanakszik arra, hogy egyes kínai robotikai cégek kapcsolatban állnak az ország hadseregével. Nem nehéz elképzelni ugyanezeket a robotokat fegyverrel a kezükben.
Az amerikai vállalatok konkrét intézkedéseket sürgetnek. Vizsgálatok indítását kérik a kínai robotgyártók nemzetbiztonsági kockázatairól, az exportkorlátozások kiterjesztését – különösen az MI futtatását gyorsító inference chipekre –, valamint azt is, hogy az amerikai kormányzati szervek feketelistára tegyenek bizonyos kínai MI- és robotikai technológiákat.
A háttérben ismét a pekingi sikerrecept húzódik meg: Kína iparpolitikája képes gyorsan skálázni a technológiákat, vagyis a fejlesztési munka kezdetétől a tömeggyártásig rendkívül rövid idő telik el. Az Egyesült Államok ugyan erősebb az innovációs ökoszisztémája, de gyengébb a tömeggyártásban és a termékbevezetésben. Ahogyan a mesterséges intelligencia esetében, a versenyt nem az nyeri meg, aki jobb robotokat épít, hanem aki hamarabb tudja globális szinten gyártani és terjeszteni azokat.
A robotika – különösen az MI-vel integrált humanoid rendszerek – a következő évtized egyik meghatározó iparágává válhat, hasonlóan a csúcstechnológiás chipek vagy a felhőszolgáltatások tarolásához az elmúlt időszakban. Aki ezen a téren domináns lesz, az a gazdasági előnnyel együtt katonai és geopolitikai befolyást is épít. Kína gyors, tökéletesen koordinált, államilag támogatott előretörése eddig hatalmas versenyelőnyt biztosít, és lássuk, mit jelent ez a gyakorlatban.
A washingtoni riadalom oka azonnal érthetőbb, ha a valós adatokra pillantunk. A humanoid robotok piacán Kína abszolút dominál, az elmúlt évben globálisan több mint 14 500 darabot szállított le, aminek közel 90 százaléka kínai cégekhez köthető.
A lista élén a Unitree Robotics áll 5500 darabbal, ami jelentős növekedés az előző évi körülbelül 1500-hoz képest. Mögötte szorosan az AgiBot következik 5168 egységgel. Ez a két vállalat együtt több mint 10 ezer robotot szállított le egyetlen év alatt, vagyis önmagukban lefedik a teljes globális piac döntő részét. A mezőny további része sem hoz megnyugvást amerikai szemszögből. A UBTech ezer darabbal, a Leju Robotics 500-zal, az Engine AI 400-zal, míg a Fourier Intelligence 300-zal szerepel. Vagyis a topmezőny szinte teljes egészében kínai.
Csak ezután következnek az amerikaiak.
A Tesla, a Figure AI és az Agility Robotics egyenként körülbelül 150 darabot szállított le. Ez nem mást jelent, mint hogy mialatt Kína már skáláz, az Egyesült Államok vállalatai még a prototípus-közeli fázisban járnak. Vagyis a szokásos pekingi iparfilozófia ezúttal is meghozta a gyümölcsét: Kína a Jangce-delta régióban egy olyan vertikálisan integrált ellátási láncot épített ki, amely a humanoid robotika minden kritikus területét lefedi. Egy helyen találhatók nemcsak a gyártók, hanem a kulcsfontosságú beszállítók is – az akkumulátoroktól kezdve az MI-modellekig. Márpedig a humanoidok gyártása rendkívül komplex: hasonlóan az elektromos autókhoz, több ezer precíziós alkatrészből állnak. Nem véletlen, hogy Kína EV-ipari kapacitása közvetlenül átfordítható a robotikai gyártásba: az akkumulátorok és a mechanikai komponensek egy része gyakorlatilag újrahasznosítható az új iparágban. Ehhez jön egy klasszikus kínai erősség, a nyersanyagok. A ritkaföldfémek és a kritikus ásványok globális termelésének mintegy 60 százaléka Kínához köthető, ezek nélkül pedig nincs se robotika, se akkumulátor, se fejlett hardver.
Érdekes ugyanakkor megfigyelni, hogy miközben az amerikai cégek tényleges szállításai alacsonyak, a piaci értékük nem ezt tükrözi. A Figure AI-é például 2,6 milliárd dollárról 39 milliárdra ugrott egyetlen év alatt. Ez klasszikus jele egy olyan piacnak, ahol a jövőbeli dominanciát árazzák, nem pedig a jelenlegi teljesítményt. E szempontból a tendencia pontosan megegyezik a kizárólag MI-vel foglalkozó vállalatok esetén tapasztalhatóval. Ezzel szemben Kína a jelenben működik: tavaly 21 új humanoidrobot-modellt mutattak be, szemben a 2022-es hárommal. Ez a növekedési ütem azt jelzi, hogy az innováció és a gyártás nem egymást követi, hanem párhuzamosan fut. És persze ott van az árverseny, amelyben Kínát nem lehet felülmúlni: a Unitree Robotics egyik modellje, az R1 például 5900 dollárba kerül, ami óriási különbség a nyugati fejlesztések költségeihez képest.
A hosszabb távú kilátások még inkább felerősítik a feszültséget, mivel az előrejelzések szerint a humanoidok 2030-ra kezdenek tömegesen elterjedni. Elon Musk máris arról beszél, hogy 2040-re több ilyen robot lehet a világon, mint ember. Ez ugyan egyike a szokásos túlzásainak, de a trendek iránya valóban a robbanásszerű elterjedés felé mutat. Az Egyesült Államok pánikja tehát érthető: Kína máris tízezres nagyságrendben szállít, integrált ellátási láncokra támaszkodik és egyre olcsóbb modellekkel készül a tömeges piacra. A verseny valójában itt sem a technológia minőségbeli különbségeiről szól, hanem az időről. Míg Washingtonban a jövőre készülnek, Kína a jelenben termel. Ez az, amivel máris nyert.
***
Kapcsolódó:
Európában még mindig az iszlamista terror jelenti a legnagyobb veszélyt, de megjelent a szélsőbaloldali terroristáknak is egy új generációja, akik kizárólag az interneten keresztül radikalizálódtak.
Az izraeli hírszerzés igazgatóját Ahmadinezsádról és Epsteinről, az MI-ről és az iráni háborúról is kérdeztük. Yossi Cohen azt is elárulta, mi a legnagyobb fenyegetés a mai világra. Interjúnk!
Szerinte a digitális fejlődés könnyen „visszafejlesztheti a szíveket”, miközben a fiatalok elveszíthetik a kritikus gondolkodás képességét.
A mesterséges intelligencia komoly veszélyt jelenthet, ha nem megfelelően használják.
Nem ez az első eset.
Zhang Ge első nagyjátékfilmje egy Magyarországon élő kínai család konfliktusait mutatja be a Ganz-telep zárt közösségében.
A kamasz- és fiatal felnőttkor legmeghatározóbb időszakáról jelent meg kötet.
Az orosz Nyomozó Bizottság szerint Ukrajna szándékosan mért csapást arra az iskolára, ahol kiskorúak is tartózkodtak.
