Az idősek csendes gyilkosa a korukkal szembeni előítélet – az öregség újragondolása

2023. január 26. 17:52

Czabán Samu
Mérce
Valami nagy gond van modern kultúránkban az öregség körül.

„Az öregség mindannyiunk sorsaként személyes életfeladat, de egyben társadalmi kérdés is. Simone de Beauvoir (1972) Az öregség című művében már ötven éve megállapította:

valami nagy gond van modern kultúránkban az öregség körül.

A nőiségről, gyermeknevelésről, ifjúságról rengeteg könyvet találunk a boltokban, ezzel szemben az öregkorról alig. Számtalan forrásból megtudhatjuk, hogyan legyünk jó apák vagy hatékony időmenedzserek, de hol keressük a „Hogyan legyünk öregek?” típusú önsegítő könyveket?

A fejlődéslélektan, a pszichológia azon ága, amely az életünk során tapasztalt érzelmi, társas és személyiségbeli változásokkal foglalkozik, teljesen a fiatalkorra összpontosít. A 787 oldalas, óriási fejlődéslélektan-tankönyv (Cole–Cole 2003), amiből a pszichológus hallgatók tanulnak, a születéssel kezdődik, és véget ér a serdülőkornál, még a felnőttkor sem jelenik meg benne. Az öregkorhoz kötődő sajátos lelki, tapasztalati világot alig vizsgáljuk.

Azzal, hogy elkerüljük a fenyegető felismerést, miszerint mi is megöregszünk és azzal, hogy kirekesztjük és elítéljük az öregeket, a saját jövőnket pecsételjük meg. A megkülönböztetés más formáival, például a szexizmussal és a rasszizmussal ellentétben az ageizmus társadalmilag elfogadott, rendszerszintű, nagyrészt észrevétlen, és alig találni olyan szervezeteket, amelyek fellépnének ellene (Cuddy–Norton–Fiske 2005).”

A nyitókép illusztráció. Fotó: Shutterstock

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 61 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"
A 787 oldalas, óriási fejlődéslélektan-tankönyv (Cole–Cole 2003), amiből a pszichológus hallgatók tanulnak, a születéssel kezdődik, és véget ér a serdülőkornál, még a felnőttkor sem jelenik meg benne. Az öregkorhoz kötődő sajátos lelki, tapasztalati világot alig vizsgáljuk.
"

A fejlődéslélektan a fejlődő életszakasszal foglalkozik, te nagyon sötét.

Tökéletes meglátás.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés