Több ezer életet tudtunk megmenteni a covid idején a vakcinaengedélyezésekkel – összegzi a járvány tanulságait Szentiványi Mátyás, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója. A hatóság első emberét a gyógyszerhiány lehetséges megoldásairól, a hamis gyógyszerek veszélyeiről és az Elf Barról is kérdeztük. Interjú.
Két éve beszélgettünk utoljára, akkoriban óriási tempót diktált Önöknek a covid: két nap különbséggel engedélyezték itthon a Szputnyik V, majd a kínai Sinopharm-vakcinát. Nagy volt a nyomás, miközben kaptak hideget-meleget. Hogyan emlékszik vissza erre az időszakra?
Nagyon intenzív volt. Mindenesetre ez a két nap különbséggel való engedélyezés nem azt jelenti, hogy a második vakcinának 48 óra alatt adtunk volna zöld lámpát. De tény, fel kellett gyorsulnunk, minden munkatársunknak ki kellett lépnie a komfortzónájából. Voltak kritikus helyzetek, amikor egyszerűen nem tudtuk, mi jön holnap: néha olyan dolgokat is meg kellett lépni, amelyek nem voltak annyira egyértelműek. Természetesen mindezt úgy tettük, hogy a szakmaiságot és a betegek biztonságát tekintettük a fő szempontoknak. Büszke vagyok a kollégáimra, hiszen egy gyógyszer engedélyezése háromnegyed éves folyamat, mi a két keleti vakcina dokumentációját két-három hónap alatt át tudtuk nézni. Az idő minket igazolt: a vakcinaösszehasonlító vizsgálatok azt mutatják, hogy a Szputnyik egyáltalán nem maradt el a többi oltástól, sőt, a nálunk használt vakcinák közül a legjobbak között van.
A kínai oltás kapcsán nem ennyire fekete-fehér a kép.
A Sinopharmmal kapcsolatban az volt a nagy kérdés, mennyire lesz hatékony az időseknél, hiszen erről kevés volt az adat. Nagy előnye volt viszont, hogy sok emberhez eljutott. Mai ésszel sem ítélem meg másképp, mint amikor benne voltunk az engedélyezési folyamatban. Ugyanis két alternatívánk volt akkor: vagy Sinopharmot adunk az időseknek vagy semmit. Jó döntést hoztunk, főleg, hogy később lehetőség adódott a harmadik, majd a negyedik oltás felvételére is.
A covid pedig, még ha nem is győztük le teljesen, de vesztésre áll. Mindenesetre azon érdemes elgondolkodni, hogy ami a vakcinafejlesztéseket illeti, Európa befuccsolt. Az angolok kivételével – AstraZeneca-oltás – amerikai, kínai, orosz és indiai cégek tudtak jól szerepelni a versenyfutásban.
Mi lehet ennek az oka?
Ennek több összetevője van, de a cégek rugalmasságának hiánya és az elkényelmesedés biztosan szerepet játszott benne. Gondoljuk csak el: a legnagyobb vakcinagyártó cégek európaiak, ám amikor kellett, egyikük sem tudott időben megfelelő oltóanyaggal előjönni!
A járvány egyik sűrű időszakában kellett lebonyolítani a hatóság költözését is.
Tavaly óta a Szabolcs utca gyönyörűen felújított, impozáns épületében működünk, végre egy telephelyen az OGYÉI minden, fővárosi dolgozója. Eddig elszórva dolgoztunk, ami jelentősen megnehezítette a munkánkat, sokkal hatékonyabbak tudunk lenni egy fedél alatt. A költözés kiemelt szintű kormányprojekt volt, csak a megnyitón három államtitkár volt jelen.
Most is akad bőven kihívás: nap mint nap hallani, hogy Magyarországra is begyűrűzött a gyógyszerhiány. Jelenleg hány készítményt nem érhetnek el a betegek itthon?
Ennek kapcsán nagyon fontos rögzíteni, hogy a hazai gyógyszerellátás nem a mi feladatunk, hanem a gyógyszergyártóké. Az OGYÉI gyógyszerhiány esetén lép a képbe. Az elmúlt években szerencsére minden gyógyszerhiányt tudtunk kezelni, soha nem kellett kritikus mértékű gyógyszerínséggel szembenézni, ami azt jelenti, hogy a betegek hozzá tudtak jutni a gyógyszereikhez. Olyan persze előfordult, hogy egy időre másik orvosságra kellett átállítani a pácienst, de eddig mindig volt helyettesítő termék vagy egyéb terápiás alternatíva, tehát nem maradtak kezeletlenül a betegek.
de az inzulinkészítmény-készleteket is kiemelt figyelemmel kísérjük. A hiányok okai sokrétűek lehetnek, a csomagolóanyag problémáktól kezdve a háború okozta leállásokig.
Mit tud tenni az OGYÉI ilyenkor?
Egy jogszabály-módosításnak köszönhetően, hiány esetén megoszlik a feladat és a felelősség, a hiány kezeléséért maga a forgalmazó az elsődleges felelős. Ha ő nem képes kezelni a kialakult helyzetet, lehetőséget adunk a versenytársaknak, hogy lefedjék a piaci igényt, amennyiben van mozgósítható készletük. Ha pedig sem a hiánytermék forgalmazója, sem a versenytársak nem képesek kezelni a felmerülő igényt, nagykereskedők számára engedélyezzük, hogy szerezzék be az adott készítményt valahonnan, akár Magyarországról, akár külföldről, vagy ha a gyógyszer másutt sem elérhető, akkor találjanak helyettesítő terméket. Utóbbiakról tudni kell, hogy jellemzően drágábbak.
így olyan drasztikus lépéseket is meg kellett tennünk, amit békeidőben nem szokás. Ilyen volt, hogy exporttilalmat vezettünk be egyes szerekre: altatókra, intenzívterápiás eszközökre és néhány antibiotikumra. Azt tudni kell, hogy itthon jóval olcsóbb a gyógyszer, mint más országokban, ezért, ha kevés van az adott készítményből, akkor a forgalmazóknak egyszerűen nem éri meg nálunk értékesíteni a gyógyszerét.
A kritikusok szerint rugalmatlan és fenntarthatatlan a magyar gyógyszerbefogadási és finanszírozási rendszer, sokan attól tartanak, ha nincs változás, komolyabb gyógyszerellátási gondok lesznek.
A magyar kormányzati szervek jól tárgyalnak a gyógyszergyártókkal, hiszen képesek alacsony árakat elérni, ami kedvező a magyar költségvetés és a betegek számára is. Olyan értelemben viszont valóban rugalmatlan a rendszer, hogy nem tudunk játszani az árral. A másik, hogy miután az alacsonyabb árszintű országok közé tartozunk, ezért ki vagyunk téve annak, hogy nem hozzánk, hanem magasabb árszínvonalú országokba akarnak inkább szállítani a gyógyszergyártók.
Ha hiányzik egy gyógyszer, félő, nem biztonságos forrásból szerzik be a betegek. Mennyire elterjedt a gyógyszer internetről való beszerzése Magyarországon? Milyen veszélyeket hordoz ez?
Nagyokat, de ez nem is elsősorban gyógyszerhiány esetén fordul elő, hanem vannak olyan terméktípusok, amelyeket előszeretettel szereznek be nem megbízható helyről a fogyasztók. Ilyenek például a fehérje- és hormonkészítmények, potencianövelők vagy egyes szorongásgátlók, amelyek nem, vagy csak korlátozottan kaphatók – egyébként jogosan – a legális ellátórendszerben. Vagy a beteg szégyelli felíratni az orvosával. Fontos megjegyezni, hogy az internet nem velejéig romlott, ne felejtsük el, hogy az internetes gyógyszervásárlásnak is van legális módja: az engedéllyel rendelkező online patikák oldalán vásárlók ugyanis teljes biztonságban vannak.
eddig egyetlen egyszer sem találtunk hamis vagy ismeretlen eredetű gyógyszert. Ez azt jelenti, hogy ha valaki bemegy egy gyógyszertárba gyógyszert, vagy egyéb terméket vásárolni, egészen biztos lehet abban, hogy azt kapja, amit keresett. Ugyanez igaz az engedéllyel rendelkező online patikákra is. Az áloldalak ezzel szemben főleg külföldiek, a termékeikről pedig nem tudni, honnan származnak, mit tartalmaznak, és hogyan tárolták őket. Sokszor vizsgáltunk már be ilyen hamis gyógyszereket az OGYÉI-ben: vagy nem olyan hatóanyagot tartalmazott, mint kellett volna, de olyan is akadt, amiben kevesebb vagy több hatóanyag volt az előírtnál.
Mit okozhatnak ezek a szerek?
Akár mérgezést is, ami szerencsére ritkán fordul elő. A megbízhatatlan anabolikus szteroidok például nem megfelelő testsúlynövekedést okoznak, torz, túlgyúrt embereket eredményeznek. A szorongásgátlókra alkoholt inni pedig egyenesen kábítószer hatásával ér fel. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a hamis gyógyszereket gyakran híres orvosokkal, egészségügyi szaktekintélyekkel népszerűsítik, úgy, hogy arról a reklámba kerülők semmit nem tudnak. Ezekkel az áloldalakkal szemben is fellépünk, hónapokra beszüntetjük a működésüket. Csak egy gond van: ezek az általában külföldi honlapok fogják magukat és ugyanazzal a domain névvel áttérnek egy másik szerverre, ott folytatva tovább tevékenyégüket. Fontos tehát, hogy a betegek megbízható oldalakról rendeljenek, keressék a lincencet jelző zöld keresztet, benne a piros-fehér-zöld zászlóval. Az áloldalakat onnan is könnyű beazonosítani, hogy mellékhatás nélküli csodaszereket ígérnek, vagy orvosi vény nélkül is ajánlanak megvásárlásra a gyógyszertárban vényköteles készítményt. Legyen gyanús, ha túl szép a menyasszony: gyógyszer nem létezik mellékhatás nélkül. Kérjük, ha ilyen oldalakat talál az olvasó, jelentse az OGYÉI-nél, illetve azt is fontos tudni, hogy a kozmetikai termékek mellékhatásait is nálunk lehet bejelenteni.
Nyáron slágertéma volt a sajtóban az Elf Bar. A médiának nyilatkozó egészségügyi szakértők a manórúd megjelenését követően rendre sürgették a termék vizsgálatát, és nem értették, miért nem hozta gyorsan azt nyilvánosságra az OGYÉI. Mi volt a késlekedés oka?
A laborvizsgálatokhoz idő kell. Azt egyébként már az elején láttuk, hogy nagyjából az van benne, ami rá van írva, csak éppen nem a feltüntetett mennyiségben. Nikotinból például soha nem annyi volt a termékben, mint amennyit a dobozon feltüntettek, még a nikotinmentesként hirdetett eszközökben is találtunk nikotint. Magyarországon az elektromos cigarettákban 20 mg/ml a limit a függőséget okozó anyagból, az illegálisan kapható Elf Bar azonban nincs tekintettel erre: bőven találtunk olyat, amiben 50 mg/ml-nyi ilyen káros anyag volt. A fő gond mégis az, hogy akár 3500 slukkos kiszerelésben is kapható, ami azért veszélyes, mert ha valaki elfeledkezik magáról, jó eséllyel kaphat nikotinmérgezést.
Milyen anyagokat tartalmaz még a manórúd?
Van benne például glicerin és polietilén, a valódi probléma azonban az, hogy ahhoz, hogy meg tudjuk mondani, az Elf Barnak milyen káros hatásai vannak, hosszú távú – több évtizedes – vizsgálatokra volna szükség. Ott tartunk az e-cigarettákkal jelenleg, mint a dohányzással a múlt század ‘20-as, '30-as éveiben: trendi, sokan szívják, csakhogy
Egyet viszont biztosan tudunk, az Elf Bar legalább kátrányt nem tartalmaz. Mindenesetre a termék veszélyes, és ne higgyük el, hogy segítene a leszokásban: ezek csupán a dohányipar menekülő útvonalai.
Idén szigorította a kormány a népegészségügyi termékadót is.
A veszélyhelyzeti kormányrendelet 2022. július 1-jétől jelentősen bővítette az adóköteles termékek körét, egyúttal egyes termékkörök esetében az adó mértéke mintegy 30 százalékkal megemelkedett. A NETA kiterjed az előrecsomagolt élelmiszerek közül a cukrot, édesítőszert vagy sót, valamint a telített zsírsavat tartalmazó termékekre. Ennek megfelelően adókötelesek például a cukros és édesítőszeres üdítők, a kekszek, a sütemények, a sós ropogtatnivalók, a gabonapelyhek, az ízesített sörök, az alko-popok, az energiaitalok, továbbá a sós-édes fagyasztott tészták. Fontos megjegyezni, hogy az adó hatálya alá tartozó termékek önmagukban nem károsak az egészségre (közvetlen megbetegedést nem okoznak), hiszen ebben az esetben nem is lehetne azokat forgalmazni. Az adóztatás oka az, hogy a termékek fogyasztása egészségkockázatot jelent. Az egészségkockázatok csökkentése céljából az adóalany felajánlhatja a befizetett NETA 10 százalékát egészségmegőrző programok megvalósítására az OGYÉI számára. Az így befolyt összegekből tudtuk megvalósítani például nyáron az Elf Bar elleni kampányunkat, és a több éve zajló „Egészséges gyermekek programot”, de a vízfogyasztás egészségre kedvező hatását is ebből reklámoztuk. Fontos megjegyezni, hogy a honlapunkon minden népegészségügyi programot nyilvánossá teszünk, így biztosítva az átláthatóságot mindenki számára.
Mi a legfőbb kihívás idén?
Örülünk, hogy túl vagyunk a költözésen és a covid is lecsengőben van. Új európai uniós szabályozás lépett életbe az orvostechnikai eszközök és a klinikai vizsgálatok területén, ezekhez kell alkalmazkodnunk és a piacot is felkészültté tenni. Úgy, hogy közben
hiszen a klinikai vizsgálatok területén régóta aktívak vagyunk, sok gyógyszervizsgálatot végzünk. Ez a piac itthon nagyon sok embernek ad munkát, és a GDP közel 1 százalékát elérő összegű pénzmozgást generál egy évben. A másik, hogy szeretnénk könnyebben elérhetők lenni a lakosság számára, ezért új honlapot és applikációt is fejlesztünk. Olyan szolgáltatásokat kívánunk nyújtani a nagyközönségnek, amivel megkönnyíthetjük az életüket.
Nyitókép: Mátrai Dávid
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
A 444 ironikus hangnemben számolt be Orbán Viktor interjújáról.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese szerint a fővárosban vélhetően ugyanaz a politikai zsarolás folyik, mint korábban Demszky Gábor regnálása alatt.
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
Az aknák mellett egyre nagyobb problémát jelentenek a drónok is.
Jól látszik: az elnök rendet akar.
