Utánajártunk, mi igaz a debreceni és gödi akkumulátorgyárakkal kapcsolatos aggodalmakból

2023. január 24. 16:53
Úgy tűnik, igazából semmi. Mutatjuk a részleteket!

Újabb akkumlátorgyárat tervez a kormány. Normálisak ezek? Mennyire perverz aljasság, hogy Orbánék az éhbérért dolgozó emberek, az ivóvízkészleteinket elherdáló és a legkörnyezetpusztítóbb országot akarják hazánkból csinálni!” – ezzel kommentálta Szabó Tímea a debreceni akkumulátorgyár terveit.

Fekete-Győr András sem volt rest nekimenni a beruházásnak, aki a valóban lincshangulatban telt debreceni közmeghallgatás kapcsán azt posztolta: „Ilyen az, amikor az elnyomó rendszer képviselői nem a gondosan kiválogatott sajátjaikkal, hanem az istenadta néppel találják szembe magukat. Akik tíz, sőt száz év múlva is szeretnének ivóvizet maguknak és unokáiknak, és nem akarnak egy környezetszennyező kínai gigagyárat a szomszédba”.

A közmeghallgatáson követelték Papp László debreceni polgármester lemondását is, aki lapunknak is nyilatkozott az ügyben. 
Kínai akkumulátorgyár Türingiában (zöld-szoci támogatással)

Izgalmas adalék a gyárak kapcsán, hogy a debreceni gyárat építő CATL kínai cég máshol is épített épp ugyanilyen akkumulátorgyárat, csak nagyobbat, mégpedig a németországi Türingiában, ahol a baloldali szocialista-zöld helyi kormány állt a beruházás mögé, tiltakozások pedig nem voltak.

Ott az engedélyeket a Zöld párti Anja Siegesmund tartományi környezetvédelmi és energiaügyi miniszter és a szociáldemokrata Wolfgang Tiefensee gazdasági miniszter adta át.

Sőt, Siegesmund korábban úgy nyilatkozott, hogy „a tartományi és a helyi szintű hatóságok példaértékű tempóban dolgoztak annak érdekében, hogy gyors eredményt érjenek el az engedélyezési folyamatban” – azaz a miniszter szorgalmazta az engedélyezési folyamat gyorsítását. Tiefensee pedig úgy fogalmazott: „a CATL gyárépítése az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb ipari beruházása Türingiában”. Az ottani baloldal, élén a zöldekkel határozottan zöldberuházásként tekint a gyárra.

Kérdés, hogy a magyar baloldali pártok, főleg a Párbeszéd és az LMP ez ügyben miért gondol mást, mint európai elvtársaik? Ha a gyár várva várt és üdvözölt zöldberuházásnak számít Türingiában, miért nem jó itthon?

A Mandiner igyekezett utánamenni a debreceni és a gödi akkumulátorgyár körül felmerült problémáknak. A gyárak körüli aggodalmak a vízminőségre, a vízmennyiségre, az esetleges mérgező anyagokra, Debrecen esetében a kilencezer alkalmazott kilétére (felmerült, hogy külföldiek jönnének dolgozni oda, mert úgymond nincs elég munkáskéz itthon), illetve a jogszabályok jövőbeni betartására vonatkoznak – ha a Telex listáját vesszük alapul.

Mi várható Debrecenben?

A Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) nevű kínai cég

a valaha volt legnagyobb, mintegy 3000 milliárd forint összértékű magyarországi beruházás keretében közvetlenül 9000 új munkahelyet hoz létre Debrecenben.

Az erről szóló megállapodást 2022 szeptember 5-én írták alá Debrecenben.

A híresztelésekkel ellentétben az első ütemben nem 40 ezer köbméter, hanem 3300 köbméter lesz a gyár vízigénye, ennek jelentős részét pedig hűtésre használnák, így nem szennyeződne. Az általunk megkeresett szakmai források szerint a debreceni gyár vízfelhasználásának nagyrészét, nagyjából 70-80 százalékot amúgyis úgynevezett szürkevízzel elégítik majd ki, ami tisztított szennyvizet jelent, tehát

nem használja el a város vízellátását.

Az illetékesek attól sem tartanak, hogy a gyár munkásai külföldről érkeznének, sokkal inkább a helyiek kapacitásaira építenek, a kilencezer munkahely azonban csak 2028-ban lesz ennyi. A beruházás megtérülése is 5-7 év, mint általában az ilyesfajta projekteknél. A kivitelezői munkálatokat pedig jelentős részt magyar építőipari cégek végzik.

Felmerült a kérdés, hogy nem befolyásolja-e a gyár a közelében lévő ingatlanok árát. Azonban a gyár egy tíz éve létező ipartelepre épül, nem érhet senkit meglepetés; ráadásul befolyásolhatja pozitív irányba is az ingatlanok értékét.

Göd: nem úgy, nem azt, nem akkor

Gödön a GÖD-ÉRT Egyesület vizsgált meg három öntözőkutat, pontosabban annak talajvizét, és fogalmazta meg aggályait. A illetékesek szerint az egész mintavétel úgy, ahogy van, szabálytalan volt, ráadásul ezen kutak vize nem ivóvíz. A katasztrófavédelem kivizsgálta az ügyet, ám az eredményeik szerint az ezen kutakból kinyert víz összetétele semmiféle jogszabályban meghatározott hatérértéket nem halad meg.

Pont az Átlátszó által igényelt, Katasztrófavédelem által nekik küldött adatokból derül ki, hogy a nitrátkoncentráció kivétel, de a nitrátnak nincs köze az akkumulátorgyártáshoz. A vizsgált víz lítiummennyiségénél három kedvelt ásványvízmárka vizeiben is több a lítium (Balfi, Visegrádi, Mohai). A vízben talált NMP-tartalom nagyon alacsony, és valószínűleg a mostani Samsung akkumulátorgyár helyén egykor működő képcsőgyár működésének maradványa. Ezzel együtt a GöD-ÉRT-féle, vagyis

még a szabálytalan mintavétellel vett vízről rendelt szakvélemény szerint sem haladja meg el a talajvíz NMP-mennyisége az előírt határértékeket.

A médiában, például az Átlátszón sokat szerepelt egy bizonyos betemetett monitoring-kút. Ez azonban sosem a gyár tevékenységéből származó ipari víz minőségét, hanem a csapadékvíz-szikkasztás talajvízre gyakorolt hatásait ellenőrizte – főleg mennyiségi oldalról. De egyébként a minőségre vonatkozó mutatók esetében mutatott semmilyen határérték-túllépést.

Nemzetgazdasági érdek

Egy akkumulátorgyár zárt rendszert alkot, amiből semmi nem kerül ki. Ráadásul a magyar szabályozás szigorúbb, mint az EU-s.

Hogy ez mit jelent? A hazai iparbiztonsági megelőzési és kockázatelemzési mechanizmus kétlépcsős engedélyezést ír elő, az egyik a létesítés előtti, míg a másik a működés megkezdése előtti engedélyezés. Viszont a magyar szabályozás a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről szóló uniós előírásokon (2012/18/EU irányelv, 2012. július 4.; valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv) túl további szigorításokat is tartalmaz.

Kormányzati forrásaink a fentieket azzal kommentálták: az ilyen beruházások szükségesek ahhoz, hogy fenn lehessen tartani a családpolitikát, a fiatalok szja-kedvezményét és a 13. havi nyugdíjat. Viszont hatalmas a verseny a szomszédos országokkal, és így a megalapozatlan tiltakozások nemzetgazdasági érdekeket veszélyeztetnek, mivel elriasztólag hathatnak további potenciális beruházókra.

Nyitókép: MTI/Vajda János

Összesen 252 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A villanyautó már a múlt, a mai zöldek mindenkit gigantikus panelházakba zárnának, és csak tömegközlekedés lenne.
Ezek valójában a nácik, csak zöld köntösben.

A gödi 3. vizsgált kút közelében lakunk. A pénzre a községnek, országnak szüksége van, egy gondosan lerabolt ország nem válogathat, a 4 nem-Fidesz ciklus sikeresen számolta fel a magyar ipar döntő részét, iparágakat. Valamiből, sajnos, élni kell.

A gyár jól fizet, de a gödiekek VAN munkájuk Pesten, kevesen dolgoznak a Samsungnál.

Míg a képcsőgyár és az akkugyár között szünet volt, nagy volt az elkeseredés.

Nekem személyesen az tetszene, ha mi építenénk akku-gyárat Dél-Koreában, de ez el lett puskázva, míg Dél-Korea a Japán megszállás és a háború után ki tudott kecmeregni a szegénységből, Magyarországot sikerült a sajtójuk által a választókra rábeszélt MSZP-SZDSZ kormányok által leraboltatni.

Örülünk, ha valaki itt beruház. Miért nem a bezárt Tungsramot, a Cérnagyárat kéri számon a nép? Azok is közel vannak Gödhöz.

Különben az ivóvíz ihatatlanul klóros, inkább ezzel törődnének.

Pontosan így van, a debreceni döntés idején itt, a mandin lehetett olvasni szlovák illetékes siránkozását, h. nem őket választották.

Ez a szemét Momentum banda meg akarja ismételnia Peugeot Tatabányáról Szlovákiába üldözésének forgatókönyvét. Az sem volt semmi, akkor ment mennybe Szlovákia.

Ennyi.
Mondjuk érdekesen nézne ki Európa ipara, energetikája, ha annak idején bármelyik gyár, üzem, erőmű megépítésekor szépen megkérdeztek volna minden egyes polgárt, parasztot: ide jó lesz?

Debreceni vagy? Minden ott lévőt ismersz személyesen?
Vagy csak azt hiszed, hogy itt mindenki hülye, és következmények nélkül hazudozhatsz?

Amit le is lehet csapatni, és akkor desztillált - tehát teljesen tiszta - vizet kapsz.

És ki a másik fél? Mert hőbörgő embereket láttunk a két közmeghallgatáson, akik egyszerűen nem voltak hajlandók meghallgatni sem a polgármestert és a kormányhivatal vezetőjét. A helyzet ismerős mindenki számára, akinek van közéleti tapasztalata. Az ilyen hisztériák mögött mindig sanda, uszító politikai szándékok húzódnak, és a munkájukat felelősen végző polgármesterek és hivatalnokok kerülnek méltatlan helyzetbe (politikailag különböző színekben). Számomra már az a gyanús, ha ilyen felajzott, intoleráns viselkedést tapasztalok valami kapcsán.

A vizsgálatot végző hivatalok törvények alapján dolgoznak és ha utólag bebizonyosodik, hogy korruptak voltak vagy csak hibáztak, büntetőjogi felelősségrevonásra számíthatnak. (Lásd pl. a vörösiszap-katasztrófa utáni bírósági eljárásokat.) És miért tartanák be nálunk kevésbé az előírásokat, mint Németországban vagy más nyugati országokban? Milyen adat, felmérés indokolja ezt az előítéletet? Ami pedig a vízről szóló idézetben van, abban mi a veszélyes?

Annak idején rendszerváltó hevületemben felháborodottan és lelkesen támogattam a dunai vízlépcsők elleni tiltakozásokat, amelyeket hozzánemértő lelkes amatőrök vezényeltek. Ma már azt gondolom, alighanem jobban jártunk volna, ha megvalósul a vízmérnökök terve, akik a Kádár-rendszerben is szakemberek voltak, nem politikusok. És nemcsak azért, mert jogilag nem lehetett megnyerni azt a vitát, és ezt látni lehetett, hanem utólag, higgadt fejjel az egyéb környezetvédelmi aggodalmak sem tűnnek számomra valósnak. A zöld-laikusok társadalmi hisztériája nagyobb károkat képes okozni, mint a technokraták szemellenzőssége, és erre épp Németország a legjobb példa.

Az elektromos autózás politikai erőltetésével szemben nekem is ellenérzéseim vannak. A nyomásgyakorlásra egy bizonyos szintig szükség volt, mert az autógyártó cégek több évtizede késleltették az ilyen irányú fejlesztéseket, de erőltetett átállási időpontokat kitűzni politikai hiba mindaddig, amíg az elektromos autózás ún. 'környezeti lábnyoma' összesítve nem kisebb, mint a hagyományosé. De ennél is fontosabb érv a gazdaságosság. A jelenlegi életmódunk autózás nélkül fenntarthatatlan. Vagy komplex közlekedési technológiaváltással haladjuk meg, és ilyesmi egyelőre nincs a láthatáron, vagy fokozatosan állunk át az elektromos autózásra, olyan ütemben, ahogy a kétféle technológia költségei összeérnek, különben hatalmas, mesterségesen előállított recesszió lesz a következmény, társadalmi földindulásokkal.

Nyilván nagy fenntartási költségei vannak a síkvízi erőműveknek, mint minden összetett technológiának, de ez mire érv? A világban ma is ilyenekkel állítják elő az elektromos áram jelentős részét. Ausztriában pl. a túlnyomó többségét, és minden arra utal, hogy nem veszteséges. Elhiszem a szlovák tapasztalatot, de ebből miért következik a katasztrófa veszélye? Ha baj van, visszavezethetik a Duna vizét a régi mederbe. Az is lehet, hogy annak idején a per miatt erőltetett beruházási ütem rosszabb minőséget eredményezett, ezért kell folyamatosan karbantartani. Egyébként Németországban időnként a rengeteg útkarbantartás miatt alig lehet folyamatosan autózni, de nem azért csinálják, mert különben katasztrófa lenne az utakon.

Igen, a kormány kitalálta ezt a 'nemzetgazdasági érdekből kiemelt beruházás' kategóriát, ami alighanem sokat lendített a beruházásokért folyó nemzetközi versenyképességünkön, ugyanakkor 'kiskaput' biztosított a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező lobbiknak is. Ez így szokott lenni - máshol is egyébként. Mindennek van hátránya. A szoci-libsi kormányok nem voltak ilyen innovatívak és hatékonyak, ám teljesen behálózták őket a gazdasági lobbik. Velük ellentétben Orbán - minden ilyen példa ellenére - uralja a gazdasági érdekcsoportokat, nem a kottájukból játszik, mint Nyugaton. Időnként eteti őket vagy az emberei nem tudnak ellenállni nekik, de hát erre való az ellenzék, hogy ezekre rámutasson és korlátok között tartsa a disznóságokat. Ez a politika realitása, aki látta közelebbről, az tudja értékelni Orbánék működését a hibáikkal együtt.

Amit a kormánysajtóról írsz, az erős túlzás. Az ellenzéki sajtó véleményem szerint egészében ebből a szempontból is rosszabb. Mindkét oldalon vannak minőségi kivételek, de csomagolni nekik is az 'elvárások' szerint kell. A kormány sajtójában 'elvárás', hogy időnként meg kell érvelni a politikai döntéseket, ez a feltétele annak, hogy közben lehessen értékelvűen írni. Az ellenzéki újságírók viszont folyamatosan torz attitűddel kénytelenek dolgozni: mindent úgy kell forgatniuk, hogy abból az jöjjön le, hogy sz.r. Ettől egy idő után a legjobbak személyisége is eltorzul, nem tudnak értékelvűek maradni, politikai zsoldosként dolgoznak. A magamfajtának az a benyomása, hogy a szánalmas ellenzéki politikai pártok mellett van egy náluk tehetségesebb és hatékonyabb ellenzéki sajtópárt.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés