Megkongatta a vészharangot az európai demokráciák felett a neves elemző
Ivan Krastev szerint 1989 már nem tűnik a liberalizmus fénypontjának.
Az énekesnő a tanárok helyzetére is kitért az rtl.hu-nak adott interjújában.
Az rtl.hu-nak adott interjút Koncz Zsuzsa, aki zenei munkássága mellett aktuális közéleti kérdésekben is megnyilvánult. Többek között a francia demokráciát állította párhuzamba a magyarral.
Az énekesnő arra a kérdésre, hogy mit gondol a magyarok demokrácia-reflexéről, azt válaszolta, „a franciák a francia forradalom óta ismerik és gyakorolják a műfajt. Nekünk több mint kétszáz év hátrányunk van velük szemben (...)”.
Majd azzal folytatta, hogy
„a rendszerváltást követően csak néhány évig volt nagyjából demokráciának nevezhető kormányzás Magyarországon.
Feltehetően ez az idő kevés ahhoz, hogy igazi demokratikus hagyomány alakuljon ki”.
Koncz arra is kitért, ugyancsak kérdésre válaszolva, hogy a rendszerváltozsban nem csalódott, inkább abban, ami utána jött. „Abban az oda-vissza teszetoszaságban, ami az elmúlt kb. 15 évet jellemzi, melyben szinte lehetetlen szilárd pontot találni” – mondta el az rtl.hu-nak.
Az énekes a beszélgetés során kitért a tanárok helyzetére is. Koncz Zsuzsa úgy fogalmazott, „annyira örülök, hogy »ismert erdei köröknek« nincs más elfoglaltsága, mint tanárokat kirúgatni, lebecsülni, nyilvánosan megalázni, miközben az általuk vezetett magyar gazdaság épp az összeomlás határán van.
Felfoghatatlan, miért kell az oktatás, a tudás, a szellemi munka, egyáltalán a magyar értelmiség presztízsét tönkretenni.
Mitől gondolhatja bárki is, hogy értelmiség nélkül boldogulhat egy ország?” – tette fel a kérdést az interjúban.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs