Orbán Viktor: Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból!
A miniszterelnök inflációról, a magyar uniós elnökség eredményeiről, a gazdaságról, valamint a fantasztikusnak ígérkező 2025-ös évről is beszélt. Összefoglalónk.
Bár a válság egyre inkább mindennapi valóság, szinte biztos, hogy hazánkban az idei év egészében a keresetek minden mutatója jobban nő, mint az éves infláció. Elemzésünk!
Szalai Piroska írása
Már szinte biztos, hogy hazánkban az idei év egészében a keresetek minden mutatója jobban nő, mint az éves infláció, tehát a nagyon megugrott infláció ellenére a reálkeresetek növekednek hazánkban, ami minden elemzői várakozást felülmúl.
A KSH legfrissebb adatai szerint szeptemberben 17,8%-kal nőtt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél, a bruttó medián kereset pedig 17,2%-kal, valamint a kedvezményekkel számolt nettó átlag pedig 18,4%-kal. Ha a legkisebb szervezetek munkavállalóit is bevonjuk a vizsgálatunkba, akkor a bruttó átlag 17,5%-kal, a medián pedig 17,9%-kal emelkedett.
A nettó növekedése a 25 év alattiak adókedvezményének bevezetése miatt magasabb a bruttó növekedésénél. Idén hazánkban tovább zárult az olló az alacsonyabb és a magasabb keresetkategóriák között, azaz az alacsonyabb keresetűeknek nőtt nagyobb arányban a munkajövedelme. Látható ez abból is, hogy a kiscégek figyelembevételével vizsgált mediánkereset nagyobb arányban nőtt, mint az 5 főnél nagyobbak mediánja, hisz a kiscégekben általában alacsonyabb a bérszínvonal, mint a nagyobbaknál.
Látható, hogy a rendszeres keresetek hónapról hónapra növekedtek idén. Ez a része a keresetünknek az alapbért és a munkakörhöz kapcsolódó, minden hónapban járó pótlékokat tartalmazza, például ilyen a pedagógusok esetében az osztályfőnöki pótlék. A nem rendszeres keresetek a jutalmakat, célprémiumot, 13. havi keresetet, s minden olyan munkavégzés után kapott bevételünket jelenti, amit nem minden hónapban kapunk. Idén februárban például a fegyveres testületek hathavi fegyverpénze emelte meg jelentősen a nem rendszeres kereseteket, márciusban és áprilisban a húsvéti kiegészítő keresetelemek emelték – mint ahogy minden évben tapasztalhatjuk, s novemberben és decemberben a karácsonyi és év végi jutalmak fogják emelni a keresetet. A novemberi kereseteket december elején kapjuk kézhez, a hóközi és a január elején utalandó decemberi pénzeink pedig a decemberi kereset oszlopában jelennek meg. Így várhatóan az idei bruttó átlagkereset 510-515 ezer forint/hó körül várható.
Január-szeptember között hazánkban az átlagkereset inflációval csökkentet vásárlóértéke, a reálkereset 5,1%-kal nőtt. Éves szinten is számolhatunk a 16,5-17,5%-os dinamikával, ami tehát minden bizonnyal magasabb lesz, mint az éves infláció, mivel a jegybank az éves inflációt 13,5-14% közé várja, (szeptemberig 11,8% volt), így az éves reálkereset növekedés 2,5-3,5% körül várható.
Magyarországon januártól augusztusig minden hónapban a keresetek nagyobb arányban nőttek, mint az infláció. Szeptember volt hazánkban az első olyan hónap, amikor a keresetnövekedés alatta maradt a szeptemberi inflációnak, tehát most először csökkent a reálkereset nálunk, míg az unió minden országában már jóval korábban, legtöbben már januártól minden hónapban.
Az ideinél magasabb infláció hazánkban 1988-1998 közötti évtizedben volt. Akkor az átlagkereset reálértéke, vásárlóereje ötödével, azaz 21%-kal csökkent. Európában nagy valószínűséggel minden más országban reálkereset csökkenést fogunk tapasztalni az idén, hiszen mindenhol már korábban kisebb volt a keresetnövekedés üteme az inflációnál. Az Eurostat évközi adatokat nem ad ki e témában, de a környező országok helyi statisztikai hivatalainak elérhető adatairól itt számoltunk be:
A jövő évi kereseti növekedést jelentősen befolyásolja majd a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértéke. A jelen ismereteink szerint a munkavállalók és a munkáltatók is azt tartanák jónak, ha az éves infláció mértékével növekednének a legkisebb keresetek.
A hírek szerint Szlovákiában 8%-kal, Lengyelországban pedig 16%-kal emelkedik januártól a minimálbér, s a lengyelek terveznek júliustól egy további 4%-os emelést is. Romániában 18%-os emelésről folynak az egyeztetések, s Csehországban sincs még megegyezés.
Nyitókép: Mandiner Archív