Megtöri a tabut az új Trianon-film – Máthé Áron a Mandinernek

2022. november 5. 10:24
Itt a Béke – A nemzetek felett című Trianon film, amiben félretették a mítoszokat és ellen-mítoszokat, s elmesélték, ami történt – mondja az alkotás történész szakértője. Máthé Áron szerint nem jobboldali, baloldali problémáról, hanem mindannyiunk történetéről van szó. Interjúnk!

Nyitókép: Jelenet a filmből

2022. november 10-én jön a régen várt Trianon-film bemutatója. A kevert műfajú alkotás bemutatja a magyar békedelegáció küzdelmét egy arányos és tisztességes szerződés megkötéséért, miközben magyar és francia történészek segítenek föltárni azokat az okokat és körülményeket, amelyek a magyar történelem legkatasztrofálisabb, máig eleven hatású veszteségéhez vezettek.

A film kapcsán Máthé Áronnal, a Béke – A nemzetek felett című dokumentum-játékfilm vezető történész szakértőjével, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével beszélgettünk.

*

Miért született meg ez a film és mi a célja?

A filmet az alkotók még a századik évfordulóra, 2020-ra tervezték. A magyarság számára immár évszázada feloldhatatlannak tűnő tragédia Trianon.

Azoknak is az, akik nem akarnak erről tudomást venni; vagy úgy kezelik, mint egy titkolni való, kicsit taszító családi betegséget.

Pedig még Kádár János is azt mondta 1964-ben, hogy öt szomszédunk van, mind az ötnél van valami tőlünk. Persze csak szűk elvtársi körben, a Politikai Bizottságban mondta, és utána hozzátette azt is, hogy a kommunizmus eszméje győzni fog, és ez fogja majd megoldani a népek kérdéseit, a nemzeti fejlődés problémáit, a határvitákat.

Nem így lett. Száz éve keressük a helyünket a változó nagyhatalmi erőterekben, és néhány kivételes pillanattól eltekintve rá kell döbbennünk: a nagyhatalmaknak – akármelyiknek! – nincs igazából szüksége arra a minőségre, hogy „magyar”. Sőt, sok esetben csak zavaró tényezőt jelentünk. De éppen ez adhatja meg a mi speciális küldetésünket: találjunk szerepet a nagyhatalmi befolyási övezeteken túl!

A film műfajilag „hibridnek” számít. Mit lehet erről tudni?

Erről azt hiszem nem feltétlenül én vagyok az illetékes beszámolni, de annyit elmondhatok, hogy játékfilmes elemekkel megtűzdelt dokumentumfilmről van szó.

Átélhetőbbé, kézzel foghatóbbá kellett tenni azt a pokoli dilemmát,

amivel a Chateau de Madrid nevű garniszállóban internált magyar delegáció szembesült: megpróbálnak küzdeni a magyar ügy érdekében, miközben meg vannak kötve a kezeik. A grafikailag ki- és feldolgozott térképek, adatsorok is a film erősségét jelentik.

Mi történt a kuliszák mögött?

Éppenhogy elkezdődött a forgatókönyvírás, megbeszélések, a történészi megszólalók és „kelléktár” összegyűjtése, amikor a Covid-járvány miatt megszakadt a készülődés. Azután egyszer csak kinyílt egy egy hónapos „ablak”, de az eredeti koncepciót ezalatt nem lehetett volna megcsinálni. Úgyhogy ekkor jött az ötlet: az évfordulóra az Apponyi-beszéd feldolgozását némileg istenkísértő módon elvállalta a produceri iroda. Mivel egy profi csapatról van szó, meg is csinálták – csináltuk, hiszen ott részben a forgatókönyvet is én jegyeztem, amellett, hogy ott én voltam a megszólaló történész is.

A beszéd

 

Aztán irány a Trianon-film?

Így van, ezután fordult rá a producer az eredeti Trianon-filmre, és vasakarattal, elképesztő energiával meg is csinálták. Volt rendezőváltás, forgatókönyv módosítás – szóval nem volt egy könnyű menet, és az illő szerénység végett meg kell mondanom, hogy az egészben nekem jóval kisebb szerep jutott, mint az Apponyi-filmben, tehát itt inkább tanácsadóként, szakértőként kaptam feladatot. Ez persze nemcsak a nagy összefüggések elmagyarázását jelenti, hanem elég pepecs aprómunkát is.

Felmerült például a kérdés: hogyan nézett ki a terem, ahol Apponyi átvette a békefeltételeket, vagy ahol elmondta a beszédét, vagy ahol a ’20 január-februári, illetve a márciusi tárgyalások zajlottak. A magyar szakirodalomban rögzült az előbbire nézve a „vörös szalon”, miközben a források teljesen ellentmondóak.

E-mailezni próbáltam, meg be is telefonáltam a Quay d’Orsay-ra és a Downing street 10-re is

– utóbbinál elvileg volt egy ideig olyan, hogy „Historian of the House” – de senki nem tudott semmit, ráadásul fényképek sem igazán voltak.

Nem véletlen, hogy az egészről egy kollegával „A Vörös Szoba rémálma” címmel publikáltunk írást. De mondhatnám az archív külföldi újságok kérdését is: a magyar átfogó sajtóadatbázishoz hasonló kevés van a világon, így ezek beszerzése sem volt könnyű.

Részlet a filmből

 

Lesz-e története a filmnek a történelmi tények mellett, vagy kizárólag az eseményeket követik le, jelenítik meg a színészekkel, illetve magyarázzák szakértőkkel?

Inkább tessék megnézni a filmet!

Hogyan lehet egy érzelmileg ennyire túlfűtött témát kiegyensúlyozottan megközelíteni? Kell egyáltalán?

Azt gondolom, hogy éppen ez a lényege a filmnek. Szó sincs érzelmi távolságtartásról, de azért alapvetően egy tényszerű elbeszélését adja az ügynek.

Külön erősség a két megszólaló francia történész

– talán nem bántom meg őket, ha azt mondom: ők mintegy „hivatalból” is illetékesek a kérdésben…

Kiknek és miért ajánlja a filmet azokon túl, akik eleve érdeklődnek a magyar történelem iránt?

Tegyük félre a mítoszokat és az ellen-mítoszokat – ez volt a lényege a megközelítésnek. Beszéljük el azt, ami történt, és értsük meg, hogy miért és hogyan történt. Ismerjük meg elődeinket, és meg fogunk lepődni, hogy mennyire otthonos lesz számunkra az ő világuk. Fontosnak tartottam, hogy

sokféle elbeszélésmód, megközelítés képviselve legyen a vásznon, kivéve persze a sajátosan magyar őshonos defetizmus.

Az egy külön filmet igényelne és talán nem is érdekelne annyi embert. Így több nézőpontból, a korszakot mélységében, nagy tudással ismerő történészek segítségével közelíthetjük meg az eseményeket.

 

Mit várnak a filmtől? Személy szerint mivel lenne elégedett?

Annyit mondhatok, hogy szerintem ez egy úttörő film lesz, és remélem, hogy megtöri azt a tabut, ami a második világháború óta rakódott a Trianon-kérdéskörre.

Ez nem jobboldali, vagy baloldali probléma,

ez mindannyiunk története – talán ez a gondolat fészket ver a fejekben. Én ezt várom a filmtől.

Összesen 96 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Trianon már két éve hatályon kívül került:

Treaty of Trianon Expires Today
Anatoly Karlin, June 4, 2020, Unz Review
The Treaty of Trianon formally expired today, correcting one of the very greatest injustices of world history, which stranded three million ethnic Hungarians outside their country's borders.

Kinek mi. A magyar családok igen tekintélyes részének a gyökerei oda nyúlnak, rokonsága él az utód-államokban, felháborító nemzetiségi elnyomásban, nyelvi, kulturális asszimilációs kényszerben. Nekik ez egy fájó seb, olyan ütést kapott a magyarság, amire NEM szolgált rá.

Elég a román temető ügyre gondolni. Az asszimiláció nagy gátja, h. senki sem szeret lefelé hasonulni, a saját, eredményesebb, teljesebb, évszázadokon át nagyot alkotó kultúráját naftalinba rakva.

Bármely kontrakt (szerződés), amit erőszakkal írattak alá érvénytelen eleve.

Az erőszakkal aláíratott szerződés, akár béke, akár más, határozott ideig érvényes. Érvényességének határozott időtartama zéró perc.

Én úgy tudom, hogy a szerződés nem érvényes, ha az egyik vagy mindkét fél azt fenyegetettség vagy erőszak alatt írja alá.

A szerződéstan nem kivételez bizonyos időszakokat. "Contract under duress - void."

Ezért érvénytelen minden kierőszakolt szerződés.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés