Ha ez bejön, akkor Orbán örülhet: pár hét, és visszatérhet a jobboldal Szlovéniában

A negyed Magyarország méretű és Budapestnél alig nagyobb lakosságú Szlovéniában az ország függetlenségének elnyerése és a demokrácia be­vezetése óta élénk a közélet: egy erős nemzeti jobboldal és egy szintén erős baloldali-liberális tábor különböző formációkban megharcol egymással a választásokon és a ciklusok közepette. Eközben a gazdaság fejlődik, a Nemzetközi Valuta­alap becslése alapján a 60 ezer dolláros egy főre jutó nemzeti össz­termék már megközelítette az Európai Unió átlagát – ami 66 867 dollár per fő az IMF adatai szerint –, és ezzel Szlovénia életszínvonala gyakorlatilag megegyezik a szomszédos Olaszországéval.

Ez a kedvező kiindulópont és több évtizedes, összességében sikeres fejlődés eredménye, nem pedig az elmúlt néhány évé: Szlovéniában a covidjárvány miatti gazdasági bezuhanás, majd az azt követő törvényszerű fellendülés után a térségünk több államáéhoz hasonlóan lassúcska fejlődésre állt be a gazdaság, 2025-ben alig 1 százalékos volt a növekedés.

Legutóbb 2022 áprilisában, pár héttel a magyarországi után tartottak parlamenti választást Szlovéniában, ami kormányváltást hozott: az addig kormányzó, jobboldali Janez Janšát, a szlovén politika sokat látott veteránját legyőzte a baloldali-liberális tábor. Robert Golob vezetésével balos-progresszív kormány alakult Golob új pártja, a Szabadság Mozgalom, valamint a régi szociáldemokraták és a radikálisabb Baloldal (Levica) részvételével.

Az országos politikában újonc Robert Golob az üzenetei mellett őszbe csavarodó, hosszú hajával vétette észre magát, amitől az elmúlt években kormányfői tisztsége közepette megvált. Érdekesebb azonban ennél a pályafutása: a villamosmérnök végzettségű Golob Fulbright-programos ösztöndíjasként tanult Atlantában, s onnan tért vissza hazájába. Előbb a gazdasági minisztérium államtitkára volt, majd a GEN-I nevű villamos­energia-kereskedelmi vállalat elnöke lett, ami ma már szlovén állami tulajdonban áll. 2011-től a baloldalt újrafazonírozni próbáló Pozitív Szlovénia pártban aktivizálta magát, 2022 januárjában viszont a saját kezébe kívánta venni a gyeplőt. Átvette a parlamenten kívüli Zöld Akciók Pártját, átnevezte Szabadság Mozgalommá, és huszáros lendülettel pár hónap alatt a legnépszerűbb erővé építette fel, megnyerve az áprilisi választást.

A túlélésért és a hatalom visszaszerzéséért küzdő európai balliberálisoknak fontos a szlovén bástya, és most is kitüntető figyelemben részesítik a ljubljanai kormányt. Valérie Hayer, a liberális Újítsuk Meg Európát pártcsalád elnöke így nyilatkozott: „Egy olyan időszakban, amikor a populisták Európa-­szerte a demokratikus intézmények gyengítésén dolgoznak, Szlovénia kiemelkedik azzal, hogy más utat választott, és bebizonyította, hogy ez az út eredményes.” Hayer szerint Robert Golob alatt Szlovéniá­nak „példátlan lehetősége van arra, hogy győzelmet arasson a modern európai liberális értékekért – hogy folytassa az egészségügyben szükséges reformokat és előmozdítsa a fenntartható gazdasági növekedést”. Az orbánozás sem maradhatott ki Hayer mondandójából: „A Trump-­fanatikus Janez Janša vezette kormányok alatt Szlovénia a médiaszabadság elleni támadásokat, a politikai polarizáció elmélyülését és az olyan illiberális vezetőkkel való összefogást tapasztalta, mint Orbán Viktor.”

„Ez az igazi veszély, vagyis a csata, amiben most részt veszünk” – mondta a lapnak. Golob arról is beszélt, hogy ugyan a cseh Andrej Babiš és a szlovák Robert Fico is Orbánhoz hasonló nézeteket vall, ellenfele, Janša a magyar kormányfő lehető legközelebbi szövetségese. Golob az interjúban gyakorlatilag azt üzente: ő lelkes fogaskereke az európai uniós gépezetnek és gondolatnak, mindenben a további fokozott együttműködés mellett áll, támogatja a többsebességes Európa gondolatát is, ha máshogy nem lehet előbbre jutni.

A helyzet iróniáját – és az európai politika bonyolultságát – mutatja, hogy Janša egyébként nem a Fidesz-féle új, szuverenista pártcsaládban ül, hanem megmaradt a kényelmes európai néppárti (EPP) tagság mellett, ami az EPP-nek is jó – így magának Manfred Webernek is kampányolnia kell az Orbán-barát szlovén politikus mellett.

 E „népszavazásban” pedig Janša jól áll: a balos kormányt csak a lakosság 36 százaléka támogatja, 53 százalék ellenzi azt, különösen a szakpolitikai hibái, az energiapolitika és a koalíción belüli terméketlen viták miatt. A felmérések szerint a Janša-féle Szlovén Demokrata Párt 24-28 százalékkal áll az első helyen, mögötte Golob Szabadság Mozgalma 20-24 százalékot tudhat magáénak, a szocdemek 9, a radikális baloldal 7,6, a konzervatív–kisgazda szövetség 7,7, a Janša pártjából kivált, jobboldali Demokraták 8,8 százalékon állnak.

Bár a szlovén politika sokosztatú marad, amit friss kezdeményezések és régi sérelmek befolyásolnak, maga Janša olyan parlamenti „szupertöbbségben” bízik, amivel alkotmányos változtatásokat tud elérni „a józan ész megoldásai” érdekében az adópolitikától a decentralizáción és a családpolitikán át a véleményszabadságig.

A nyitóképen szövetségesek: Orbán és Janša
Fotó:AFP / EMMANUEL DUNAND